Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Az önerőből fejlesztett település

Közélet > Remeteszőlős

2009-05-13


Az alig hét éve önálló, önerőből összközműves település fő feladatának a megfelelő közösségi terek megteremtését tekinti, elsősorban a sok gyerek számára és szisztematikus szívóssággal küzdi fel magát a szilárd útburkolattal ellátott települések listájára. Szathmáry Gergely polgármesterrel a fiatal település történetéről és a legaktuálisabb feladatairól beszélgettünk.

-   Mit kell tudnunk Remeteszőlősről, mióta létezik ez a település?
-   Remeteszőlőst 1972-ig csak szántóként és természetesen Nagykovácsi részeként jelölték a földhivatali papírok, amikor is az akkori tanács üdülőövezetként kimérte a jó adottságú, déli lejtésű területet. A zártkertekbe aztán a nyolcvanas évektől megkezdődött a budapestiek, elsősorban fiatalok kiköltözése, akiket a 35 m2-es építkezési korlátozás sem riasztott vissza. A kilencvenes évek közepéig az áramszolgáltatást leszámítva semmilyen közmű nem működött a területen. A vízellátást is kutak és ciszternák segítségével oldották meg az itt lakók. A lakóközösség ezért úgy döntött, saját kezébe veszi a sorsát: víziközmű társulatot alakított és önállóan, önkormányzati segítség nélkül bevezette a vizet, majd a vízjogi engedélynek megfelelően öt éven belül a csatornát is. A jól sikerült önszerveződő akciók sora a gáz bevezetésével folytatódott a Fővárosi Gázművek közreműködésével. Azóta már a szélessávú internet is rendelkezésre áll a faluban, csak az úthálózat az, ami nagyon rossz állapotban van: Remeteszőlős útjainak csak 30%-a szilárd burkolatú, pormentes, az is jórészt lakossági önerőből.

-   Mindeközben hogyan alakult a viszony Nagykovácsival?
-   A kilencvenes évek közepétől egyre határozottabban jelentkezett a lakott területek belterületbe vonásának igénye az időközben 300 fő fölé emelkedett, bejelentett lakosok részéről. Nagykovácsi önkormányzata kezdetben az önerős vízbevezetéshez, később a csatornahálózat megépítéséhez kötötte a hozzájárulását a belterületbe vonáshoz. A belterületbe vonás elmaradása miatt keletkezett anomáliák ellehetetlenítették a viszonyt az anyafaluval. 1999-ben végül népszavazáson döntöttünk az elszakadásról: kezdetben csak mint részönkormányzat, majd 2002-től közigazgatásilag is függetlenné váltunk. Ezzel a problémák persze még közel sem oldódtak meg, hiszen az önkormányzati törvény szerint a különvált településeknek féléven belül meg kell egyezniük a terület és a vagyon létszámarányos elosztásában. Ennek kivitelezésében nagy akadályt jelentett a hatályos jogszabályok pontatlansága és ebből következően annak közös értelmezése. Egyezség ilyen alapon nem jött létre, így az ügy félév után a bíróságon folytatódott. Még 2006-ban is javában zajlott és további öt-hat év pereskedés volt még kilátásban. A két település önkormányzata 2006-ban azonban a kompromisszum és az együttműködés mellett döntött és az így született egyezséget a bíróság 2008 márciusában jogerőre is emelte.

-   A fővárossal határossá vált Remeteszőlős hogyan képes megbirkózni az önkormányzatiság kötelező feladataival?
-   Minden kötelező feladatot megszervezünk úgy, hogy községünknek saját intézménye nincsen. Nagykovácsival jó a kapcsolatunk, igyekszünk mindenben együttműködni, így az orvosi ellátásban, a közművelődési feladatokban, a temetőüzemeltetésben és közösen indulunk egyes pályázatokon is. A nevelési és oktatási feladatok ellátására a II. kerület önkormányzatával kötöttünk együttműködési megállapodást, aminek igen nagy a jelentősége, hiszen a mára 647 fős lakosságunkból 190 tizennyolc év alatti.  A szociális jellegű feladatainkat a kistérségi együttműködés keretében látjuk el. Igen kis polgármesteri hivatalt működtetünk  bérelt helyiségekben négy és fél főnyi álláshellyel. A kiadásainkat minimalizáljuk, amennyire tudjuk. Ennek eredményeként büszkén jegyezzük meg, hogy Remeteszőlős azon kevés települések közé tartozik, amelyek nem veszteségesek, sőt évről évre egy kis tartalékot is tud képezni.

-   Mekkora költségvetésből gazdálkodnak?
-   A 2008. évi zárszámadásunk 69 millió forintos realizált bevételt mutat, amely négy-ötmillió forint fejlesztési keretet és ugyanekkora pályázati támogatást tartalmaz. A fejlesztési keret a kisebb pályázatok önrészeinek fedezetéül elegendő, de a jelenleg legnagyobb problémánkat, az utak állapotát szilárd burkolattal való ellátását, ebből a keretből nem tudjuk megoldani. A lakosság azonban hajlandó anyagi terheket vállalni annak érdekében, hogy az útépítésben is előre lépjünk. Ha egy adott utcában az ingatlantulajdonosok 70%-a az útépítés mellett dönt, szándéknyilatkozattal fordulnak az önkormányzathoz. Mi elkészítjük a terveket és a költségvetést, és elkezdjük az útépítést úgy, hogy mindenki hozzáadja a maga erejét. Már közbeszerzésen van az első ilyen fejlesztés. Kidolgoztuk az érdekeltségi hozzájárulással történő finanszírozást a lakás-takarékpénztári rendszeren keresztül. Az egyes telkek félmillió forint hozzájárulást fizetnek kb. 8000 Ft/hó ütemezésben négy éven át. Az önkormányzat az összegre, amit négy év múlva megkap, kedvezményes kamatozású, államilag támogatott forint-hitelt vesz fel, hogy az útberuházás már most és ne négy év múlva valósuljon meg. Aki a félmillió forintot egy összegben befizeti, az közérdekű kötelezettségvállalásról kap igazolást, s a személyi jövedelemadójának 30%-áig, maximum 50000 Ft-ig kedvezményt kap. Ötvenezer forintot az önkormányzat is visszatérít, ami már százezer forintot jelent az ötszázból. A befizető anyagi helyzetétől függően bizonyos esetekben állami támogatás is igénybe vehető, ami akár százhuszonötezer forintot is elérheti.

-   Játszótér is épült már a szülők kezdeményezésére, amit az önkormányzat is támogatott.
A Remeteszőlősön működő Baba-Mama Klub létrehozta a Remete-Csemete Alapítványt, amely az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a gyerekekhez kapcsolódó önkormányzati feladatok ellátásában vesz részt. Így készült el a Ponty u. – Süllő u. sarkán egy játszótér és az ő segítségükkel szerveződnek szinte havi rendszerességgel gyerekprogramok Remeteszőlősön. Közösségi funkciókat betöltő terület létrehozását is tervezzük a patak menti területen, ahol várhatóan egy olyan ingatlanrészhez jut az önkormányzat, mely erre a fejlesztésre alkalmas. A fejlesztési céljainknak megfelelő pályázati kiírások mindegyikén indulunk. Az eddigi tapasztalatok szerint a „kis település=kis támogatás” elv érvényesül a pályázati rendszerben: a kisebb keretösszegű hazai forrású pályázatokon már tudunk felmutatni sikereket (buszmegállók közvilágítása, csomópont felújítás, térfigyelő kamerák telepítése, stb.), de a nagyobb fejlesztési terveinkre (útépítés) eddig pályázati támogatást nem kaptunk. Ennek kapcsán meg kell jegyeznem, hogy Pest megye és a főváros egy régióba helyezése nagyon megnehezíti az agglomerációs települések helyzetét nemcsak a pályázati forráshoz jutás, hanem a területfejlesztés szempontjából is. Újszülött településként bizonyítottuk, hogy életképesek vagyunk, és ez a tény optimizmusra ad okot. Erre alapozva az a törekvésünk, hogy a működőképességünk megtartása mellett a fejlesztésekhez is megteremtsük a feltételeket, még a jelenlegi gazdasági helyzet mellett is.
Koós Hutás Katalin

Vissza