Életének 66. évében, csak utólag megállapított gyógyíthatatlan betegségben elhunyt a Budakeszi Állat-, Természet- és Környezetvédők Egyesületének (BÁTE) elnöke, Gaál Judit.

Életének 85. évében elhunyt a budakeszi születésű Máté Edit, akit 1946-ban kitelepítettek, visszaszökött, 56-ban Németországba települt, de a szívében mindig a szülőfödjéhez ragaszkodó, budakeszi sváb asszony maradt.

Életének 64. évében hosszú betegség után elhunyt dr. Szemere János, Budakeszi Önkormányzatának képviselője. Április 27-én kísérték utolsó útjára Budapesten, a Farkasréti temetőben.

A hatvannégy évvel ezelőtti kitelepítésre emlékezett a Budajenői Német Nemzetiségi Önkormányzat március 27-én. A német nyelvű szentmisét Salath Imre atya tartotta, aki beszédével azok lelkét is megérintette, akik koruknál fogva nem élhették át a kitelepítés borzalmát. Azokat is felrázta, akik számára ez az esemény csak egy távoli pont a történelemben.

Március 20-án, szombaton, gyertyafényes szentmisével emlékeztek arra Budakeszin, hogy 1946-ban közel 3700 lakosát vesztette el a település az 1946-os kitelepítések miatt. Az öregek közül sokan nem élték túl a drámai megrázkódtatást. A fiatalabbak új életet kezdtek. Egy idős budakeszi emlékező sorait közöljük.

Pályázatot írt ki több kategóriában a Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény Baráti Köre Egyesület általános és középiskolás diákok részére. Pályázatbeadási határidő május 6.

2010. április 8-án emlékezünk gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulójára, melynek tiszteletére a Széchenyi Emlékbizottság 2010 emlékévet hirdet, így is ösztönözve méltó programok, jelentős események megvalósulását. Budakeszin április 7-én avatják fel Széchenyi István mellszobrát. Március 4-én jótékonysági koncertre várják a szoborért és környezet rendezéséért tenni akarókat.

Tanúja egy kornak, amikor a magyar lovasság még olyan értéket képviselt a magyar társadalomban, melyet méltán lehetett mások elé példaképnek állítani, mint olyanokat, akik a legnehezebb körülmények között is emberségesek, gerincesek tudtak maradni. A ma élő huszárok legidősebbike, Nagy Kálmán nyugalmazott huszárezredes és hadtörténész ma ünnepli századik születésnapját.

Oetl Antal 1837-es születése miatt mondhatjuk, hogy jól időzítette földi pályafutását. A szabadságharc viszontagságaiban így nem vett részt, helyette viszont el tudott menni Párizsba vasöntészetet tanulni. Hazatérve olyan vasgyárat létesített, melynek termékei még távoli országok kiállításain is híressé tették. Budapest arculatához csodálatos lépcsőkorlátaival, kerítéseivel, síremlékeivel döntő módon hozzájárult.

1953 nyarára Magyarország gazdasági válságba került, melyhez nagyfokú belső elégedetlenség járult. 1956. október elején a változásokat legaktívabban követelők a Műszaki Egyetem hallgatói voltak. Október 22-i éjszakai gyűlésükön pontokba szedett követeléseik között a legfontosabbak a szovjet csapatok kivonása, új kormány alakítása Nagy Imre vezetésével, Rákosi és társai bíróság elé állítása, általános, egyenlő és titkos választások, új gazdaságpolitika, a munkásság létminimumának megállapítása és március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítása voltak.