Megjelent a Budakeszi Kultúra Alapítvány 2009. évi, hagyományos helytörténeti naptára, amely múlt század eleji, budakeszi családi archívumokban fellelhető fényképfelvételekből merítkezik.

A Romtemplom kétségkívül Zsámbék és az egész kistérség meghatározó kulturális, történelmi emlékhelye, idegenforgalmi nevezetesség. Zsámbék újabb, barokk temploma, a  Keresztelő Szent János Plébániatemplomot 1749-54 között építették, mert a pestis járványokat követően ekkorra növekedett meg a közösség lélekszáma és a várkastély templomként használt kápolnáját kinőtte az egyházközség.

A Csehország védőszentjeként is számon tartott keresztény vértanú szobra jelenleg a budajenői Tante Susanne étterem udvarán áll, ahová feltalálási helyéről, Budakesziről került 1998-ban. Mióta Bucsics Imre, a szobor eddigi gondozója már nem tulajdonosa az étteremnek, budakeszi civil szervezetek, elsősorban a Budakeszi Szépítő Egyesület a közel háromszáz éves alkotás Budakeszire való visszaszállítását és köztéri felállítását kezdeményezték.

Telki kisközség a főváros közelében, hegyes vidéken. A lakosság 301 lélek, a kik mind németet, s róm. katholikusok. Házainak száma 65. Postája Páty, távírója Nagykovácsi, és a legközelebbi vasútállomása Torbágy.

Perbál közelében, egy feltehetőleg Árpád-kori várhely található a Meszes-hegy szomszédságában. Pest megyében a XIII. században ez volt az egyetlen ismert magánvár.

Páty nagyközség a Kopasz-hegy lábánál, a budapest-bécsi vasútvonal közelében. Lakosainak száma 2514, a kik magyarok s vallásra nézve túlnyomó a református, de van sok katholikus is. Lakóházak száma 560. Postája és távírója helyben van, s legközelebbi vasútállomása Torbágy.

Budajenő a biai járásban fekvő kisközség 157 házzal és 973 r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája Páty, távírója Zsámbék és vasúti állomása Torbágy. Egyike a legrégibb községeknek, mely már a tatárjárás előtti korszakban fennállott és a telki apátság pusztája volt, elvétve Boros-Jenő név alatt is.

A XIII. század elején létre jött település a nevét a legenda szerint Perbáldusról kapta, aki Szt. István király gyóntatópapja volt és ezt a birtokot kapta szolgálataiért. 1258-ban bejegyzett neve Perbár.

Október 23-án este kitört a forradalom, amely a közel egy évtizedes nyomasztó személyi kultusz és a szovjet érdekeket szolgáló diktatúra ellen elemi erővel robbant ki ezen a napon.

Siklósi Beatrix és Matúz Gábor Wittner Máriáról, az '56-os hősről, ma országgyűlési képviselőről készített portréfilmjét mutatták be október 10-én Budakeszin a Széchenyi Baráti Társaság Budakeszi Szervezete és a Jobb Kor Polgári Kör szervezésében Budakeszin a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium aulájában. Az est díszvendége a film főszereplője, Wittner Mária volt.