Fórum
Buda környéki Iránytű Fórum
 
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Kérdések a forgalomrend-változással kapcsolatban

 
Lezárt fórum: ide nem küldhetsz témát, választ, nem szerkesztheted a hozzászólásaidat.   Lezárt téma: ide nem írhatsz választ, és nem szerkesztheted a hozzászólásaidat.    Tartalomjegyzék -> ONLINE KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
Csomor_Rita
Vendég





HozzászólásElküldve: Csüt. Nov. 15, 2007 8:31 pm    Hozzászólás témája: VEKE-összefoglaló 2. 2007.10.18. Hozzászólás az előzmény idézésével

Összefoglaló a reggeli csúcsforgalom vizsgálatáról és kezeléséről Budakeszin

1. Budakeszi közúti forgalmi helyzete

Budakeszi a Budapesti agglomeráció legnagyobb kötöttpályás elérési lehetőség nélküli szeletének kapuja, ezért rendkívül nagy közúti átmenőforgalmat kell, hogy elviseljen. A budapesti közúti hálózat fogadóképességének hosszútávú fejleszthetetlensége miatt a reggeli csúcsforgalmi helyzet már a kilencvenes évek közepére tarthatatlanná vált, azonban a forgalom kezelésére érdemi intézkedések a 2007. év közepéig nem történtek.
A reggeli csúcsfogalomban napról-napra előálló kritikus helyzet specialitása volt, hogy – köszönhetően az autósok „élelmességének” és a dugó kikerülését lehetővé tevő, jobb sorsra érdemes lakóutcák hálózatának – Budapest felé a legkedvezőtlenebb eljutási időt a közforgalmú közlekedés által is használt főútvonal, a Fő utca adta, mivel a városhatár közelében visszasoroló menekülők visszaduzzasztották a forgalmát (a mellékutcákból besorolók a Budapest felé haladó teljes forgalom több mint háromnegyedét adták!).

2. A fő utca esetleges rekonstrukciójának kérdése 2006 és 2007 fordulóján

A probléma érdemi kezelésére apropót – a 2006-ban hivatalba lépő új budakeszi városvezetésen kívül – az szolgáltatott, hogy 2006 őszén napvilágot láttak a Pest megyei állami útkezelő szerv engedélyezési tervei a 8102 sz. útvonal budakeszi átkelési szakasza, azaz a Fő utca rekonstrukciójáról. Ezek az engedélyezési tervek a 2006-os helyzetet építenék újjá és konzerválnák, melyben a közúti forgalom Fő utcán maradó egyötöde, illetve a buszokon utazók – akik önmagukban a közlekedők többségét alkotják! – akár 30 percet vagy még hosszabb időt töltöttek a Fő utcai dugókban. A tervek a lehető legkisebb mértékű fejlesztést vagy érdemi átszervezést sem tartalmaztak, holott a tervezett, a jelenleginél kicsivel szélesebb úttest autóbuszforgalmi sáv kialakítását is lehetővé tette volna.
A tervek kialakítását hónapokkal vagy évekkel megelőző tárgyalásokon a tervezőtől és a közútkezelőtől származó információk szerint történtek egyeztetések buszsávot tartalmazó verziókról, azonban ezeket az érintett felek elvetették. Az érintett két üzemeltető és a budakeszi önkormányzat közlése szerint nem a buszsávra, hanem a tervező által produkált kelletlen félmegoldásokra mondtak nemet.

A közútkezelő által kialakíttatott rekonstrukciós terv körüli anomáliák megoldása végett a BKSz Kht., illetve a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület tárgyalást hívott össze 2006. november 29-ére a budakeszi Fő utca használatában érdekelt felek (BKV Zrt., Volánbusz Zrt., Budakeszi Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármesteri Hivatala, illetve maguk a szervezők) és a közút kezelője közt. Az érdekelt felek álláspontjának alátámasztására a VEKE szervezésében, a többi fél közreműködésével forgalomszámlálás történt a tárgyalást megelőző nap reggelén, 2006. november 28-án a budakeszi Fő utcán és a budapesti Budakeszi úton. A forgalomszámlálás budakeszi eredményét az alábbi összefoglaló ábra tartalmazza (a csúcsórai közúti áramlatok egységjármű/óra mértékegységben):


Forgalmi áramlatok Budakeszin 2006 november 28-án

A tárgyaláson a közútkezelő azzal érvelt, hogy az engedélyezési eljárás a rekonstrukció finanszírozásának megszervezése miatt sürgető, és az érintett felek régebben amúgy is elfogadták már a Fő utca buszsáv nélküli felújítását (ezt ők lényegileg cáfolták), azonban ezeket az érveket a többi fél nem fogadta el, s a sikertelen tárgyalás után hivatalos levélben kérte a közútkezelőtől az aktuális engedélyezési tervek átdolgozását.
A hatoldalú levélre a közútkezelő hónapokig nem válaszolt, s a kész engedélyezési terveket a Pest Megyei Közlekedési Felügyeletnek (illetve január elsejétől utódszervezetének) engedélyezésre beadta. Az így előálló helyzetet az érintett felek egy az előzőhöz hasonló, hétoldalú tárgyaláson (2007. március 2-án) kívánták tisztázni, ahol a közútkezelő jelezte, hogy mivel az engedélyezési eljárásban szakhatóságként is eljáró felek „meggondolva magukat” nem támogatják a buszsáv nélküli kialakítást, visszavonja engedélykérelmét, s miután a projekt finanszírozása költségvetési okokból amúgy is ellehetetlenült, azzal egy ideig nem kíván újra foglalkozni. A közútkezelő emellett az érintettekre bízza, hogy készítenek-e a használók szempontjait figyelembe vevő engedélyezési tervet az immár megvalósulásra esélytelen útfelújításra, s ígéretet tett arra, hogy ezeket az esetlegesen készülő terveket befogadja.
Ezzel az érintettek számára nyilvánvalóvá vált, hogy a rekonstrukcióra a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs forrás, ezért az elkövetkező hétéves uniós költségvetési ciklus távlatában a budakeszi reggeli csúcsforgalom problémáit a Fő utca nagyobb forgalomtechnikai átszervezése nélkül kell kezelni.

3. A 2006-os forgalmi helyzet rövid elemzése

A Budakeszin hétköznap reggelente áthaladó agglomerációs jellegű forgalomra jellemző, hogy – csakúgy, mint az agglomeráció más térségeiben – a Budapest felé rendelkezésre álló közúti kapacitásokat messze meghaladják a forgalmi igények. Ennek következtében 2006-ban jellemző volt, hogy a Budakeszin kialakuló torlódásokat az „élelmesebb” autósok a mellékutcákon keresztül kívántál elkerülni, így a mellékutcákból jellemzően a budapesti városhatár közelében visszasoroló menekülő forgalom a Fő utcai főirányt jelentősen feltartotta. A kialakult helyzetben az egyes forgalmi ágak közt igen méltánytalanul oszlott meg a dugók miatti várakozási idő. Míg a mellékutcákon menekülők „relatíve hamar” eljuthattak a fővárosi Budakeszi útra, addig a fő irányokon (a Fő utcán és az Erkel utcán) maradók tetemes időveszteségre voltak kárhoztatva. A helyzetet súlyosbította, hogy a legrosszabb helyzetben levő főirány, a Fő utca forgalmában haladnak a Volánbusz elővárosi buszai, illetve a BKV 22-es járatai, s 2006-ban az állapotok odáig fajultak, hogy a közlekedők legalább felét elszállító buszok 30–50 perces (!) késést szedtek fel csak Budakeszin.
Mivel a főirányok helyzete a menekülők arányának növekedésével párhuzamosan folyton romlott, a mellékutcákba menekülés folyamata „megszaladt”, és 2006 végén egy átlagos hétköznapon a Budapest határán belépő forgalomból a Fő utca már alig 20%-kal képviseltette magát. Nyilvánvaló volt, hogy ez a kaotikus helyzet, amiben ki-ki az élelmességének és gátlástalanságának megfelelően jutott előnyökhöz, miközben az érintett lakóutcák életminősége jelentősen romlott, s a kötelezően a Fő utcán haladó tömegközlekedés húzta a legrövidebbet, tarthatatlan.
A mellékutcákból való kaotikus besorolási szokások, illetve egyéb tényezők (a Szanatórium utcai és a Korányi kórháznál levő zebrák) zavaró hatása miatt a budakeszi közúthálózat áteresztőképessége is jelentősen csökkent, a Budapestre behaladni képes óránkénti 1200–1300 jármű messze elmaradt az egyetlen forgalmi sávban haladni képes forgalom 2200 egységjármű/órás névleges kapacitástól is. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a Budakeszi út belső városrészek felé rendelkezésre álló kapacitása ennél többet nem is képes elviselni, így ha Budakeszin egy új, jólszervezett forgalmi rend a város áteresztőképességét érdemben növelné is, ez nem jelentene gyorsabb célbajutást a Budakeszi úton Budapestre menő autósoknak; 2006-ig a budakeszi forgalmi káosz mentette meg a Budakeszi út közlekedését az összeomlástól.
Így habár egy új forgalmi rend a Budapest felé továbbhaladó járművek számát emelhetné is, ilyen célja egy beavatkozásnak nem lehet. Nem növelhető a Budapest felé továbbengedett forgalom összvolumene, ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a Budakesziről beengedett forgalom nagyságának csökkenése sincs pozitív hatással a Budakeszi útra. Tény ugyanis, hogy Budapesten belül már a Budakeszi út is részt vesz több, az agglomerációból bevezető útszakasz versenyében, s ha forgalma jelentős csökkenést mutatna, a felszabaduló helyet pillanatok alatt elfoglalná a Szépjuhászné úttól kezdeve minden harántirányú úton erre menekülő forgalom.
2006 végén tehát a Budakeszi önkormányzat előtt az a feladat állt, hogy a városon áthaladó és a helyben eredő, Budapest felé menő forgalmat visszaterelje a főirányokra, az egyes irányok számára előálló várakozási időket valamivel igazságosabbá tegye, s mindeközben kiemelt fontossággal kezelje a tömegközlekedés érdekeit. Fontos peremfeltétel még, hogy a Budapest felé továbbhaladó forgalom volumene nem nőhet.

4. Intézkedések 2007 tavaszán

A kérdést, amely immár a csúcsforgalom mai Fő utcát alapul vevő kezelésére szorítkozott, a VEKE témában érintett tagjai és egyes budakeszi önkormányzati vezetők informálisan tovább elemezték, s e beszélgetések eredményeit felhasználva Budakeszi vezetése egy önkormányzati rendelettervezetet készített, melyben a Fő utcai lámpák átprogramozása mellett a következő utcák egyirányúsítására tettek javaslatot – egyhónapos próbaidőre (az újonnan egyirányúsított szakaszok pirossal, a régebben is egyirányúak kékkel vannak jelölve):


Az új forgalmi rendhez tartozó egyirányúsítások Budakeszin 2007. május 29-én

A rendeletet a budakeszi képviselőtestület hosszú vita után elfogadta, s az 2007. május 29-én életbe lépett, de technikai-hivatali problémák miatt a lámpák átprogramozása nem történt meg, ezért kezdetben az Erkel utcánál rendőr irányította a forgalmat. A rendelet részét képezi, hogy a próbaüzem félidejében értékelik az eredményeket; erre a képviselőtestület 2007. június 12-ei redkívüli ülésén került sor. Itt az értékelést a lakosságtól érkezett tapasztalatok (többnyire az autósok panaszai, illetve a tömegközlekedők pozitív visszajelzései), valamint a VEKE szervezésében megörtént június 5-ei új forgalomszámlálás eredményei alapján vé¬gez¬hették el. Az új forgalomszámlálás Budakeszire vonatkozó eredményeit az alábbi összefoglaló ábra tartalmazza (szintén csúcsórai közúti áramlatok, egységjármű/óra mértékegységben):


Forgalmi áramlatok Budakeszin 2007. június 5-én

5. A próbaüzem tapasztalatai, a további teendők

Egy mondatban összefoglalva a próbaüzem sikeres; a Budakeszit érintő tranzitforgalom nagyrészt visszakényszerült az őt megillető főútvonalakra, és a visszasorolások miatti hatalmas torlódás a városhatárnál elmaradt, ezért a Fő utca közlekedése folytonosabbá vált. A Fő utcát használó buszok menetidejéből – a forgalomszámlálások és a BKV Zrt. adatai alapján – Budapest felé 10–12 percet sikerült lefaragni. Mindez úgy történt meg, hogy a közúti áteresztőképesség Budapest felé lényegében változatlan maradt, így az autósok összessége számára többlet-összveszteség nem keletkezett, illetve a Budakeszi úton nem okozott gondot az esetlegesen megnövekvő Budapest felé menő forgalom sem.
Az alapvetően jó irányba mutató beavatkozás két részkérdést tekintve jelentős problémákat vet fel, ez lakossági elégedetlenséget okozott. Az első probléma a forgalomirányító lámpák átprogramozásának hiányából fakad, melynek eredménye, hogy a múltbeli helyzettel szemben – amikor a Fő utca autósai és a tömegközlekedés szendvedett el jelentős hátrányt – a Temető utcán és az Erkel utcán jövő forgalom kénytelen igen sokat várakozni. Bizonyos, hogy a szükséges várakozás ideje a 2006-os helyzethez képest nagyobb, hiszen a Fő utca és különösen a tömegközlekedés helyzetének normalizálását valahonnan ki kell gazdálkodni, azonban a jelenlegi panaszok alapján a Temető utca és az Erkel utca számára nyújtott összkapacitás túl kicsi, ezért a várakozási idők túlzottak. A második fő probléma az egyes Budakeszin belüli forgalmi irányok jelentős menetidő-növekedése, amin jelentős beruházás (például egyes utcákban beléptető sorompók telepítése) nélkül nem lehet segíteni. A hátrányosan érintett, a fő irányokhoz képest igen kis volumenű belső áramlatok menetidejének sajnálatos növekedése az átmenőforgalom problémájával összevetve nem kérdőjelezi meg a 2007-ben életbe léptetett forgalmi rend létjogosultságát.

A fő célok elérése mellett jelentkező fő hátrányos mellékhatások, illetve egyéb problémák miatt a következő részletek azonnali kezelésére vagy hibaként való azonosítására, és a későbbi lehetőségeknek megfelelően majdani megoldására van szükség:

- A Fő utcai lámpák számára új programokat kell készíteni, melyek figyelembe veszik, hogy a tranzitáramlatok immár teljes mértékben a fő csomópontokat használják. Ez az intézkedés javít a Temető utca Telki felől jövő forgalmának és az itt közlekedő helyközi buszjáratoknak a helyzetén, „igazságosabb” kapacitásarányt ad a Budaörs és Páty, illetve a Telki felől érkező forgalomnak. A lámpák átprogramozásáig a Temető utcai csomópont rendőri irányítása, illetve az Erkel utcában a jelenlegi lámpaprogramok futtatása javasolt.
Ezzel az intézkedéssel meg kell oldani, hogy – miután a Budakeszi út áteresztőképessége nem növelhető, és így valahol torlódás mindenképpen keletkezik – az egyes tranzitforgalmi ágak közt méltányosan oszoljanak meg a várakozási idők. Mindeközben fontos paraméter, hogy a tömegközlekedés helyzete ne romoljék.
- Az alapelvet nem érintő technikai jellegű finomításra van szükség több helyen; például egyes utcák egyirányúsítását korrigálni kell, egyes „nyitva maradt” útvonalakat el kell zárni, stb.
- Nehezen kezelhető, strukturális és központi probléma az Erkel utcán át a Fő utcára csatlakozó budakeszi forgalom és a Telki felől ebben az irányban menekülő forgalom megmaradt keveredése. Első közelítésben a Temető utcai lámpa átprogramozása és a Temető utcai ág kedvezőbb helyzetbe hozása valamelyest segíteni fog ezen a problémán, de a helyi és a tranzitforgalom minden kívánalmat kielégítő szétválasztása rövid távon – jelentős beruházási igénye és bonyolultsága miatt – nem megoldható. Az esetleges későbbi intézkedési lehetőségek feltárására szükség van.
- Szintén nehezen kezelhető de az átmenőforgalmat nem érintő probléma Budakeszi belső – a csúcsórai domináns áramlatoktól nagyságában messze elmaradó – forgalmának helyzete, mely az új forgalmi rendben egyes irányokban kedvezőbbé, más irányokon azonban kedvezőtlenné vált. A lehetséges javító lépések pozitív és negatív hatását mérlegelve elképzelhető, hogy ezen a téren sajnos csak néhány részletkérdésben lehet előre lépni.

A VEKE, a BKV Zrt., a BKSz Kht. és a Főváros az új forgalmi rend megtartását, továbbfejlesztését javasolja, a felsorolt hiányosságok minél hatékonyabb kezelésével.

6. A további teendők részletezése

Sajnos, mindenki számára optimális helyzetet lehetetlen Budakeszi forgalmában biztosítani, azonban törekedni kell a mindent összevetve lehető legkevésbé rossz és legkevésbé igazságtalan állapotok biztosítására. Ehhez fentebb megjelölt, rövidtávon nem lehetetlen kétféle intézkedésre van szükség. Egyrészt szükség van az első körben foganatosított egyirányúsítások pontosítására, kiteljesítésére, másrészt szükség van az egész rendszer lényegét jelentő Fő utcai lámpaprogramok optimalizálására is.
Egészen rövidtávon, infrastrukturális beruházások nélkül ezeket az intézkedéseket lehet meghozni a lehető legjobb állapotok elérésére. A másik két akut probléma – a telki átmenő forgalom és a helyi párhuzamos forgalmak szétválasztatlansága, illetve a budakeszi belső forgalom nehézkessége – megoldása ilyen rövidtávon nem lehetséges. A későbbi lehetőségek felderítésére érdemes figyelmet fordítani, azonban egészen rövidtávú megoldásokat e két részproblémára sajnos nem remélhetünk.

6. 1. Az alapelvet nem érintő korrekciók a forgalmi rendben

Az új forgalmi rend alapjait (a Fő utcát elkerülő menekülőutak lezárását) nem érintik ezek a változtatások – sőt, egyes helyeken erősítik azt –, melyek a konkrét egyirányúsításokon próbálnak javítani. E javításoknak egy kis részét az önkormányzat 2007 nyarán már eszközölte. Az Erdő utca oldalán az Erkel Ferenc utca vonaláig még ma is rendelkezésre álló menekülőútvonalak elzárásán túl a többi az elérni kívánt cél súlyának és az intézkedés megvalósíthatóságának függvényében opcionális.

- A régi Fő utcai helyzet, ahol a menekülőutakról visszatérő forgalom lehetetlenítette el a főirányt, jelenleg „kicsiben” megismétlődik az Erkel utcán. Ez a probléma a Fő utcainál kisebb, hiszen kisebb forgalmi volument érint, és a tömegközlekedést sem zavarja, azonban ennek kezelésére célszerű lehet, ha az Erkel utca mellékutcáit e folyamat megakadályozását szem előtt tartva egyirányúsítjuk. Ennek megfelelően az Erkel utca Budapest felőli oldalán a Bibó István utcát és a Batthyány utcát az Erkel utca felé kell egyirányúsítani. Ez a Batthyány utcában megfelel a felmerült lakossági igénynek, illetve egy másik igénynek megfelelően a Bibó István utca Rózsa utca és Erkel utca közti szakaszán az egyirányúsítás már megszüntethető. Szintén megszüntethető a Széchenyi utca egyirányúsítása is.
- Az Erkel utca Budapesttel átellenes oldalán ugyanezen elv alapján szükséges a Széchenyi és a Batthyány utca ide eső szakaszának (a József Attila utca és az Erkel utca közt) a József Attila utca felé való egyirányúsítása. Itt mérlegeléskor, az egyirányúsítás negatív hatásai közt kiemelkedően figyelembe veendő, hogy a helyiek számára az egyirányúsítás igen hosszú kerülőutakat jelent, mert a József Attila utca felől az Erkel utca felé használható legközelebbi utca a Tulipán utca.
- Az Erdő utcán és a Jókai Mór utcán menekülő áramlatok útját az eddigi intézkedések nem zárták el teljesen. A teljes elzáráshoz a Virágvölgy utca „felfelé” átjárható szakaszának Kossuth Lajos utca felé való egyirányúsítása szükséges. Így a Fő utcának ezen az oldalán az Erkel utcába már nem jut menekülőforgalom. Ennél az intézkedésnél figyelembe kell venni, hogy a Virágyvölgy utca kívánt egyirányúsítása egyes helyi lakosok számára igen hosszú kerülőutakat ír elő, azonban a jelenlegi helyzet fennarthatatlan, hiszen így az Erkel utcáig akadálytalanul eljut a Kossuth Lajos utcától kifelé eső egész térség forgalma. Ha az Erdő utca alsó szakaszának alább javasolt egyirányúsítása és a makkosmáriai–nagyszénászugi területek szivárgó tranzitforgalmának kizárása biztosítható, akkor a Virágvölgy utca javasolt egyirányúsítása kevésbé indokolt, azonban még mindig megfontolandó, hiszen a Fő utcára engedett forgalmi áramlatok kényes egyensúlyát az is felboríthatja, ha Budakeszin belüli forgalomból eredően éri innen jelentős többletterhelés az Erkel Ferenc utcát.
- A Fő utcának ugyanezen az oldalán a Kossuth Lajos utca menekülőforgalmának megszüntetésére két intézkedést kell tenni. Az egyik az Erdő utca Kossuth Lajos utcától délre eső szakaszának egyirányúsítása a Fő utca felé, a másik a Nagyszénászug utcáin esetlegesen keresztüláramló forgalom elzárása. Amennyiben ez utóbbi biztosítható a Kert utca és Budaörsi út közti rövid összekötő szakasz lezárásával, akkor az Erdő utca alsó szakaszának térségében elegendő az Erdő utca Napsugár utca és Fő utca közti szakaszának egyirányúsítása, viszont ha Nagyszénászug menekülőforgalma ilyen egyszerűen nem zárható ki, az Erdő utca Napsugár utca és Kossuth Lajos utca közti szakaszát, illetve a Jókai Mór utcát is egyirányúsítani kell.
- Kis részproblémának tűnik, de több visszajelzés szerint is jelentősen hátráltatják a szűkös kapacitású Erkel utcai lámpás csomópont működését a CBA áruház árufeltöltő járművei. Szigorú szabályokkal és azok betartatásával kell rábírni a CBA-t, hogy az üzlet közúti forgalmat akadályozó árufeltöltését vagy a reggeli csúcsidőszakon kívül, vagy a Gyöngyvirág utca felől biztosítsa, a Fő utcát az álló, illetve tolató teherautók ebben a kritikus időszakban ne tartsák fel.
Ezen intézkedések után az egyirányú utcák rendszere a következőképpen néz ki.


Javasolt változások a jelenlegi forgalmi rendhez képest.
Kékek a 2006 előtti egyirányúsítások, pirosak a 2007 tavaszán bevezetettek, zöldek az itt javasoltak, és szürkék a Nagyszénászug menekülőforgalmának kezelésére szolgáló második opció elmei.

6. 2. A Fő utcai lámpák átprogramozása

Sajnos, a Fő utca új forgalmi rendje – mint az látszik is – nem lehet tartósan sikeres a Fő utca és a hozzá csatlakozó irányok áteresztőképességét meghatározó lámpás csomópontok átprogramozása nélkül, ami viszont bürokratikus és a Budakeszi rendelkezésére álló forrásokhoz viszonyítva drága folyamat. Az átprogramozás mindazonáltal szükséges, ezért nagyságrendileg vázoljuk, hogy körülbelül milyen beállításoknak kell majd érvényesülniük az új programokban. A nagyságrendi számolásnak ezen a helyen – a hiányos bemeneti adatok mellett – azért van létjogosultsága, mert az új programokat amúgy is rendszeresen felül kell vizsgálni, különösen kezdetben.
A Budakeszi Fő utcán átáramló forgalom szabályozásához, kezelhető mértéken tartásához kizárólag a lámpás csomópontok bizosítanak behatási pontot. E csomópontok zöldidejeivel kell biztosítani, hogy a Budapest felé továbbhaladó összforgalom a jelenlegi szintet továbbra se haladja meg (ez a Budakeszi úton jelentene súlyos problémákat, és így összességében az autósok számára se lenne jobb), illetve, hogy az egyes becsatlakozó irányok egyike se kerüljön méltánytalan hátrányba a többihez képest, a várakozási idők az egyes áramlatok közt lehetőleg minél igazságosabban legyen elosztva. További cél, hogy a tömegközlekedés járművei, melyek önmagukban a közlekedő utasok legalább felét szállítják, a lehetséges rosszak közül a lehető legkevésbé rossz helyzetbe kerüljenek.
A rendelkezésre álló eszközök mellett az áramlati intenzitások szabályozására és a tömegközlekedés minél kedvezőbb helyzetbe hozására az a megoldás tűnik a legcélszerűbbnek, amelyben az összes becsatlakozó áramlat a Fő utcára lépés előtt, az első lámpás csomóponton kap olyan zöldidőt, mely csak annyi járművet enged tovább a Fő utcán Budapest felé, amennyi a kívánt célok eléréséhez szükséges. Ezzel a jelenlegi dugó a városközpontból akár ki is szorítható, azonban nem tűnik el, az Erkel utcán, a Temető utcán és a Fő utca Temető utca alatti szakaszán továbbra is számítani kell a torlódásokra. Sajnos a Temető utcán közlekedő elővárosi autóbuszjáratok (a Telki felől jövő buszok) a torlódások hatása alól a rendelkezésre álló eszközökkel nem mentesíthetőek, s a Fő utca elővárosi autóbuszai (a Páty felől jövő buszok) is mindenképpen át kell hogy haladjanak a torlódásos szakaszon, bárhol is legyen az. A 22-es buszok helyzete valamivel kedvezőbb, hiszen a Fő utca Temető utcán túli szakaszán levő dugóknak csak egy része, a Temető utca és a Dózsa György tér közti szakasz érinti őket, és így összességében a közúti forgalomnál jóval kisebb várakozásra kényszerülnek.

6. 2. 1. A fő becsatlakozó áramlatok meghatározása

A 2005. június 5-én megtörtént forgalomszámlálás eredményeiből, illetve az 2006. november 28-ai adatokkal való összevetésből látszik, hogy a Budakeszin a reggeli csúcsórában áthaladni kívánó tranzitforgalom volumene Budaörs felől 350 egységjármű/óra, Páty felől 300 ejm./óra, Telki felől pedig 350 ejm./óra. E volumenek mellett a budakeszi lakosság eloszlásán és a tömegközlekedési utasforgalmon alapuló becsléssel a Fő utca Temető utcától kifelé eső szakaszára a reggeli csúcsórában 200 egységjármű helyi eredetű forgalmat becslünk, a Temető utca és az Erkel utca közös vonzáskörzetére 500-at, míg az Erkel utcai lámpánál az Erdő utca felőli oldalról a csúcsórában 100 egységjárművet várunk. Kis ráhagyással körülbelül további 100 egységjármű/csúcsóra helyi eredetű forgalmat várunk a Fő utca Temető utca és Erkel utca közti szakaszáról, illetve a Kossuth Lajos utcából együttesen.
Ezekkel az átmenő, illetve helyi forgalmi volumenekkel a Fő utcára a következő nagyságú forgalmi áramlatok próbálnak reggel feljutni (ejm./csó.):

- a Temető utcai lámpánál a Fő utca alsó szakasza felől: 850,
- a Temető utca felől: 425,
- a Kossuth Lajos utca felől és a Fő utca középső szakaszáról: 100,
- az Erkel utcáról a Barackos oldala felől: 425,
- az Erkel utcáról az Erdő utca oldala felől: 100.

Összeadva a jelentkező forgalmi igényeket, látható, hogy a Budakeszi felől Budapestre menni kívánó forgalom nagysága 1900 egységjármű a csúcsórában, ami jócskán meghaladja a Budakeszi út 1200 (esetleg 1300) csúcsforgalmi kezelhető terhelését. Ha a Budakeszi útra a csúcsórában nagyobb forgalmi terhelés nehezedne, akkor annak forgalma gyakorlatilag összeomlana, a maihoz képest nagyságrendekkel rosszabb állapotokat mutatna. Éppen ezért a Budakeszi forgalmi lámpákat olyan áteresztőképességűre kell tervezni, hogy csak a kívánt forgalmi volument engedjék át, s az okozott torlódásokban a várakozási idők irányonként egyenlően oszoljanak meg.

A kívánalmak teljesítéséhez a lámpák fázisidőit úgy kell kiosztani, hogy minden irányból a bejövő forgalom durván kétharmadát engedjék Budapest felé tovább. Ez a következő csúcsórai járműszámokat jelenti:

- a Temető utcai lámpánál a Fő utca alsó szakasza felől: 550,
- a Temető utca felől: 275,
- az Erkel utcánál a Fő utcán Budakeszi központja felől: 925,
- az Erkel utcáról a Barackos oldala felől: 275,
- az Erkel utcáról az Erdő utca oldala felől: 65.

Így adódik ki az összesen 1200–1300 egységjármű áteresztése Budapest felé a csúcsórában. A fent meghatározott áteresztőképességek biztosításához szükséges Temető utcai és Erkel utcai fázisidőket határozzuk meg durván az alábbiakban (amennyiben a menekülőirányoktól a Kossuth Lajos utca teljesen mentesíthető, az itt elhelyezkedő lámpa programja magától értetődő, így azt most külön nem részletezzük).


A Budapest irányában jelentkező forgalmi igények, és azok kívánatos kapuzása Budakeszin
(a forgalmi intenzitások mértékegysége továbbra is egységjármű/csúcsóra)

A Temető utcai csomópont

A Temető utcai három fázisban (Fő utca – a Temető utcából balra és ezzel szemben – a Fő utca Városháza felől jövő szakaszáról balra és ezzel szemben) működő lámpa fázisidői (90 másodperces ciklusban):

- a Fő utca irányában: 29,5 s,
- a Temető utca felől balra: több, mint 15,75 s,
- a Fő utca alsó szakaszáról balra: a maradék, legfeljebb 29,75 s.

A fázisidők közt a Temető utca felől balra menő irány fázisa azért kell, hogy hosszabb legyen a forgalom alapján számolt minimumértéknél, mert itt jobbra és balra kanyarodók vegyesen kanyarodnak, miközben mindkettejüket akadályozza egy-egy zebra. Ebben a helyzetben mérésekkel és tovább számításokkal kell meghatározni, hogy a meghatározott minimumidőnél mennyivel hosszabb fázist szükséges itt biztosítani a kívánt áteresztőképesség eléréséhez.

Az Erkel utcai csomópont

Az Erkel utcánál levő lámpa jelenleg két fázisban működik, az egyik fázis a Fő utca forgalmát engedi haladni, a másik a keresztező Erkel utcáét. Mivel a reggeli csúcsban e csomópont második legerősebb iránya az Erkel utca Barackos felőli oldaláról balra, Budapest felé kanyarodó áramlat, felmerült a csomópont három fázisú működtetése is, azonban – mint látni fogjuk – ez a Temető utcai helyzetnek megfelelő, sőt, annál is bonyolultabb keveredés miatt (ez az irány együtt mozog a jobbra kanyarodókkal, az irányok szintén konfliktusban vannak zebrákkal, s itt még a szemből jobbra vagy egyenesen továbbhaladókkal is) nem biztosan váltaná be a hozzá fűzött reményeket, illetve esetleg nem is volna szükség rá, hiszen a kérdéses irány számára a két fázis szerinti működésben is lehet elegendő kapacitást nyújtani. E nem teljesen egyértelmű helyzet miatt mindkét alapváltozat paramétereire is támpontot adunk.
Erre a csomópontra a forgalmi volumenek alapján, két fázis esetán a következő fázisidők határozhatóak meg (itt is 90 másodperces ciklusban):

- a Fő utca számára: 48,25 s,
- az Erkel utca számára: legalább 20,75 s.

A zöldidők számításánál a Fő utcáról kanyarodva továbbhaladó áramlatokat elhanyagoljuk, hiszen ezek intenzitása igen csekély, nincs is minden ciklusban kanyarodó jármű. Tovább egyszerűsíti a helyzetet, hogy a jellemzően nagyobb akadályozásra képes balra kanyarodó irányok az úttest közepére sorolással lényegében sose tartják fel a mögöttük haladókat, a kanyarodást pedig a csomópont átmeneti idejében, a szemből jövőket sem akadályozva bonyolítják le.
Mint említettük, az Erkel utca számára kiadandó zöldidőt rendkívül nehezen lehet pontosan meghatározni, így ehhez további méréseket és számításokat kell végezni, azonban szerencsés körülménynek mondható, hogy a tervezett 90 másodperces ciklusidőből a Fő utcai 48,25 másodperces számított zöldidő és az átmeneti idők mellett 31,75 másodpercnyi idő marad. Ez várhatólag elég arra, hogy az Erkel utca Barackos felőli oldalából jövő és az Erdő utca felőli oldalból jövő áramlatok konfliktusából, valamint a zebrák és az Erkel utca két oldalából Budakeszi központja felé kanyarodó irányok kölcsönhatásából kiadódjon a Budapest felé az Erkel utca két oldaláról biztosítandó összesen 340 ejm./csúcsóra kapacitás.
E két fázison alapuló megoldás akkor lehet problematikus, ha az elsőbbségi viszonyok miatt a Barackos felől jövő Erkel utcai irány a szemből jobbra kanyarodókhoz képest túlzott hátrányba kerül, s így a Barackos felőli irány kapacitása nemkívánt mértékben csökken, míg a másik nemkívánt mértékben nő. Ebben az esetben szükséges lehet a Barakcos felőli irány erősítésére egy külön fázis bevezetése (ebben a fázisban a CBA és az Átrium Üzletház közti zebra zárásával), hiszen ekkor már külön-külön, egymástól gyakorlatilag függetlenül meghatározható a két Budapest felé menő Erkel utcai irány kapacitása. Ekkor a következő fázisidők számíthatóak:

- a Fő utca számára: 48,25 s,
- az Erkel utca Barackos felőli oldalából balra kikanyarodók számára: legalább 20,75 s,
- a teljes Erkel utca számára (az Erdő utcai oldal elsőbbségi kedvezményezettségével): legalább 5,25 s.

Látható, hogy öt-öt másodpercnyi átmeneti idővel számolva ebben az utóbbi felállásban a „legalább” nyújtandó zöldidőkkel is gyakorlatilag megtelik a 90 másodperces ciklusidő, és ez már kapacitáshiányos állapotot vetít előre. Bízhatunk azonban abban, hogy mivel a zöldidők nagyságrendi becsléséhez használt egy autóra jutó időigény viszonylag régi felmérésekből származik, a mai viszonyok közt a számolt szükséges zöldidők konzervatív felső becsléseknek tekinthetőek. Ha ez a tartalék sem elég, felmerülhet a rendszer 120 másodperces ciklusidővel való működtetése is (ekkor az átmeneti idők relatíve alacsonyabb aránya miatt a kapacitás megnő), vagy végső esetben a CBA és az Átrium Üzletház közti zebra megszüntetése.
Amennyiben a pontos zöldidők meghatározása után mégis marad tartalék e csomópontban, a maradék idő a Fő utca biztonságos ürítésére használható fel, hiszen a lentebb elhelyezkedő csomópontok programozása már biztosítja, hogy itt a Fő utca felől már csak annyi jármű jelenjen meg, amennyi Budapest felé nyugodtan továbbítható.

A programok megrendelése a közútkezelőtől

Miután ennél alaposabb mérések és számítások alapján a Fő utca csomópontjain bevezetendő lámpaprogramokat pontosan meghatározták, azoknak a beprogramozását meg kell rendelni a csomópontokat kezelő közútkezelőtől. Fontos azonban, hogy e megállapodás magában foglalja a lámaprogramok kezdeti finomhangolásának, illetve az esetleges későbbi fokozatos átállításnak is a lehetőségét. A kezdeti finomhangolás lehetőségére nyilvánvalóan azért van szükség, mert a bonyolult csomóponti konfliktusok miatt a számított zöldidők korrekciója az első napok tapasztalatai alapján is már szükségessé válhat, a később átállítások lehetősége pedig azért elengedhetetlen, mert itt egy finoman, sok tekintetben a kapacitások és a lehetőségek határán mozgó rendszer felállítására van szükség, amely a később megváltozó igények minden rezdülésére nagy kilengésekkel reagálhat. A budakeszi forgalmi rend és az hozzá alkalmazott lámpaprogramok együttese valószínűleg csak gondos felügyelettel és a működés állandó finomhangolásával válhat jól működő rendszerré.

7. Továbbfejlesztés

Természetes, hogy a rendszer nagy távlatokba menő továbbfejlesztése az M0-s körgyűrű továbbfejlesztését, illetve a tömegközlekedési rendszer más szintre emelését – például kötöttpályás eszközt – feltételezi, és az egész problémakört egy más dimenzióba helyezi, azonban ilyen fejlesztések a legeslegjobb esetben is csak évtizedes távlatban tervezhetőek, így ezekkel most nem foglalkozunk. A budakeszi forgalmi rend továbbfejlesztése terén azonban érdemes a legrövidebb távon elvégezhető, infrastrukturális fejlesztéssel nem járó beavatkozásokhoz képest egy fokkal tovább tekinteni, és összegyűjteni, hogy milyen olyan közúti fejlesztések zajlanak, zajolhatnak Budakeszin, amelyeknél a Budapest felé irányuló forgalom igényeit és szabályozásának lehetőségeit is figyelembe kell venni.

7. 1. A budaörsi irányú átmenőforgalom kérdése

Tény, hogy Telki és Páty felől az autóval közlekedők számára Budapest felé nem áll más hatékony útvonal rendelkezésre, mint a Budakeszin való keresztülhaladás. A Budaörs felől Budakeszin át Budapest felé haladó forgalomban azonban valószínűsíthetően nagy azoknak az aránya, akik a gyorsforgalmi utak (M1, M7, M0) Budapest felé vezető szakaszait kívánják itt elkerülni, mert arra számítanak, hogy így valamivel kevésbé rossz helyzetbe kerülnek.
Mivel ez az irány körülbelül hasonló körülmények közt más irányban is el tud jutni Budapestre, illetve a számukra a gyorsforgalmi utak használata kívánatos, ennek az iránynak az esetében javasolható, hogy a Budakeszi forgalmi rendszer számukra a többi iránynál magasabb várakozási időt adjon, hogy ebből az irányból a forgalom kapuzása a többi iránynál kedvezőtlenebb legyen. A fentebb vázolt „egyenletes feltartás” elve alapján a Budaörsi út felől jövők csúcsórabeli 350 egységjárműnyi igénye számára körülbelül 230 egységjármű/csúcsóra kapacitást kell biztosítani, azonban ennek az iránynak a diszpreferálása után e kapacitás számottevően kisebb is lehet, és az így felszabaduló Budapestre beengedhető „kvóta” szétosztható a pátyi, a telki és a budakeszi helyi irányok közt.
Ennek a diszpreferálásnak a konkrét folyamata akár jelenleg is megoldható, hiszen a Budaörsi úton, a Shell benzinkútnál jelenleg is van forgalomirányító lámpa, azonban mivel itt nincs jelentős csomópont, a Budaörs felől jövő autósok számára jelentős, szabálytalanságokra is ingerlő pszichikai hatás lehet, hogy a lámpa, ami visszafogja őket, a ciklus jelentős részében (egy 90 másodperces ciklus akár 80%-ában) a keresztező „semminek” ad zöldet. Emiatt célszerű ezt a visszafogó intézkedést az elkerülőút Budaörsi út és Pátyi út közti szakaszának építésével összekötni.
Amennyiben az elkerülőút kialakítható úgy, hogy a Budaörsi úton való behaladást megakadályozza, és a budaörsi, illetve a pátyi irányt a Pátyi útnál ágaztassa össze, vagy hogy a Pátyi utat zárja el, és a forgalmát a Budaörsi út felé terelje (ez a pátyi buszok preferálására is némi lehetőséget ad), esetleg valami más megoldással kezelje ezt a problémát, biztosítható, hogy a budaörsi és a pátyi irányból jövő irányok a reggeli csúcsórában „normális” csúcsforgalmi helyzetben találkozzanak egymással, s így az autósok számára természetes, szabályszegésre nem sarkalló helyzet álljon elő a két irány bemeneti kapacitását meghatározó csomópontban.
Végül de nem utolsósorban a pátyi és budaörsi forgalmi irányok elkerülőútnál való kapuzása lehetőséget ad a 22-es busz teljes vonalának – ideértve az esetleges hosszabbítást is – dugótól való megtisztítására is.

7. 2. A Temető utcai és az Erkel utcai csomópontok fejlesztése

Mint láthattuk, a két említett csomópont kapacitásszámításánál és működtetésénél jelentős problémát okozott, hogy a Fő utcára csatlakozó irányok keveredve jelentkeznek. Szétválasztásukra magától értetődő ötlet a kanyarodósávok létesítése, azonban a rendelkezésre álló szűkös hely miatt ez nehéz vagy éppenséggel lehetetlen.
A Temető utca torkolati szakaszában a csomópont szűkösebb elrendezésével, illetve a református templom előtti járda rovására esetleg kialakítható a Temető utca felől jobbra, illetve balra kanyrodók szétválasztása egy rendkívül rövid szakaszon, legfeljebb egy-két jármű hosszban. Ennek az intézkedésnek a lehetősége és a hozadéka tovább vizsgálható.
Az Erkel utcai csomópont még a Temető utcainál is szűkösebb, ezért itt egy hasonlóan rövid kanyarodósáv építésére kizárólag fakivágás, valamint a csomópontban levő villanyoszlop és közműdoboz áthelyezése esetén van lehetőség. Itt az intézkedés ára bizonyosan nincs arányban a hozadékkal. Vizsgálható még valamelyik csomóponti irány szervizútra terelése és a csomópontból való kitiltása, illetve a csomópont minimális átalakítása (például a csomópont déli oldalán a Fő utcán keresztülhaladó zebra távolabb helyezése, hogy az Erkel utcából jobbra kanyarodók ne tartsák fel az Erkel utca forgalmát), azonban ezen intézkedések eredményessége is igen kétséges.

7. 3. A telki irány városhatáron kívüli szabályozása

Miután a budaörsi és pátyi irány összeeresztése az elkerülőút segítségével, és szabályozásuk megtörtént, Budakeszin belül egyetlen szabályozatlan átmenőirány marad, a telki felől jövők áramlata. Ennek az áramlatnak a megfogása az elkerülőút Telki úttal való összekötése esetén egy új lámpás csomópontban szintén megoldható, ekkor végre szétválasztható a telki irányú forgalom a budakeszi eredetű párhuzamos áramlatoktól, illetve a Pátyi út esetében vázolthoz hasonló módon (a telki forgalom elkerülőútra térítésével, de a buszok továbbengedésével) esetleg a buszforgalom preferálására is van lehetőség.
Jelenleg hasonlóra sincs lehetőség, hiszen Budakeszi Telki felőli kapuja nem lámpás csomópont, hanem egy körforgalom, így az elkerülőút és a hozzá csatlakozó csomópont megépítése előtt e problémakör megoldására legfeljebb valamiféle bonyolult és drága beléptetőrendszert lehetne üzembe állítani a Harmatfű, a Márity László, a Knáb János és a Széchenyi utcákon, azonban ennek a rendszernek a telepítése meghaladja Budakeszi jelenlegi lehetőségeit
Itt jegyezzük meg, hogy amikor a jövőben az összes tranzitirány már Budakeszi határát is szabályozottam lépi át, a jelenleg felállított, Fő utcát védő forgalmi rend nem számolható fel, hiszen a Budakeszin belüli eredetű forgalom (a jelen számításokban 900 ejm./csó. becsült volumennel) önmagában is képes arra, hogy az új forgalmi rendet indokló problémákat újrateremtse. Fontos továbbá annak a hangsúlyozása is, hogy a szigorú kapacitásgazdálkodásnak (mely szerint a Budapest felé jelentkező csúcsórai forgalmi igények csak körülbelül kétharmadrészt szolgálhatóak ki) továbbra is ki kell terjednie a budakeszi eredetű forgalomra is.
Egy másik, az elkerülőút távolabbi jövőjével kapcsolatos megjegyzés, hogy miután a Budaörsi utat, a Pátyi utat és a Telki utat összekötő szakaszok megépültek, további, budapesti irányú szakasz építése nem indokolt és nem várható, hiszen a Budakeszi úton beengedhető forgalmi volument ez sem képes növelni, így dugók Budakeszi közelében mindig lesznek. Annál jobb helyzet, hogy a mindenképpen meglevő dugók lakott területen kívül vannak, nincs. Ennek fényében az elkerülőút esetleges Budapest felé való továbbépítése során felmerülő elképesztő természetpusztítás semmilyen elérhető eredménnyel nem indokolható.

7. 4. Buszsáv építése a Fő utca rekonstrukciójakor

A budakeszi forgalmi rend kialakításakor és minden módosításakor – mint mindenhol máshol – kiemelt cél a tömegközlekedés kedvezőbb helyzetbe hozása. Mint láttuk, a 22-es busz vonala jó stratégiával az elkerülőút megfelelő szakaszának megépülte után mentesíthető a legnagyobb torlódásoktól, azonban a pátyi és a telki buszok számára ez maradéktalanul nem lehetséges (a buszok a dugó egy részét továbbra is végig kell, hogy állják), a ritka, de mégis létező budaörsi busz pedig egyenesen elszomorító helyzetbe kerül. Ennek megfelelően, ha az elővárosi buszközlekedés érdekeit is maximálisan figyelembe vesszük, fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy a torlódások egy részét később is a Fő utcára (vissza-) helyezzük, hiszen itt van lehetőség intenzíven kihasznált buszsáv építésére.
Amennyiben a torlódások városközpontban való kezelése a távolabbi jövőben sem tűnik kívánatosnak, illetve buszsávok létesítésére a Budakeszire vezető utak mentén is nyílik lehetőség (erre kevés esély van), akkor is szükséges, hogy Budakeszi a Fő utca esetleg eljövő rekonstrukciójakor biztosítsa maga számára a mozgásteret azzal, hogy egy leendő buszsáv számára helyet biztosító úttesetet építtet (ez a jelenlegi Fő utcai úttestnél jellemzően fél, egyes helyeken 0–1 méterrel szélesebb, más felmerült változatokhoz képest számottevő költségtöbblettel nem jár).
Vissza az elejére
Csomor Rita
Vendég





HozzászólásElküldve: Vas. Aug. 05, 2007 9:57 pm    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Tisztelt Fórumozók!

A témához utóbb írt néhány hozzászólással kapcsolatosan a következőket gondolom:

Buster írta a környékbeli autósokról:

Ki-ki cekkerrel, apró gyermekkel, beteg hozzátartozóval megáll Keszi határában, leteszi közlekedési eszközét (többnyire autóját) (stb.).

Én azt a változatot támogatnám, hogy amikor nap mint nap dolgozni megy, leteszi az autóját otthon, sárga busszal bemegy a fővárosba. A gyereket és a cekkert otthon hagyja (óvodában, iskolában, autóban, mit hol). Amikor történetesen beteg hozzátartozót visz be, vagy perzsaszőnyeget megy vásárolni, akit-amit nem tud kézben cipelni, akkor – az évnek néhány napján – , tehát csak akkor használja végig az autóját. Ehhez az szükséges, hogy az így megnövekedett igényeknek megfelelő számú buszjárat biztosítva legyen. Mert Ellenpont is azt írta, hogy:
A reggeli Volánbuszra nem lehet fölférni.
Mert hiába írta Géza, hogy:
… én a kiépítendő, állítólag milliárdos beruházással elkészülő buszsáv helyett a korábban már tanulmányterven elkészült elkerülő útban gondolkodnék., most először egy rövid távú — és csak az után egy hosszú távú — megoldásban kell gondolkodnunk, éppen azért, mert az elkerülő út megvalósíthatósága az ország anyagi helyzete miatt a messze távolba került. Ezért kell addig is sok apróbb-nagyobb, már addig is mérhető és lehetőleg minőségi javulást is hozó változtatással élni. Tehát egy ilyen a buszjáratok számának a növelése is.
Eziránt kellene az érintett településeknek közösen összefogni.

Figyelemmel arra is, amit korábban írt egy fórumozó: az iskolabuszra. Ez alatt most azt értem, hogy fel kellene mérni, hogy a környékből, Telki ill. Páty irányából hány diák jár át rajtunk keresztül, és számukra céljáratokat lehetne szervezni. Rögtön lecsökkenne a reggeli csúcsban az autós tranzitforgalmunk, mert tudjuk, hogy sok szülő csak azért megy be autóval, vagy azért időzíti az adott időre a beutazását, mert gyereket visz iskolába – lásd a különbséget a téli és a nyári forgalom között.

A helyzet javításához az visz közelebb, ha összegezzük a felvetett javaslatokat és egy elfogadott értéksorrendet felállítva alakítunk ki egy célrendszert. Ezt eddig edezso-nek sikerült a legjobban megértenie, úgyhogy nénike megérdemelten védi meg,

edezso írta:

Én biztos radikálisabb lennék, mint az önkormányzat. Tennék két nagy parkolót: egyet a telki útra Telki pénzéből, egyet a pátyi útra a Páty pénzéből, és az összes budakeszi mellékutcáról kitiltanám az átmenő forgalmat.

Ez egy továbbfejlesztett változata annak a külföldi mintájú ötletnek, hogy mi építsünk vagy építtessünk vállalkozásban ilyen parkolókat, némi infrastruktúrával (büfé, gyógyszertár, bolt, stb.) felturbózva. Ennél sokkal előnyösebb Budakeszinek, sokkal gazdaságosabb és környezetbarátabb megoldás a fent leírt, amihez most visszajutottunk. Eszerint a „külsők” üljenek már otthon át a buszokra, saját telki, pátyi, stb. P+R parkolókkal vagy anélkül, de mindenképpen sokkal több buszjárattal, esetleg iskolabuszokkal. Kifejezetten megköszönnénk ellenpont-nak, ha segítségünkre lenne és eddigi aktivitását ebbe az irányba – is – fordítaná. Lehet, hogy saját magát nem fogja tudni meggyőzni az átülésről, de már azzal is sokat nyerne, ha másokat viszont igen. Visszatérve a külső parkolókra: a Szőlőskertben nemsokára megépülő létesítmények – pl. szupermarket – e téren is új helyzetet teremtenek nemsokára.

Buster-nek még csak annyit: alapkérdéseket kellene tisztáznia, úgymint ok-okozat a telekárakkal kapcsolatban, továbbá ahhoz a véleményéhez, hogy

a horrorisztikus telekárakból befolyt pénz bőven elég lesz arra, hogy akár tíz parkolót építsetek Budakeszi körül.

azt kell tudni, hogy a tíz leendő pakolóhoz horrorisztikus áron kellene telkeket vásárolnia a városnak, és ezután még meg is kellene építenie, és feltéve, de meg nem engedve, hogy az ennél fontosabb kiadások (iskola, óvodabővítés, orvosi rendelő, stb.) helyett véletlenül ez lenne első helyre sorolva, akkor is a befolyó pénzekkel először a még horrorisztikusabb örökölt költségvetési hiányt kell betömni, sajnos.

Tisztelettel
Csomor Rita
Vissza az elejére
Csomor Rita
Vendég





HozzászólásElküldve: Szer. Jún. 13, 2007 9:26 pm    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Tisztelt Fórumozók!

Amint írtam korábban, a képviselőnek a forgalmi renddel kapcsolatban nem a lakosság meggyőzése, hanem a tájékoztatás a feladata. A fórumra érkezett észrevételek is mutatják, hogy erre mekkora szükség van. Nézzük sorjában:
„gizmo10: Sajnos ez a döntés is a jelenlegi vezetés teljes kompetencia hiányát bizonyítja!”
És: „edezső”: Köszönöm szépen, hogy vette a fáradságot és leírta a döntés hátterét. Engem meggyőzött, bár nekem tetszik is ez az új rend.

Itt megismétlem, hogy tájékoztatásommal senkit sem kívántam meggyőzni bármilyen forgalmi rend abszolút előnyéről, viszont arról feltétlenül, hogy sem a képviselőtestület, sem jómagam nem a „kompetencia teljes hiányának állapotában” döntöttünk úgy, hogy megpróbálunk – a rendelkezésünkre álló szerény eszközökkel – javítani a mindannyiunkat sújtó jelenlegi közlekedési állapotokon. A döntést szakértői vizsgálat és forgalomszámlálás előzte meg, az utóbbit a BKSZ Kht. (Budapesti Közlekedési Szövetség), a BFFH (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal) Közlekedési Ügyosztály és a VEKE közösen végezte.

Az ideiglenesen, próbaként bevezetett forgalmi rendre tanulmányában a VEKE (Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület, a magyarországi városok közlekedésének javítását célul kitűző civil szervezet) tett javaslatot. A VEKE tanulmányának bevezető mondata így szól:

„Jelen összefoglaló a Budakeszi Fő utcán, valamint Budapest Budakeszi úton hétköznap reggelenként jelentkező torlódások okait kutatja, és [b]kezelésének lehetőségeit taglalja, különös tekintettel a 22-es jelzésű BKV, valamint a helyközi autóbuszok közlekedésére[/b], de nem elhanyagolva a személygépkocsi-közlekedés helyzetét sem.”

Az új forgalmi renddel kapcsolatban azt jósolta a tanulmány, hogy „A sor haladási sebessége több, mint duplájára fog növekedni, a menetidőnövekedés a jelenlegihez képest kevesebb lesz.”

A sor haladási sebessége valóban jelentősen megnőtt, az autóbusszal utazók nagy örömére.

Ezek után azt kell mérlegre tenni, hogy a közlekedésben résztvevők mely csoportjának kívánunk kedvezni. Itt lesz nagyon fontos a Civil Kontroll, vagyis az Önök véleménye.

Ehhez azt is tudni kell, milyen arányban vannak a tömegközlekedéssel és az autóval utazók. A forgalomszámlálás a következőt mutatja:
-------------------------------------------------------------------------------------------
Budakeszin végig főúton közlekedik: 320 ejm/h, ebből:
Ebből: 32 ejm/h BKV busz
34 ejm/h Volán busz
mellékutcákon keresztül közlekedik: 1023 ejm/h
Egyéni (gépkocsival) közlekedők száma: ~ 1550 utas 46%
Közösségi (autóbusszal) közlekedők száma: ~ 1800 utas 54%
-------------------------------------------------------------------------------------------

Tehát: autóval 46%, autóbusszal 54% utazik. Az autóbusszal utazók nem dudáltak az új rendben és nem rázták az öklüket. Köztük az iskolás gyermekek sem, akiknek a szülei közül többen az autósok közé tartoznak, és el kell gondolkozniuk azon, hogy a családban kinek lenne jó kedvezni. Hasonlóan nehéz döntés előtt áll a képviselőtestület!

Előbb el kellett végezni a kísérletet, hogy a gyakorlatban is megfigyelhető lehessen egy másféle rendszerben kialakult közlekedési helyzet – hiszen sokan el sem hitték volna, hogy milyen változások fognak bekövetkezni.

Ahogy megfogalmazta a
Gábor Áron utcai fórumozó: „Szerintem - habár egyetértek a Civil kontrollal - ez esetben nem kell kikérni a lakosság véleményét, hiszen ez csak egy hónapos próba. Ha utána ezt az Önkormányzat így látja helyesnek tartósan rögztíteni, akkor már lehet lakossági visszajelzéseket kérni.”
Habár biztos ő is úgy gondolta a sorrendet, hogy a kísérlet után érdemes megkérdezni a lakosságot, és ezután kell véglegesen dönteni.

Azok kedvéért, akik a buszsávot hiányolják, meg kell ismételni: még ha lenne is saját pénze Budakeszinek erre – mint ahogy sajnos nincs - , akkor sem építhetné meg, mert a Fő utca nem Budakeszié. A részleteket erről már megírtam, elolvashatják az On-line képviselői fogadóóra c. fórumrovatban. A városvezetés számára az a feladat, hogy az illetékes szervek irányában minden lehető módon próbálja a város ezirányú érdekét képviselni, polgármester úr a jövő héten is tárgyalni fog ezügyben. És még egy nagyon fontos lehetőség van, amit

Forró fórumozó társunk is ír: "További lehetőségek: buszsáv Budakeszin, és nagy parkolók Budakeszi határában. Ezek szerintem a környező települések érdekét is szolgálják, tehát Önkormányzatunknak érdemes lenne kistérségi szinten összefogást kezdeményezni a megvalósítására."


Tisztelettel Csomor Rita
Vissza az elejére
Csomor Rita
Vendég





HozzászólásElküldve: Pént. Jún. 01, 2007 5:51 am    Hozzászólás témája: Kérdések a forgalomrend-változással kapcsolatban Hozzászólás az előzmény idézésével

Tisztelt gizmo10, tisztelt Fórumozók!

Az új forgalmi renddel kapcsolatban számos érvet és ellenérvet sorakoztattak fel, és mindnek megvan a létjogosultsága. Képviselőként nem az a feladatom, hogy a vitába valamelyik oldalon beszálljak, hanem a tájékoztatás. Elsősorban azt kell tudni, hogy
- szakemberek elemezték közlekedési helyzetünket, ez volt a kiindulásiu alap
- a közlekedés jobbítása a cél, különös tekintettel a csúcsforgalmi Fő utcai dugókra
- a változtatás kísérleti jellegű, és egy hónapig tart
- végleges csak akkor lesz, ha a Fő utcán számottevő lesz a javulás és nem következik be máshol olyan romlás, amit a lakosság már nem tolerál.

Most válaszolok gizmo10 fórumozónak, mivel az ő kérdései olyanok, hogy a válaszok mindenki számára általános tájékoztatásul szolgálhatnak.

Nézzük sorra a kérdéseit!

1. Milyen vizsgálatokat lehet folytatni nyáron, amikor a végzős diákok már nem járnak iskolába, illetve két hét múlva már a kisebbeket sem viszik be a szüleik, sokian epdig szabadságra mennek? csökkenni fog a forgalom, így hamis képet kapnak majd a tisztelt "szakértők"!
- A végzős diákok, ugyanúgy, mint a többi, nem autóval járnak iskolába, hanem gyalog. Ha eddig dolgozó szülőjével együtt ment be Pestre, akkor a szülője ezután is be fog menni autóval, csak egyedül. Tehát ez, ugyanúgy, mint a vizsgaidőszak, a gépkocsiforgalmat nem befolyásolja.
- A forgalmi rend változtatást kísérleti jelleggel vezettük be 4 hétre, ebből 3 hét esik a tanév idejére. Eredetileg egy héttel előbb kezdődött volna, de pályázati pénzek határidős felhasználása miatt kötött időben ill. határidőig be kellett fejezni a Kossuth utca és a Napsugár utca aszfaltozását és nagyon szerencsétlen dolog lett volna, ha a forgalmi rend változtatással egyidejűleg két, éppen a Fő utcára torkolló utca is le lett volna zárva. Ez okozta az egy hetes csúszást, de bizonyára nem lesz haszontalan, ha megnézhetjük a forgalmat az iskolamentes héten is.

2. Eddig a forgalom egyenletesebben oszlott meg a Fő utca, az Erkel+ a surranó utcák között. Most ide lett koncentrálva minden! Hát ez nagyon nem arányos közteherviselés!
A képviselőtestület azért döntött a jelenlegi kísérleti forgalmi rend mellett, mert szakemberek egy tanulmányban ezt javasolták. A javaslatot forgalomszámlálás és elemzés előzte meg. Nézzük meg a forgalomszámlálási adatokat Budapest irányába, reggel 6 és 8 óra között (2006. nov. 28. ) :



Nézzük ebből azt a részt, amire Ön utalt:
A Pátyi út – Fő u. – Budaőrsi út kereszteződés után a Fő utcán halad 629 ejm/h
Ebből közben többen „elszivárognak” mellékutcákon át ill. más úti
cél irányába, az Erkel utcai lámpához érkezik a Fő u. felől: 320 ejm/h

Ezután még három baloldali utcából (Erkel, Rózsa, Szanatórium)
utcából csatlakoznak a Fő utcára, 147, 164, ill. 265 ejm/h, összesen 576 ejm/h,
és ezek mindannyian az Erkel u. felől érkeznek, igaz, nem mind
megy végig, de mind alulról indul.

Tehát eddig volt az arány: Erkel u.: 576 — Fő u.: 320. Ugye, meglepő arány? Mivel ezek az autók folyamatosan haladtak, a Fő utcaiak pedig csaknem folyamatosan álltak, ezt az arányt eddig Ön bizonyára nem érzékelte.

A jelenlegi és a korábbi helyzet között a fő különbség nem az Erkel utcán áthaladó autók darabszámában van, hanem abban, hogy most mindegyiknek be kell állni a lámpás kereszteződésbe.
Ön most ezt érzékeli „aránytalan közteherviselésként”. Továbbá, amit Ön most lát, az nem a változtatás végleges eredménye. Idő kell ahhoz, hogy beálljon egy stacionárius állapot. Például a második napon sokan álltak sorban az Erkel utcai lámpánál, és nagyon kevesen a Temető utcainál, a Fő utcán gyorsabban haladt a sor, ezért valószínűleg sokan majd átszoknak a Temető utcai lámpára. Egy várható hatás az is, hogy a buszközlekedés felgyorsulása miatt többen átülnek az autóból a buszra.

3. Aki a napokban járt Budakeszin az láthatta, hogy a forgalomszervezés kudarc.
Ez egy túl korai kijelentés. Hogy kudarc vagy nem, azt az fogja eldönteni, hogy a lakosság többsége számára előnyös, avagy nem. Ehhez azonban szükség van erre a négy hétre. Hangsúlyozom, a budakeszi polgárok összessége számít. Az Ön későbbi véleményére is számítunk.

4. „ha nem rendőrök állnának ( … ) a kereszteződésekben, akkor szokás szerint a pirosba, a kereszteződésbe még éppen belehajtók gátolják a haladást a keresztirányból!”
(Ez a kísérlet nem a lehetetlenre vállalkozik. Aki akar, az sajnos keresztbe áll.)
Erre az sem megoldás, ha tovább lesz zöld az Erkel utca, mert akkor meg a Fő utcán növekedik meg a várakozási idő.”
Jelenleg azért irányítanak a rendőrők, hogy a változtatás kezdetén segítsék a forgalmat.
A közlekedési lámpát később optimálisan be kell állítani. Ezt javasolták a városnak a „Budakeszi közlekedési helyzetének vizsgálata” c. tanulmány szerzői is. Mindamellett jelentős javulást jósolnak. Idézek néhány részletet a tanulmányból:
„Hétköznapokon Budakeszi Fő utcán reggel fél hét és háromnegyed hét között az addig zavartalan közlekedés igen rövid átmenettel torlódásossá válik.
….
… hétköznap reggelenként a Budakesziről Budapestre személygépkocsival közlekedők 40-50 perces menetidőnövekedést szenvednek el a torlódások miatt. Sajnos a tömegközlekedést használók számára is 30-40 perces késést okoznak a torlódások.
E torlódások miatt a tömegközlekedési szolgáltatók jelentős többlet-járművet és többlet járművezetőt kénytelenek igénybe venni, miközben finanszírozási problémáik közismertek.

A következőkben számba vett intézkedések célja elsősorban a 22-es jelzésű BKV autóbuszok, és a helyközi autóbuszok torlódásoktól mentesítése.
A tömegközlekedés segítése azonban a személygépkocsi-közlekedésre is pozitív hatást gyakorol:
ha az autóbuszok haladása gyorsabbá és kiszámíthatóbbá válik, a gépkocsivezetők egy része tömegközlekedésre vált, így amennyivel többen utaznak az autóbuszokkal, ugyanolyan mértékben csökken az útvonalon haladó személygépkocsik száma, vagyis a tömegközlekedés előnyben részesítésével a személygépkocsi forgalmat sújtó torlódások is csökkenni fognak!
A következőkben javasolt beavatkozások további pozitív hozadéka, hogy Budakeszi mellékutcái mentesülnének mintegy 850 egységjármű nagyságú átmenő forgalomtól.
(…)
A Fő utcával párhuzamos utcák egyirányúsítása, illetve lezárása az Erkel Ferenc utca és a Szanatórium (és Mezei Mária) utcák közötti szakaszain szükséges. A lezárást az utcák alsó, Erkel Ferenc utcai torkolatainál célszerű megvalósítani.
A ”menekülőforgalom” megakadályozásával a Fő utca torlódásának jelentős enyhülése várható, bár teljes megszűnésére nem lehet számítani. A sor haladási sebessége több, mint duplájára fog növekedni, a menetidőnövekedés a jelenlegihez képest kevesebb lesz. Az autóbuszok előnyben részesítésével a torlódás lassan, de biztosan visszafejlődésnek fog indulni.
Javasolható, hogy “előtte-utána” méréssorozat igazolja az új forgalmi rend helyességét.
(…)
Annak érdekében, hogy az előzőekben vázolt rendszer jól működjön ( … ) , a tapasztalatok függvényében az Erkel Ferenc utcai jelzőlámpa programtárát rendszeresen karban kell tartani.”


Amikor a képviselő-testület a jelenlegi kísérletről határozott, elfogadta azt a módosító indítványomat, hogy már félidőben is értékeljük ki a kialakult helyzetet. A végső értékelés fogja eldönteni, hogy marad ez a rend, vagy visszaáll a régi.

Kérésre szívesen elküldöm e-mail-ben az egész tanulmányt.

Tisztelettel Csomor Rita
Vissza az elejére
Hozzászólások megtekintése:   
Lezárt fórum: ide nem küldhetsz témát, választ, nem szerkesztheted a hozzászólásaidat.   Lezárt téma: ide nem írhatsz választ, és nem szerkesztheted a hozzászólásaidat.    Tartalomjegyzék -> ONLINE KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA Időzóna: (GMT +1 óra)
1 / 1 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.


Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group
Magyar fordítás © Andai Szilárd