Gábor Emese számtalan, maga illusztrálta verses mesekönyve közül a Tücsök és a hangyák című könyvecske különlegessége, hogy a körülöttünk lévő erdők-mezők jellegzetes növényei elevenednek meg a rajzokon.

A budakeszi szobrász művésznő Pósa Lajos meséiből készített sorozatának egy újabb kötete és Mikulás apó szarvaskája című mesekönyve jelent meg a Táltos Könyvek Kiadó gondozásában.

Az A/3-as méretű, a különböző évszakokat a zöldségek és a gyümölcsök színharmóniájával és bravúros felvételekkel idézi meg a közöttünk élő fotográfus.

Egy könyv, mely nem az, aminek látszik. A versek írója nem költő, hanem építész. A képek rajzolója nem grafikus, viszont építész. A versek írója építész, de költő. A rajzoló építész, aki festőművész. A versek tréfásak, de komolyan azok. Gyerekrajzok és gyerekversek érett gyerekeknek és éretlen felnőtteknek.

Büszke lehet a pátyi Bocskai Általános Iskola két harmadik osztályos tanulójára, akik társzerzőként a közelmúltban jelentették meg Lovas kalandok című könyvecskéjüket.  A három barátnő és három ló bájos történetét Téglásy Flóra írta, s hozzá rögtön illusztrátort is talált osztálytársa, a már eddig is több grafikai versenyen győztes Peszlen Réka személyében.

A XX. század végén cirka 200 ezer „frissen” átvándorolt román állampolgár, főleg erdélyi magyar élt Magyarországon. Hogy szülőföldjükről mi üldözte el, és az anyaországban ki és miként fogadta be őket – erről szól Az Üveghegyen túl, Erdélyi ki- és bevándorlók az ezredfordulón című riportregény.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány gondozásában idén ötödször jelent meg az immár hagyományos budakeszi helytörténeti naptár. A Németországba kitelepített budakesziek közössége, a Budakesser Gemeinschaft és a Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény fényképarchívumából válogatott fotók egy része először kerül a nyilvánosság elé.

Megjelent Köves Szilvia, Nagykovácsiban élő fotóművész 2010-es naptára. A naptár megvásárolható Budakeszi és Nagykovácsi papír- és nyomtatványboltjaiban, valamint a nagykovácsi Latinkertben és a Natura Bioboltban.

Megjelent a Petőfi Emlékkönyvtár és Művelődési Ház tudományos kiadványsorozatának első füzete „Tök község parasztsága az Urbáriumtól az úrbéri per végéig 1770-1879” címmel.

„Kértem, hogy mondja el ’56 történetét, és Õ elmondta. Elmondta, mert fontosnak tartotta, hogy tudjam… Elmondta, mert azt akarta, hogy én is mondjam el mindenkinek, hogy igenis mindig van remény, a földről fel lehet kelni, a rosszra van orvosság, a „válságból” pedig van kiút… "