Értesítő 1949 - 12. rész
Múltunk tanúi > Budakeszi
2012-05-13
Értesítő-füzetek terjesztésével tájékoztatták egymást a Németországba kitelepített budakesziek a velük megtörtént eseményekről és az otthonról érkező hírekről.
12. rész: Mikor lesz már vége?
II. évf. 12. szám 1949. június 15.
Mikor lesz már vége?
Nap-nap után érkeznek Magyarföldről lapok és levelek tömegei, amelyek mind arról írnak, hogy a hazai németajkú és származású lakosság ellen változatlan kitartással folyik a hajsza. Ide érkezett férfiak és nők elmondják, hogy a rettegés el nem múló árnyként kíséri otthon levő embereink nagy részének életét. Legtöbbjük a viszonyok kényszerítő hatása alatt úgy rendezkedik be, hogy csak a mának él és boldog, ha egy-egy nap baj és zaklatás nélkül elmúlt.
Az igaz viszont, hogy minden zaklatás és minden keserítés rendszerint csak addig történik, míg jó testvéreink vagyonukból teljesen kiforgatva nincsenek, amíg földjüket, szőlejüket, házukat és egyéb élő és holt jószágukat mind el nem szedték. Amíg mindannyian szilárd alapra épített egzisztenciájuktól megfosztva, és amíg a falvak legelhanyagoltabb házaiban összezsúfolva nincsenek. Ha minden „fejlődési” folyamaton már keresztül mennek és a termelés új rendjébe, mint kolhoz tag vagy egyéb segéderő bele illeszkedtek, akkor már legtöbbször nyugtuk van.
Szemtanúk mondják: hazánkban visszamaradt németségünk soha annyit nem dolgozott, mint az utóbbi években és soha oly pontosan és lelkiismeretesen nem tett eleget a szinte elviselhetetlenül magas közterhek és leadások teljesítése terén, mint éppen ez időkben. De mind hiába, az új rend és annak hazai képviselői következetesen azon vannak, hogy a „bűnösök” elnyerjék büntetésüket. Természetesen azt, hogy szerencsétlen embereink mit vétettek - senki megmondani nem tudja. A hazai magyarság jóérzésű nagy tömegei el is ítélték az eljárást, amíg ezen a téren még nyilatkozni és véleményt nyilvánítani lehetett.
A magyar állam évszázadokon át élvezte a földjén letelepített németajkú lakosság teljes támogatását. Hazai németségünk soraiból tömegesen kerültek ki férfiak, akik az ország szellemi és gazdasági vezetésében kiválót alkottak. De még többet nyert azon névtelen százezrek szorgalmas munkája folytán, akik kora reggeltől késő estig dolgozták földjét, gyűjtötték termését, továbbá akik az üzemek, gyárak és műhelyek padjain teljesítették lelkiismeretesen munkájukat. Igaz, a magyar haza is jó anyaként viselkedett, németajkú fiai pedig hű és odaadó gyermekként tisztelték, szerették és nem egy ízben fegyveresen meg is védték. Arról a betegen fekvő anya nem tehet, ha mások - tehetetlensége idején - rosszul bánnak gyermeke egyikével - másikával.
Mi azonban, akik most távol élünk tőle, egy pillanatig sem felejtkezünk meg róla és testvéreinkről, akik reánk várnak, mint talán soha senki.
Dr. G.
***
Magyar minisztertanácsi határozatok
Május utolsó hetében a magyar minisztertanács többek között elfogadta a belügyminiszter által előterjesztett azon rendelet-tervezetet, amely szerint ezentúl magyar anyakönyvi hivatalokban kiadásra kerülő születési bizonyítványok már nem tartalmazhatják a szülök életkorát, valamint a szülök és a gyermekek vallására vonatkozó adatokat.
Ugyancsak elrendelték az áttelepítési kormánybiztosság megszüntetését. Ez a biztosság volt hivatva arra, hogy a Magyarországról Csehszlovákiába átköltözködni óhajtó szlovákok ügyeit intézze. Jelentkező hiányában ez az áttelepítés már hosszabb ideje szünetel. Mostanában már csak ritkán és „önkéntes” áttelepülők érkeznek a Felvidékről.
***
Kiadták az új magyar termény-beszolgáltatási rendeletet
A magyar földmívelésügyi miniszter kiadta az 1949-50. évre szóló terménybeszolgáltatási rendeletet. Az új rendelet a múlt évihez hasonlóan pontosan előírja, hogy a földmíves földjéből mennyit köteles holdanként leadni. E beszolgáltatás nagyjában azonos a múlt évi beszolgáltatás mennyiségével, mégis azzal az eltéréssel, hogy a 25 holdnál nagyobb földdel rendelkező „kulákok” leadási kötelezettségét a múlt évivel szemben még tovább emelték.
Mint „illetékes” helyen kijelentették, a termény-beszolgáltatásnál a legfőbb elv: a kötelezettségek igazságos elosztása, a falu vagyonosainak, „kizsákmányolóinak” fokozott megterhelése.
A beszolgáltatási kötelezettség teljesítése terén a mezőgazdasági szövetkezetek nagy kedvezményben részesülnek, különösen a III. fokúak (kolhozok).
***
Rajk László kimaradt a magyar kormányból
...Jól informált helyen Rajk kimaradását a kormányból azzal magyarázzák, hogy több ízben „nemzeti alapra” kívánt helyezkedni és a kommunista párt irányelveit figyelmen kívül hagyta. Kimaradása a kormányból nem keltett meglepetést.
***
Tanulmányút a Szovjetunióba
Budapest, május 28: A Szovjetunióba elindult az első 80 főből álló parasztcsoport, amely a szovjet kolhozok és szovhozok gazdálkodását a helyszínen fogja tanulmányozni. Tervek szerint a kiküldöttek a szovjet kolhozgazdálkodás „előnyeit” megismerve, otthon is az orosz minta alapján fogják a mezőgazdaság átszervezését elvégezni.
***
Magyarország városaiban június 1-3 napján könyvnapot tartottak. A könyvnapra kiadott könyvek néhány régebbi baloldali irányzatú regényen kívül úgyszólván kizárólag a kommunista ideológia termékei közül kerültek ki.
***
Budapest városrendezése keretében a budai Vérmezőn nagyszabású parkot akarnak létesíteni gyermekjátszótérrel és a felnőtteknek pihenőhellyel. A parkozás során az egész területet fásítják.
***
Budapesti közlés szerint öt éven belül fásítani kívánják a Buda környéki és a pilisi hegyek kopár részeit.
összeállította Albrecht György, Karlsruhe
szerkesztette Koós Hutás Katalin
Kapcsolódó cikkeink:
Értesítő 1946 - 1. rész
Értesítő 1948 - 2. rész
Értesítő 1948 - 3. rész
Értesítő 1948 - 4. rész
Értesítő 1949 - 5. rész
Értesítő 1949 - 6. rész
Értesítő 1949 - 7. rész
Értesítő 1949 - 8. rész
Értesítő 1949 - 9. rész
Értesítő 1949 - 10. rész
Értesítő 1949 - 11. rész