Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


550 utassal útra kelt az Isonzó Expressz

Közélet > Budakeszi

2015-07-20


Fedélzetén a Budakeszi Kultúra Alapítvány támogatásával utazó történelemtanárokkal hétfő reggel elindult a budapesti Keleti pályaudvarról a zarándokvonat, amely négynapos útján azokat a szlovén és olasz helyszíneket érinti, ahol magyar katonák harcoltak az I. világháborúban.

Battáné Balogh Ildió (Széchenyi István Általános Iskola, Budakeszi), Földváry Miklós (Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Budakeszi), Gellér Dávid (Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Iskolaközpont) és Áfra Sándor (Nagy Sándor József Gimnázium, Budakeszi)

Az első világháború olasz frontjának jellegzetes helyszíneit - az Isonzó folyót és a Doberdó fennsíkot - érintő vasúti emlékút célja, hogy a résztvevők a centenárium alkalmából emlékezzenek és egyúttal az egész társadalmat emlékeztessék azokra a katonákra, akik az Olaszország 1915-ös hadba lépésével megnyíló Isonzó-front véres harcaiban hősiesen helytálltak.

A csütörtökig tartó körutazást a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya támogatásával és társadalmi szervezetek összefogásával az Indóház Közlekedési Lap- és Könyvkiadó Bt., a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, a Budakeszi Kultúra Alapítvány, valamint a MÁV Nosztalgia Kft. szervezi.

Az emlékvonatot a Budapesti Helyőrségi Zenekar katonadalokkal búcsúztatta, Horváth Kornél hadnagy, római katolikus tábori lelkész pedig megáldotta.

A szerelvény Orfeum nevű kocsijában, valamint egyes helyszíneken a témában jártas történészek előadásait hallhatják az utazók, és hagyományőrzők mutatják be nekik a korabeli felszereléseket és fegyvereket. A vonattal utazó és az utasokat tájékoztató történészek Pollmann Ferenc, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Intézetének kutatója, a hadtudomány doktora; Pintér Tamás történész-levéltáros, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Történelemtudományi Doktori Iskola doktorandusza, az első világháború magyar hadszíntereinek kutatója, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a blog alapító-szerkesztője; Stencinger Norbert történész, a hadtudomány doktora (PhD), az első világháború magyar hadszíntereinek kutatója, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának a tagja, a blog alapítója; Négyesi Lajos hadtörténész, alezredes, egyetemi adjunktus, a hadtudomány doktora (PhD), a Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztály alelnöke; Rózsafi János helytörténész, hadszíntérkutató, az első világháború magyar hadszíntereinek kutatója, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának tagja, a blog alapítója és Molnár Tibor, zentai (Délvidék) történész. (A képen hagyományőrző katona a legendás parancsnok, József főherceg egyenruhájában).

A vasúti kiutazás után autóbuszok szállítják majd a résztvevőket a konkrét helyszínekre. Az emlékúton a többi között Gorizia (Görz), illetve Nova Gorica városa, a Visintini magyar kápolna meglátogatása mellett a Doberdó fennsíkján a Monte San Michele megtekintésére is lehetőség nyílik. Ezen kívül Redipuglia olasz, Fogliano és Solkan osztrák-magyar temetői is szerepelnek az utazás programjában. A résztvevők felkeresik a Kolovrat-gerincen kialakított szabadtéri emlékhelyet, Kobaridban (Caporetto) a háborús múzeumot és az osszáriumot, és Tolmin (Tolmein) Loce osztrák-magyar katonatemetőjét. 

Az Isonzó Expressz utasai a körút utolsó napján, csütörtökön a szlovéniai Stanjel osztrák-magyar temetőjében központi megemlékezésen vesznek részt. Az emlékvonat útját, állomásait, eseményeit dokumentálják, valamint úti filmet készítenek a négynapos eseményről. 

Az első világháborúban 1915 nyarától 1917 őszéig 11 támadást indítottak az olasz csapatok az Isonzónál, míg 1917 októberében a Caporettói áttörés néven legendássá vált XII. isonzói csatában a monarchiabeli és német csapatokat olyan sikerrel nyomultak előre, amely szétzúzta az olasz frontot és az olasz csapatokat, akik fejvesztve a Piave folyóig vonultak vissza. A Caporettói áttörés – XII. isonzói csata – teljes győzelmet hozott a Monarchia számára, mely után az isonzói frontszakasz stratégiai jelentősége megszűnt, a frontvonal 100 km-rel nyugatabbra húzódott, mint a támadás előtt.

Az ottani, csaknem két és fél éven át vívott harcok hevessége és veszteségei vetekedtek a nyugati hadszíntér legvéresebb helyszínein vívott összecsapásokéval. A csaták során több mint másfél millió katona esett el itt. Az osztrák-magyar haderő kereteiben Magyarország minden területéről vezényeltek katonákat az Isonzóhoz.

"A magyarság számára az óriási veszteségek miatt gyászos, szomorú emlékeket idéz az Isonzó és a Doberdó történelmi-földrajzi fogalma, azonban ezek a helyszínek nem egy elvesztett csata színterei, hanem a súlyos veszteségek ellenére a magyar katonai helytállás jelképei is. Az Isonzónál és a Doberdón a korabeli Magyarország területéről kikerülő katonák a legnehezebb körülmények között védték az akkori közös hazát, az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az Isonzó és a Doberdó a magyar köztudatban általuk és miattuk vált fogalommá" - fogalmazott közleményében a Honvédelmi Minisztérium. (MTI/Iránytű)

 

 

A szerelvényt a magyar határig az erdélyi Gyimesbükkre évek óta ellátogató Történelmi Székely gyorshoz hasonlóan az ipartörténeti különlegesség, a 017-es, koronás címeres Nohab dieselmozdony vontatja

Ajánlott olvasmányok:

A Nagy Háború Blogon (http://nagyhaboru.blog.hu) dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója

Imre Gábor kadét doberdói naplója

Czant százados végzeges döntése – megrendítő történet

Rostás Pál részletes története – sok képpel: www.budakeszikultura.hu

Somogyváry Gyula trilógiája: 1. Virágzik a mandula; 2. Ne sárgulj, fűzfa!; 3. És Mihály harcolt 

 

Kapcsolódó cikkünk: Budakeszi történelemtanárok az Isonzó expresszen - 2015-07-13

 

 


Vissza