Budakeszi, 1956. október 26. Nevezetes nap. A helybéli nemzetőrség a fegyverek begyűjtéséről döntött. Négy-ötfős csapatok indultak végrehajtani a feladatot. Ekkor ütközött össze a közel 10 éves kommunista múlt érdeke a változást óhajtó jelen akaratával. A történelmi tapasztalatok szerint, a mindenkori hatalom elleni lázadás áldozatokat követel, és hősöket teremt. Erről tanúskodik ez a Budakeszin történt esemény is.
Az ideérkezőket - az átutazókat, a kirándulókat, - ma kétnyelvű helységtábla fogadja: Budakeszi, Wudigess. A tábla arról árulkodik, hogy a II. világháború után, 1946-ban, a svábok kitelepítésének időszakában, sokan kényszerültek elhagyni szülőföldjüket. A történelem igazságtalan, viharos szele tehát alig több mint egy évtized alatt kétszer söpörte végig Budakeszi utcáit, és fújta ki innen lakóinak kisebb-nagyobb hányadát, először csak a svábokat, másodszor, 1956-ban, már nemzetiségi, kisebbségi hovatartozás figyelembe vétele nélkül mindazokat, akik féltek a visszatérő proletárdiktatúra megtorlásától.

Jobb Kor Polgári Kör átérezve a székelyudvarhelyi árvíz hatalmas pusztítását 100.000,- Ft segélyt utalt át a székelyudvarhelyi főesperesi kerület plébániahivatalain keresztül a rászorultaknak. Az összeget Kovács Sándor címzetes kanonok, főesperes irányításával működő testület osztja szét a leginkább szükséget szenvedő helyekre.

Budakeszi polgárok több beadványt is készítettek a Helyi Építési Szabályzattal kapcsolatban az önkormányzat felé, melyet a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalnak is eljuttattak. A polgármester előterjesztésében ezeket a beadványokat ismerhette meg a testület.  

Keresztesy Mihály az alapítója annak a Prohászka Gimnázium diákjait támogató alapítványnak, melyet édesanyja, Keresztesyné Keledy – Pláner Lívia emlékére hozott létre.

Húsvét - mozgó ünnep lévén, mert a Hold fázisaihoz és a tavaszi napéjegyenlőséghez igazodik - az idén hamar érkezett el. Valamikor a korai kereszténység idején az egyház úgy döntött, hogy az ünnepet a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnapra teszi. A feltámadás azóta is a kereszténység legnagyobb ünnepe. Ez alkalomból kérdeztük a Budakeszin élő Somos Miklós festőművészt.