Az ország egyik legkülönösebb múzeuma a barokk templom közelében található. Alapítója, Borus Ferenc talán nem is sejtette, hogy a több mint negyven évvel ezelőtt kezdett hobbija, a világító testek gyűjtése, majdan országos, sőt nemzetközi hírnevet szerez a községnek.

Megfejthetetlenek annak a budakeszi központú hazaszeretetnek a mozgató rugói, ami a Gondelsheimben élő Müller Jánosban közel a nyolcvanhoz is még mindig csillapíthatatlanul munkálkodnak.  Hogy maradhatott örökre égve a hazaszeretet lángja Müller Jánosban, amikor minden ez ellen dolgozott? Ugyan megtanult magyarul, amit a mai napig megtartott, de az anyanyelve német. Még fiatal fiúként, egyéves távollét után nem akarták visszaengedni Magyarországra, aztán amikor végre sikerült, minden tulajdonukat elkobozták és kitelepítették őket onnan. Új hazájában tisztes egzisztenciát teremtett, ma büszke négyszeres nagyapa. De nagyon előreszaladtam, lássuk sorjában mi is történt.

Március 19-én a budakeszi svábok kitelepítésének 63. évfordulójára emlékeztek a polgármesteri hivatal falán elhelyezett, de Ponte József, Budakeszi díszpolgára által készített emléktáblánál. A megemlékezés a Széchenyi István Általános Iskola aulájában folytatódott. (Salamon László képriportja)

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei két, ezüstérmekkel megtömött, elrejtésük óta érintetlen edényt találtak Biatorbágy határában.

Idén pünkösdkor is felkerekedik a Székely gyors, hogy utasait elvigye a csíksomlyói búcsúba és másnap a gyimesbükki őrházhoz. A különvonat azonban már két hónappal az indulás előtt megtelt, szinte mind a 828 férőhely gazdára talált. A szervező Indóház ezért mentesítő járatokat indít Erdély távoli szegletébe: hazai archív Ikarusokkal viszi a kétnapos forgatagra kíváncsiakat Csíkba és a Gyimesekbe.

Szent Borbála, nemes asszon, testemet, lelkemet Tenéked ajánlom, mind életemben, mind halálomban. Légy segítségemre a végső szükségben, légy segítségemre utolsó napomon, hogy felvehessem a legnagyobb szentséget, hogy az Úr előtt oly kedves lehessek, hogy kegyelmedben veszítsem életem. Istenem, ha lelkem testemet elhagyja, kezed azt magadhoz szorítsa. A pokol kínjától óvja azt meg, s vezesse lelkemet az örök életbe.

"A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el."

Budakeszi a főváros mellett, a Jánoshegy tövében fekvő nagyközség, 712 házzal és 4900 lakossal, a kik németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasútállomása pedig Budapest, mellyel társaskocsi-közlekedést tart fenn.

A 2002-es téli olimpiai láng hordozói között egy budakeszi sportoló is kezébe foghatta a Salt Lake City felé tartó fáklyát. Hollay Márton egyedüli magyarként vihette az olimpiai jelképet egyesült államokbeli lakóhelyén, Heavenly Valleyben. Az 1956-ig, 36 éves koráig Magyarországon versenyző, akkor már nyolcvan felett járó sífutó természetesen sítalpakon tette meg az útját, mégpedig a magyar Himnusz hangjaira.

Borbála napján, december 4-én bányász emlékművet avattak a perbáli Búcsútéren. Azon a helyen, ahol hosszú éveken át a településen élő bányászokat reggelenként felvette az őket szállító busz. Az emlékmű felállításának szomorú apropóját az adja, hogy húsz évvel ezelőtt éppen december 4-én Kesztölcön, a lencsehegyi bányában – ahova a perbáli bányászok is jártak dolgozni - szénpor robbanás következtében több bányász is életét vesztette. Különös egybeesés, hogy ez a nap egyébként Szent Borbála, a bányászok védőszentjének ünnepe is.