Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


A Nemzeti Összetartozás Napja a budakeszi erdőben

Közélet > Budakeszi

2021-06-05


Szent II. János Pál pápának állítottak emlékkeresztet és székelykaput avattak a Pilisi Parkerdő arborétumában. Beszédet mondott Menczer Tamás, a Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott és Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.



20210604_budakeszi_arboretum_4.jpg

Az arborétum bejáratánál felállított székelykaput, Kádár Ferenc, Pátyon élő operaénekes, képzőművész, fafaragó készítette. A kapu díszítőelemei között szerepel a Pilisi Parkerdő Zrt. jelképe, a Duna fölé magasodó hegyeken álló holló – utalva Mátyás királyra – valamint a Budakeszi Arborétum logója is. A látogatókat üdvözlő mondat: Ittenjáró embertársam, ha erényes kebeled, akkor nyíljon Neked kapunk s legyen Isten Teveled.

parkerdo_menczer_kapu.jpg

Menczer Tamás államtitkára arról beszélt, hogy Trianon emléke fáj, hiszen "méltatlanul, tisztességtelenül bántak velünk, mert kéjes örömmel belénk rúgtak és elszakították tőlünk nemzettársainkat". Ugyanakkor nem kell, hogy a magyar nép átadja a magát a fájdalomnak, mert "nem vagyunk vesztesek", mert olyan száz évet, amilyen "mögöttünk van", a világon talán egyetlen másik nemzet sem élt volna túl. Úgy fogalmazott: "büszkék lehetünk magunkra, mert többet adtunk ennek a világnak, mint amit kaptunk tőle", és bár sokan örültek volna annak, ha a magyarság eltűnik, "még mindig itt vagyunk és itt is maradunk". Kitért arra is: a kormány külpolitikájának sarokköve, hogy mindenkinek megadják, de mindenkitől el is várják a tisztelet. Azt is mondta, Magyarország nincs egyedül, szövetségeket épít, és szövetségeseivel együtt dolgozik Közép-Európa felemelésén és megerősítésén. A határon túli magyarokról szólva hangsúlyozta: a kormány nem akarja Budapestről megmondani, hogyan kellene élniük a külhoni magyaroknak. Ugyanakkor a külhoni magyarok mindig számíthatnak a magyar kormányra, amely őket meghallgatva igyekszik segíteni nekik, hogy minél jobb körülmények között, a szülőföldjükön tudjanak boldogulni.

20210604_budakeszi_arboretum_1.jpg

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója az eseményen elmondta: „a Pilisi Parkerdő hivatása a természet és az ember igényeinek összehangolása, olyan erdőkezelés megvalósítása, amely mind a két szempontra tekintettel van. Az emlékkereszt és a székelykapu felállítása ezt az elkötelezettséget teszi hangsúlyossá, az ember és az erdő, a teremtett világ eltéphetetlen kapcsolatát, egységét fejezi ki.” A Pilisi Parkerdőben számos példa, római utak, kolostorromok és más szakrális helyek bizonyítják, hogy az erdő befogadója, egyben természetes közege is a kulturális emlékeknek.

parkerdo_szekelykapu_szalavagas_MTIKovacsTamas.jpg

Az idén 62. évébe lépett, Budakeszi és Telki között fekvő Budakeszi Erdészeti Arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet legdélebbi egységeként 1978-ban védett, mára fokozottan védett státuszt kapott. Az arborétum nyugalmat árasztó környezete természetes közege a szellemi-lelki elmélyülésnek, így a Pilisi Parkerdő a helyi közösség kezdeményezését felkarolva, tölgyfa keresztet állított fel az egyik tisztáson, bensőséges, természetközeli helyet teremtve az elcsendesülésre, imára, hálaadásra vágyóknak. A kereszt talapzatán elhelyezett tábla emlékeztet az idei Eucharisztikus Világkongresszusra, valamint II. János Pál pápa születésének 100. évfordulójára.

parkerdoí-JanosPalkereszt_MTIKovacsTamas.jpg

Soltész Miklós szerint azért is emlékezni kell, mert sokan próbálják elfeledtetni a tényeket. Románia nagyobb területet kapott, mint a jelenlegi Magyarország, 10,7 millió embert szakítottak el Magyarországtól, elvették az ország gyárainak felét, vasútvonalainak 60 százalékát, és 92 városát. Az országnak nem volt többé só-, ezüst- és aranybányája. "Elveszítettük fenyveseink 97, lombhullató erdeink 85 százalékát" - sorolta. Van tehát min szomorkodni, de van "küldetésünk" is. Aki a maga területén tesz a magyarságért, az gyógyít, legyen akár a fák sebeit gyógyító erdész vagy a magyar kultúrát őrző zenész - vélekedett. Szent II. János Pál pápáról szólva felidézte, az egyházfő egész életében közel állt a természethez. A pápát idézte, aki szerint "amikor az ember hátat fordít a teremtő terveinek, olyan zavart idéz elő, amely óhatatlanul visszahat a teremtés rendjére. Ha az ember nem él békében Istennel a föld maga sem lehet békében." II. János Pál pápára emlékezve idézte a pápa szavait: ”Ne féljetek!”

Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott az "igazságtalan békediktátum" napján Szent II. János Pál Evangélium című versének az igazságról szóló sorait idézte: "az igazság nem olajcsepp a sebre, hogy ne fájjon, ami éget, / nem ültetik szamárra, hogy körülvigyék az utcán - / az igazságnak szenvednie s rejtőzni kell" - hangoztatta.

Az emlékkeresztet és a székelykaput főtisztelendő Spányi Antal, megyés püspök áldotta meg.

20210604_budakeszi_arboretum_7.jpg

A Budakeszi Arborétum

Az erdészeti arborétumi funkció első alkalommal 1958-ban fogalmazódott meg: a településeket övező, közjóléti használatra is nyitott erdők megfelelő alakjának kutatásához keresett területet az Erdészeti Tudományos Intézet. Így kezdődött 1959-ben az erdőtelepítés átalakítása erdőszerűen nevelt gyűjteménnyé. 1970-re az alapító Galambos Gáspár (1900-1980) erdőmérnök és munkatársai elkészültek a telepített 1060 fajta növény részletes értékelésével, felmérték és katalogizálták az állományt. 1978-ban az arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet legdélebbi egységeként védett, mára fokozottan védett státuszt kapott. Hatvan év az arborétumok életében általában rövid időszaknak számít: sok esetben akár száz év is eltelik, mielőtt elérkezik a megnyitás ideje. De látva az egyre növekvő érdeklődést, a Budakeszi Erdészeti Arborétum kapui ennél jóval előbb megnyíltak: 2016. nyara óta szabadon látogatható. A különleges természeti környezetet nyújtó, 36 hektár területű arborétum megnyitása óta több mint 40 000 látogatót fogadott, ennek ellenére továbbra is őrzi különleges báját, a nyugalom szigete a zsibongó nagyváros mellett. A cél, hogy ez így is maradjon.

forrás: Pilisi Parkerdő/MTI/Iránytű

fotók: MTI - Kovács Tamás; Pilisi Parkerdő Zrt.


Vissza