Augusztus 21-én, életének 81. évében helyezték örök nyugalomra a németországi Heidelbergben a budakeszi születésű Werle Józsefet.

Ha valaki vasárnapi sétája során elhagyja a budakeszi vastelepet, s a nagyszénászugi útról az erdőbe kanyarodik, hosszú kaptatónak néz elébe. Így aligha valószínű, hogy az emelkedő végén még lenne kedve egy kis lépcsőt megmászni, mely a Skót és Alkony utca sarkára vezet. Ennek ellenére ajánlanám ezt az utat. Miért? Már az erdőből kilépve szokatlan dolgot láthat az erre vetődő.

„Perbálon Búcsútól Búcsúig tart az időszámítás” – szól a helyi, kissé önironikus mondás. Még nem is olyan régen a Búcsú előtt meszelték a házakat, seperték a portákat, csinosították az utcákat. Ma sincs ez másként, hiszen ez idő tájt bolydul fel a község, ilyenkor mindenki szívesebben tesz Perbálért. Az idei évben a Búcsú új helyszínéül szolgáló plébániát és a hozzá tartozó kertet csinosította sok lelkes itt élő.

A Lochberg Regionális Tánccsoport és Ifjúsági Kulturális Egyesület megalapította a Német Nemzetiségi Ifjúsági Díjat , amely a HANS FAUL Preis nevet viseli. A díjra pályázhat minden 14-35 év közötti fiatal, aki kiemelkedően sokat tett a magyarországi németségért és annak ifjúságáért, legyen az zene, tánc, tudományos munka vagy bármely más kulturális rtevékenység. A pályázatokat szeptember 7-ig várják.

A múlt év nyarán elkezdődött a budajenői Szőlőhegy közművesítése. Mivel Budajenő régészeti lelőhelyekben igen gazdag terület, a beruházást régészeti leletmentésnek kellett megelőznie. A kulturális örökségvédelemről szóló törvény ugyanis előírja, hogy a beruházás egy bizonyos százalékát régészeti feladatellátásra kell kalkulálni, aminek elvileg fedeznie kell a régészeti munkálatok minden költségét. A részletekről Repiszky Tamást, a szentendrei Ferenczy Múzeum régészét kérdeztük.

Június 6-án 60 éves osztálytalálkozót és szintén 60 éves konfirmációs találkozót tartottak az 1949-ben a pátyi általános iskolában végzett egykori diákok. Az 56 fős osztály tagjaiból sajnos már csak igen kevesen tudtak részt venni a nevezetes eseményen. 

A Nyerges-tető a Háromszéki és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között, Erdélyben. A 895 m magasságban lévő nyereg, hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi-szoroson, az ezeréves határon áttörő ellenséges csapatok ellen. Számtalan véres ütközet helyszíne volt a magyarság kétezer éves Kárpát-medencei történelme során, így 1849. augusztus 1-jén is.

A Szent Iván-éj a szerelem, az örök megújulás, a fény, a tűz , a leghosszabb nap és a termékenység ünnepe, amelyet minden évben megünnepel Pilisszentiván. Immáron tizenhat éves a Szent Iván emlékét nevében őrző hazai és Kárpát-medencei települések szövetsége, amely példás együttműködésről tesz tanúbizonyságot. A kezdeményezés szintén erről a településről indult el.

A Budakeszi Szépítő Egyesület a Budakeszi Kultúra Alapítvány támogatásával a budakeszi Gábor Áron u. 59. számmal szemben, a 8/a. számú ház sarkánál az egykori Weichselblöβ területén 124 évvel ezelőtt  készült „Ecce homo” kőszobor, más néven ülő Krisztus restaurálását határozta el.

A hagyomány szerint Perbaldus nevű remetétől, Szent István király gyóntatójától veszi nevét, a ki Szent István királytól visszavonulási engedélyt kapván, a mai Perbál helyén telepedett le. A szent hírében álló remetét számosan keresték fel, s lassanként ott telepedtek le körülötte.