Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Értesítő 1949 - 8. rész

Múltunk tanúi > Budakeszi

2012-04-08


Értesítő-füzetek terjesztésével tájékoztatták egymást a Németországba kitelepített budakesziek a velük megtörtént eseményekről és az otthonról érkező hírekről.
8. rész: Húsvét - kezdődik az összetelepítés, áttelepítés, vagyonelkobzás


II. évf. 8 szám 1949. ápr. 15.

Húsvéti feltámadás

A megváltó kereszthalála és dicsőséges feltámadása minden esztendőben emlékeztet bennünket arra, hogy ezen a földön jó és rossz tulajdonságokkal felruházott emberek élnek, akik esztelenségükben nem átallottak legfőbb jótevőjük ellen cselekedni. Nem csodálatos az, hogy a szeretet és testvériség vallását hirdető Krisztust környezete nem értette meg, tanítását kárhoztatta és vele szemben a legféktelenebb erőszakkal járt el?

Azóta közel két évezred telt el. Az Istenember tanítása elterjedt földünk minden részén, példaadó földi életét ismerik ifjak és nagyok, szenvedését és feltámadását csodálják. És mégis a mi nemzedékünk alig tanul valamit a fennséges tanokból. Ki állíthatja ma azt, hogy e földön az emberek igaz testvéri szeretetben élnek és ki gondolja, hogy a jó cselekedet legföbb törvénnyé vált? A való élet ma is - minden keresztényi szólam ellenére - inkább emlékeztet az alvilági erők uralmára, mint az igazi megbékélés és felemelkedést jelentő Krisztuséra.

Noha kontinensünk az emberi haladás és keresztény szellem klasszikus földjeként szerepel, mégis a huszadik század első felének eseményei e megállapítást nem látszanak alátámasztani. Ezen állítás illusztrálására tekintsünk pusztán hazánk sorsára és magyarhon népeinek kálváriájára. Egyáltalán nem lehet keresztényi cselekedetnek tekinteni sem az 1920-as esztelen országcsonkítást és még kevésbé az 1945. évi kutasítások elrendelését, a kényszermunkára hurcolást és a gazdasági átalakulás ürügye alatt végbemenő teljes szabadságfosztást.

Képletesen tekintve a magyar föld népei ma húsvét hetében, élnek akár az országon belül, akár azon kivül, már végigjárták a nagypénteki kálvária valamennyi stációját, az úton részvétlen tömeg között bukdácsolt a kereszt súlya alatt és kénytelen volt eltűrni a korbácsütéseket. Most folyik a keresztre feszítés. Tehetetlenségükben keresztényi türelemmel várják a megváltást jelentő tőrdöfést, amely embertelen kínjaiktól megszabadítja. És amikor az ellenség azt gondolja, hogy a vég bekövetkezett és diadalmasan várja győzelme babérjait, akkor következik be majd az elmaradhatatlan feltámadás. Az elmaradhatatlan feltámadást várja országhatáron belül és kivül millió és millió ember azzal a szent fogadalommal, hogy a jövőben hallgatva a nagy Mester tanítására testvéri szeretetben fog élni egymás mellett honunk áldott földjén.
Dr. G.

***
 
A magyar katolikus püspöki kar nem tárgyal

Párizsban április 24-én úgynevezett "béke" kongresszusra ülnek össze a baloldali értelmiségi kiküldöttek. Hírek szerint Magyarországról egy 40 tagú küldöttség fog az ülésen részt venni. A kongresszus előkészítését magyar részről az "Értelmiség nemzeti bizottsága" végzi, amelynek egyik ülésén a miniszterelnökségi államtitkár kifogásolta a katolikus püspöki kar magatartását, amelyet e békemozgalommal kapcsolatban tanúsít.   Az államtitkár közzétette annak a levelének szövegét, amelyben a katolikus egyház küldöttjének kijelölését kérte, aki a párizsi találkozón a magyar küldöttség tagjaként megjelenne. A levelet nem csak Grősz József kalocsai érseknek, a katolikus püspöki kar rangidős vezetőjének, de a püspöki kar minden egyes tagjának is megküldötték, azonban arra sem beleegyező, sem pedig elutasító válasz nem érkezett.

A levél többek között megállapítja: "Köztudomású, hogy az imperialista háborús uszítók új háború korobbantására készülődnek. Lázasan fegyverkeznek s támadó szellemű katonai szövetséget hoznak létre. Az imperialista háborús uszítók és az általuk felidézett háborús veszély ellen megmozdultak és síkra szállnak a világ békeszerető népei és demokratikus erői, amelyek készek a harcra egy harmadik világháború kirobbantásának megakadályozására. A magyar katolikus egyház nem lehet közömbös a béke kérdésével szemben, nem tarthatja magát távol ettől a megmozdulástól. A párizsi kongresszus az antlanti szövetségi egyezmény reakciója." 

***
 
Ismét képviselőválasztások lesznek Magyarországon

 London (Reuter). A magyar Függetlenségi Népfront elhatározta javasolni fogja az államelnöknek, hogy a jelenlegi országgyűlés feloszlatását rendelje el és tűzzön határnapot az országgyűlési képviselőválasztások megtartására. Politikai körökben azon nézeten vannak, hogy a képviselőválasztások május 15-én lesznek.

A jelenlegi országgyűlés 1947 augusztusában lett megválasztva s akkor még jelentős számú ellenzéki képviselőt juttatott mandátumhoz. A mostani választások az ellenzék teljes kikapcsolását fogják eredményezni, s maradéktalan kommunista többséget fog az uralmon levő rendszernek a parlamentben is eredményezni.

***

Dobi miniszterelnök nyilatkozik

Dobi István miniszterelnök a Falurádiónak adott nyilatkozatában megállapította, hogy az újgazdák, a kisparasztok, s középparasztok "tekintélyes" tömegei felismerik, hogy a kisüzemi gazdálkodás az örökös szegénységet és a gazdasági bizonytalanságot jelenti számukra. A miniszterelnök szerint a parasztság jövőjét csak az alapozhatja meg, ha szövetkezetbe (kolhozba) tömörül, mert úgy majd "élvezni" fogják a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Ismételten felhívta a gazdatársadalom figyelmét a "szabotáló kulákok" ártalmas voltára, s szigorú rendszabályokat követelt ellenük.
 
 
 
Dobi István köszöntése nyugdíjazásakor a Parlamentben, mellette Fock Jenõ, mögötte Biszku Béla és Kádár János - 1967. április 14.
Gerõ András-Petõ Iván: Befejezetlen szocializmus. Képek a Kádár-korszakból.
Tegnap és Ma Kulturális Alapítvány, Budapest, 1997, 47. kép.
Fotó: Ács Irén

***

Az összetelepítés elsö menete folyik Budakeszin

A budakeszi német anyanyelvű és német nemzetiségű visszamaradt lakosságnak összetelepítése március 27-én megkezdődött. E nap reggelén az érintett családok értesítést kaptak, hogy 48 órán belül házaikat ürítsék ki és a részükre kijelölt lakásba költözzenek át. Eddig beérkezett hírek szerint az összetelepítés mai napig nyolc családra vonatkozott.

Amíg az összetelepítés a német anyanyelvű lakosságot érinti, addig az áttelepítési rendelkezés német anyanyelvű és nemzetiségű családok sorsa felett rendelkezett. Áttelepülésre eddig tizenkét családot szólítottak fel, s pedig a következő falvakba szólt a beutaló rendelkezés: Pilisszentkereszt, Pilisszentmárton, Pilisszántó és Sóskút.
  Az áttelepítésre kiszemelt családoknak egyelőre megengedték, hogy rokonaiknál és ismerőseiknél meghúzódhassanak. Az alkalmazott kényszerintézkedések maguk után vonták a vagyon részleges, illetve teljes elkobzását is.

****

Néhány sor otthoni levélből: .....azt sem tudjuk, hogy mikor potyogunk ki, hol az egyik, hol a másik helyről. Ti nem tudjátok ott, hogy itten az ember, ha valakinek útjában van, egy-kettőre reakciósnak lesz bélyegezve és nagyon könnyen kenyér nélkül marad. Vagy a másik még szomorúbb, hogy "szanatóriumba" kerül, hosszú üdülésre. Ilyen és hasonló dolgokkal fenyegetve gondolhatod, hogy csöpp kedvünk sincsen......Csak várunk valamire, mint az erdélyiek a múlt háború után. De jajj nekünk, ha ez is 25 évig tart...

Tavaly tudtam valamit küldeni, de az idén még csak nagyítóval sem lehet találni ilyen jó falatot. Tudod, az csak minden elején volt, hogy az egér belemenjen a fogóba. Szegény jószág, avval is úgy szokott a macska játszani, ahogy akar, ha kedve tartja, elengedi, ha nem, úgy megeszi. Így vagyunk mi is.

összeállította Albrecht György, Karlsruhe

Kapcsolódó cikkeink:
Értesítő 1946 - 1. rész
Értesítő 1948 - 2. rész
Értesítő 1948 - 3. rész
Értesítő 1948 - 4. rész
Értesítő 1949 - 5. rész
Értesítő 1949 - 6. rész
Értesítő 1949 - 7. rész

 


Vissza