1110 éve, 907. július 4-7. között a pozsonyi csatában aratott magyar győzelem  történelmünk egyik legfontosabb, sorsfordító eseménye volt, amely meghatározta Közép-Európa további történelmét és fejlődésének irányát is, az iskolai tananyagban mégsem szerepel. Egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem is ebben a csatában halt meg.

Az 1050-es években már kőtemplom áll itt. A terület birtokosa 1220 körül annak helyén háromhajós bazilikát épített, amely romként is a magyar építészet kiemelkedő emléke. Az 1700-as években ugyan újra helyreállították, de az 1763-as komáromi földrengés olyan pusztítást végzett rajta, hogy magára hagyták.

Március 20-án tartotta éves közgyűlését a Budakeszi Szépítő Egyesület. A budakeszi temető történelmi emlékezetű parcelláit évtizedek óta elhivatottan gondozó egyesület 2017-18-ban kétmillió forint tervezett költséggel kegyeleti liget kialakítását és a katonasírok környezetének rendezését tervezi.

Az általános iskola irodalmi műsorával, s emléktáblával emlékezett Páty március 15-én. Székely László polgármester szerint a ma élőknek is folytatni kell a küzdelmet, természetesen nem a csatamezőkön, hanem megőrizve nemzeti kultúránkat azért, hogy a magyar nemzet fennmaradjon Európa közepén.

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, és 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. A magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.

Száz éve, 1917. március 8-án a magyar királyi miskolci 10. honvéd gyalogezred rohamszázadai és a 39. honvéd hadosztály több egysége az oroszoktól visszafoglalta Erdély keleti határán a stratégiai fontosságú Magyaros-hegycsoportot. A Budakeszi Kultúra Alapítvány hadisírgondozói a helyszínen jártak, és a csúcsra az évtizedek óta eltűnt emléktábla szövegével egy tölgyfakeresztet állítottak.

Budakeszi környékén ismeretlen katonák sírjaira bukkanunk az erdei sétautak vagy vad ösvények mentén, ahol mindig találunk friss virágot. Csupán ennyi sír maradt fenn, mely az 1945. február 11-én az orosz csapatok által körülzárt várból kitörni próbáló, töredékére fogyatkozott német-magyar védősereg több ezer halálos áldozata után.

1956. október 26-án a forradalom egy korai incidense zajlott le Budakeszin a kommunista Sziklai Sándor ezredes Fő utcai házánál, ahová Márity László társaival a helyi nemzetőrség döntésére az ezredes fegyvereinek begyűjtésére érkezett. Apósa, Kiss Lajos tárgyalt volna a fiatalokkal, Sziklai nem. Szóváltás után Sziklai egy baltával megölte apósát, pisztolyával Márityon halálos sebet ejtett, majd főbe lőtte magát.

-    Ki kapcsolta ki a rádiót? - rontott rám fenyegetőn „L”, a helyi rendőr. Jól ismertük egymást, nemzetőr volt, a forradalom után állt az egyenruhások közé.
-    Látod, hogy egyedül vagyok, használtam a hangosbemondót és már végeztem.
Izgatottságot, rémületet és némi szánalmat is láttam az arcán.
-    Ebből még bajod lesz!
-    Miért? Én kapcsoltam be és most kikapcsoltam.

A megyei közgyűlés tavaly hozta létre az Év Pest Megyei Értéke díjat. Azt a közösséget díjazzák, amelyik a megyei értéktárba felvett értékét kiemelkedően bemutatja, az érték és a megye ismertségét növeli: programot, marketinget szervez, turisztikai vonzerő, megjelenik az oktatásban, a médiában, nemzetközi kapcsolat alapja lehet.