.

2017. július 24. hétfő, Kinga,Kincső napja van. Tizenháromezer példányos, ingyenes regionális havi lap, heti hírlevél és napi frissítésű honlap
Kereső
 
Iránytű Heti Hírek

Galéria


Belépés a fórumba


186 budakeszi katona sohasem tért vissza

Budakeszi > Közélet
2011-11-03
2822 olvasás

November 2-án este Hende Csaba honvédelmi miniszter részvételével, Schmittné Makray Katalin, köztársasági elnökné jelenlétében katonai tiszteletadás mellett Bíró László tábori püspök szentelte újra az első világháborúban elesett budakeszi katonák tiszteletére emelt, egy díszvendég szerint az ország jelenleg talán legszebb hősi emlékművét. Ehhez fogható, méltóságteljes megemlékezés évtizedek óta nem volt Budakeszin.

Az állami szintű tiszteletadás méltó elégtétel annak a 186, a harcokból soha vissza nem tért budakeszinek, akiknek a családját nem sokkal később, a következő nagy háborút követően kisemmizve telepítették ki hazájukból Németországba.

Együtt a hadisír-gondozásért

Balról: Herein István, Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Hende Csaba miniszter a gyimesbükki vasúti őrháznál  Fotók/Gyimesbükk: Koch Bea
A Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Budakeszi Kultúra Alapítvány együttműködése nem a budakeszi emlékmű újraavatásával kezdődött. A legkeletibb magyar vasúti őrházat felújító alapítvány munkatársai a minisztérium szárnyai alatt működő hadisír-gondozó hivatal és a gyimesbükki magyar közösség közreműködésével már 2009-ben hadisírok kutatásába és megjelölésébe kezdtek az ezeréves határon, a Gyimesi-szorosban. A fellelt sírokról összegyűjtött adatokat Bánkuti Ákos rendszerezte, s a Budakeszi Kultúra Alapítvány térképen is megjelentette, Katonasírok Gyimesbükkön és környékén címmel. 2010-ben a gyimesbükki magyarsággal összefogásban, az alapítvány adományozóinak támogatásával magyar katonai emlékművet alakítottak ki a Gyimesek legrégebbi katolikus temploma melletti romokon. Idén a Magyar Honvédelem Napja alkalmából Simicskó István, a HM államtitkára első osztályú Magyar Hadisír-gondozásért kitüntető címet adott át Bánkuti Ákosnak és Herein Gyulának, az alapítvány munkatársainak. Júniusban a honvédelmi miniszter az alapítvány meghívására magánlátogatásra Gyimesbükkre utazott, ahol két napot töltött el feleségével és kíséretével az alapítvány vendégeként. Pünkösdvasárnap több tízezer zarándok előtt ünnepi beszédet mondott az ezeréves határon a magyar katonai hősi emlékműnél és a kíséretében tartózkodó Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral megkoszorúzta azt. A miniszter egyben felajánlotta az alapítványnak a közreműködését a Budakeszi első világháborúban elesett katonáinak emelt, akkor már felújítás alatt álló emlékmű újraavatásában.

 A november 2-án a Honvédelmi Minisztérium, a Budakeszi Szépítő Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány által szervezett, a városi önkormányzat és intézményei által is támogatott ünnepségen megjelent Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, a magyar hadisír-gondozás fővédnöke, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, dr. Szarka Gábor a HM kabinetfőnöke, Juhász István vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, Bíró László katonai ordinárius, tábori püspök, Manfred Knopp vezérkari ezredes, a Német Szövetségi Köztársaság katonai attaséja, dr. Andrea Nasi, az osztrák nagykövetség követtanácsosa, Mikusi Zsolt ezredes, Szentendre Helyőrség parancsnoka és dr. Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke. A díszvendégek mellett dr. Csutoráné dr. Győri Ottília polgármestert, a képviselő-testület megjelent tagjait, Schrotti Jánost, a Budakeszi Német Önkormányzat elnökét és tagjait Szabó Kinga köszöntötte. Babits Mihály Miatyánk 1914 című versét Bechtold Jakab szavalta el. Az emlékmű két oldalán a Magyar Tartalékos Szövetség hagyományőrző katonái első világháborús egyenruhában álltak díszőrséget, közreműködtek a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisának katonái és zenekara. A rendezvény idejére Budakeszi főutcáját teljes szélességében lezárták.


Balról Boros Péter, Manfred Knopp, Kőrösi Csilla, Schmittné Makray Katalin, Bíró László, Hende Csaba, Szarka Gábor, Kőrösiné dr. Merkl Hilda, dr. Csutoráné dr, Győri Ottília, Hidas Mátyás, Bechtold Jakab

1132 férfit soroztak be a négyezres faluban

"Budakeszin a község akkori vezetőinek támogatásával, közadakozásból és a helyi iparosok önzetlen, segítőkész munkájával jött létre a település akkori méretéhez képest különösen nagyszabású hősi emlékmű, Martinelli Jenő kiváló budai szobrász alkotása, amely megrázó és kifejező erővel ábrázolja a helytállás, a bajtársiasság és a hősiesség erényeit." - emelte ki beszédében a felújítás teljes szervezését felvállaló Budakeszi Szépítő Egyesület elnöke.

1930-ban az emlékművet az a József főherceg, honvéd tábornagy avatta, aki a háború alatt igen népszerű és sikeres parancsnok volt mindazokon a frontokon, ahol a budakesziek is megfordultak.  

 József főherceget Ajtay főjegyző fogadja 1930-ban Budakeszin a szobor avatásán

 Az akkori rendezvényen fiatal legényként részt vett a szónok ma 96 éves édesapja is, akit az újraavatáson jó egészségben az ünneplők között köszönthettünk.

A legtöbb budakeszit a császári és királyi 32. gyalogezred budapesti és törökbálinti zászlóaljához sorozták be. A harmincketteseknél, akikről Budapesten teret is elneveztek, szolgált pl. Geiselhardt Jakab is, akit az ezred krónikája szerint bronz vitézségi éremmel tüntettek ki és 1916. augusztus 16-án, mindössze 26 évesen esett el az olasz fronton, a 6. isonzói csatában. Lánya, akit soha nem láthatott, csak a rákövetkező évben született meg, és 1930-ban, 13 évesen ő szavalt az emlékmű avatásán.

 

Pfendtner Ferenc az olasz fronton (nyíllal jelölve)
Geiselhardt Jakab sok-sok ezredtársa, köztük budakeszi földijei is az ezred harcainak színhelyén eshettek el: a szerbek ellen Sabácnál, az oroszok ellen az Uzsoki-hágónál, a galíciai Sztari Szambornál, a Manilova-magaslatnál, az I. Bruszilov-offenzíva során Brodi közelében, Zagorzsében, a román fronton, Gyergyóban, Gyergyótölgyesnél az Árpád és Budapest védelmi szakaszokon, a Tatár-hágón.

"Amikor Herein Gyula idén tavasszal megtette az első lépést a szoborligetet övező fémkerítés rendbetételével, felhívásnak tekintettük. A Budakeszi Szépítő Egyesület adományok gyűjtésébe kezdett, civil szervezetekhez, alapítványokhoz, vállalkozókhoz és magánszemélyekhez fordultunk segítségért. Támogatást kaptunk a Honvédelmi és a Közigazgatási Minisztériumtól is. Ismét megbizonyosodhattam arról, hogy nemes célokat mégoly nehéz időkben is szívesen támogatnak az emberek. Talán a hősök áldozata sem volt hiábavaló, ha a nemzetben még úgy él a civil összefogás, az összetartozás igénye, ahogy azt mi, az emlékmű felújítása során, megtapasztalhattuk." - fejezte be beszédét a Szépítő Egyesület elnöke.


Bechtold Gábor és Hidas Mátyás a felújítás kezdetén

Hidas Mátyás ezután ünnepélyesen átadta Budakeszi városának a Bechtold Gábor tájépítész tervei alapján és műszaki vezetésével felújított emlékművet és a szoborkertet, azt kérve a polgármestertől, hogy ugyanolyan jó gazdája legyen, mint amilyen igyekezettel és gondossággal végzete a felújítást a civil összefogás.

"Munka, békesség, szeretet"

dr. Csutoráné dr. Győri Ottília polgármester azt hangsúlyozta, hogy ez a szobor nem csak a német származású helyi lakosság számára kedves, hanem azoknak is, akiknek családtagjai távoli földben nyugszanak, akik a Felvidékről vagy Erdélyből indultak el a frontokra, s a kitelepített svábság helyére ide vetette őket a történelem vihara. Azok is itt emlékezhetnek, akik csak az elmúlt évtizedekben költöztek ide, s akiknek köszönhetően faluból várossá lettünk. Ez a szobor összeköti mindazokat, akik a XX. század annyi balszerencséje és oly sok viszálya után itt, Budakeszin találtak otthonra, s akik együtt keresik a boldogulás ösvényeit. A polgármester ígéretet tett, hogy "mindent megtesz a szobor védelme érdekében".

A budakeszi Edelmann Rezső Vegyeskórus férfikara elénekelte a Kimegyek a doberdói harctérre című katonadalt, melyet Hende Csaba miniszter és Boros Péter volt miniszterelnök is együtt énekelt velük. Majd a Gyászének a meghalt hősökért című magyarországi német nemzetiségi dalt adták elő.

"Minden áldozat kicsiny azokhoz képest, miket a hazának kívánni joga van"

Nemzeti himnuszunk költőjének, Kölcsey Ferencnek szavaival kezdte beszédét Hende Csaba. Németül is köszöntötte az egybegyűlteket a nyelvet kiválóan beszélő honvédelmi miniszter. „Minden hősöknek emelt emlékmű, minden katonasír arra figyelmeztet minket, milyen érték a haza, a béke, az élet és a szabadság, az otthon és a család”. Milyen érték, hogy összetartozhatunk egymással, és milyen árat fizettek mindezért dédapáink és nagyapáink. Méltónak kell lennünk ehhez az örökséghez, mindenekelőtt úgy, hogy emlékezünk azokra, akik megjárták a nagy háború csatatereit, elestek és hazatértek, és megőrizzük mindazt, amit ránk hagytak.

Napjainkban Magyarország megújítása folyik, különösen igaz ez a magyar honvédelem rendszerére, amely képessé tesz bennünket arra, hogy szükség esetén meg tudjuk védeni a hazát. A megújuláshoz szükséges az emlékezés is, éspedig azért, hogy értsük, miért állhatunk egy évezred után még mindig ezen a helyen, s milyen hatalmas nagy ára volt ennek.

A jelenlegi nehéz helyzetben keményen kell megdolgoznunk azért, hogy visszaszerezhessük a szabad döntés jogát az életünk felett, a munkánk eredménye felett, s azt ne eméssze fel nemzeti méretekben az adósság, ami rendkívül pusztítóan hat mind az államra, mind a nemzet minden egyes családjára. Ezt a helyzetet csak a jóakaratú emberek együttműködése és a kemény munka oldhatja fel. A miniszter kiemelte, hogy a budakeszi emlékműnek az újraszentelése is ezt bizonyítja, hiszen még a mai körülmények között is akadtak emberek, akik idejükből, erejükből, pénzükből áldoztak a rendbehozatalára.

A hadisír-gondozásról szólva elmondta: „Abszurd, hogy miközben nemzetközi egyezmények oltalmazzák a nálunk életüket vesztett katonák nyughelyét, az elesett magyar honvédekét semmiféle jogszabály, törvény nem óvja. Ismerünk eldózerolt hősi temetőket, mert kellett a hely egy beruházáshoz. A helyzet rövidesen megváltozik”- szögezte le a miniszter. Másfél éves előkészítő munka után hamarosan az Országgyűlés elé terjesztik a hadisír-gondozásról szóló törvényt, amely végleges és megnyugtató megoldást jelent majd a problémákra.

Beszédét Márai szavaival zárta: "Te hallgass hazádra. Mindig, mindent adjál oda hazádnak. A világnak nincsen semmiféle értlme számodra hazád nélkül. Ne várj jót a hazától, s ne sopánkodj, ha megbántanak a haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán, semmit ne várj hazádtól. Csak adjál azt, ami legjobb életedben. Ez a legfelsőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri."

"Egyikünk sem él és hal meg önmagának"

Bíró László katolikus tábori püspök az ünnepség előtt látta meg először Budakeszi hősi emlékművét, s szemmel láthatóan igen nagy hatást gyakorolt rá. Beszédében kiemelte a haldokló katona és az együtt érző bajtárs szépen megformált kezeit. "Erős kéz, erővel fordulnak egymáshoz: az odahanyatló és a felkaroló. Összefogásra hív bennünket, reményt hirdet. Akik a hazáért harcoltak, közel egy évszázada, erejük volt, mert célt láttak, mert értéket láttak, tudták kiért és miért küzdenek. Reményünk van: az erő megvan, legyen meg a céllátásunk is hozzá. Ez a felújított szobor az emlékezés kultúrájáról szól. Akik dolgoztak itt, tudták, hogy nemzedékek nem szigetelődhetnek el egymástól. Összetartozunk: valamikor élők és most élők. Gyökerek nélkül nem tudunk élők maradni, holnapot építeni.


A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben."

A szobor felszentelését követően a kegyelet virágait helyezte el a szobor lábánál Hende Csaba miniszter és Schmittné Makray Katalin, Manfred Knopp a német, Andrea Nasi az osztrák nagykövetség nevében, valamint Budakeszi polgármestere a város nevében.

Egy első világháborúban használatos, 7,5 centiméteres, 1917-ben Győrben gyártott hegyi ágyúból leadott díszlövéssel és a Magyar takarodó dallamával zárult ünnepség a városházán adott fogadással fejeződött be, ahol a Budakeszi Kultúra Alapítvány Bánkuti Ákos fotóiból készített kiállítását is megtekinthették az érdeklődők a szobor hajdani és ez évi történetéről.

Koós Hutás Katalin
Az avatás fotói: Salamon László
A felújítás fotói: Bánkuti Ákos

Képgaléria a rendezvényről

Bánkuti Ákos (Budakeszi Kultúra Alapítvány ) fotókiállítása

Kapcsolódó cikkeink:
Katonai tiszteletadással a honvédelmi miniszter avatja a budakeszi hősi emlékművét - 2011-10-28
Gyimesbükkre látogatott a honvédelmi miniszter - 2011-09-23
Állami kitüntetést kaptak - 2011-05-21
Elkezdődött a felújítás - Adatgyűjtés a hadisírok felkutatására - 2011-05-08

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ FELÚJÍTÁSÁT SEGÍTŐ TÁMOGATÓK NÉVSORA

Ács Józsefné
Angyal Patika
Aszt János
Bánhidi Krisztina
Bánkuti Ákos
Bechtold Gábor
Bodola Lajos
Bordács Gábor
Bősze László
Bruckner József
Budakesser Gemeinschaft
Budakeszi Kultúra Alapítvány
Budakeszi Lokálpatrióták
Budakeszi Széchenyi Baráti Kör
Budakeszi Polgármesteri Hiv.
Csetényi István
Csótai Zsuzsa
Dr. Szabó Miklós
Enterol-B Kft.
Érdi Tamás
Eszterle Ferenc
Eszterle Ferencné
Euroelement Kft.
Galló Bence
Gräfl András
Gräfl Jánosné
Gräfl László
Hagyományőrző Kör
Heimatverein Westenholz
Helytörténeti Múzeum Baráti Egyesület

Herein Gyula
Herein István
Hidas Gyula
Hidas Mátyás
Hidasi család (Oedheim, Németország)
Honvédelmi Minisztérium
ifj. Hidas Mátyás
Interat Kft.
Jóna Gyula
Keszthelyi Judit
Kincses Ferencné
Kincses Gábor
Kiss Barbara
Kolozsi Gyula
Koós Hutás Katalin
Kotmayer Zalán
Kovács Domonkos
Kőrösiné dr. Merkl Hilda
Kövesdi László és Martin Nóra
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Kurilla Ignácné
Ligetfalvi Károly
Martin Ferencné
Martin Róbert
Mayer Gábor
Mayer Imre
Menyhei László
Mészner Antal
Mikrosport Kft.
Molnár Ferenc
Nádas Anna
Nagy Bertalan
Budakörnyéki Naturparkért Egyesület
Német Kisebbségi Önk.
Németh Lajos
Oláh György
Orosz István
Pásztélyi András
Pavih Zoltán
Pethényi Eula
Pető Zsuzsanna
Pfendtner József
Porgányi Zita
Putnai Aranka
Raffai János
Sárközi Viktor
Schrotti János
Sinkai Ferenc
Somlóvári család
Somogyi István
Stulwerk Kft.
Szabó Kinga
Szász Károly
Szendeff Kristófné
Tábori András
Tóth Balázs
Tóth Szabolcs
V. Kurilla Miklós
Váci Gyula
Vadas Tiborné
Zaha Lajos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben."

 

A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben."

 

A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben." A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben."

 

A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben."

Geiselhardt Jakab sok-sok ezredtársa, köztük budakeszi földijei is az ezred harcainak színhelyén eshettek el: a szerbek ellen Sabácnál, az oroszok ellen az Uzsoki-hágónál, a galíciai Sztari Szambornál, a Manilova-magaslatnál, az I. Bruszilov-offenzíva során Brodi közelében, Zagorzsében, a román fronton, Gyergyóban, Gyergyótölgyesnél az Árpád és Budapest védelmi szakaszokon, a Tatár-hágón. A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben." A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben." A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben."

 

Geiselhardt Jakab sok-sok ezredtársa, köztük budakeszi földijei is az ezred harcainak színhelyén eshettek el: a szerbek ellen Sabácnál, az oroszok ellen az Uzsoki-hágónál, a galíciai Sztari Szambornál, a Manilova-magaslatnál, az I. Bruszilov-offenzíva során Brodi közelében, Zagorzsében, a román fronton, Gyergyóban, Gyergyótölgyesnél az Árpád és Budapest védelmi szakaszokon, a Tatár-hágón. A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben."

Nyomtatható verzió

Vissza | A lap tetejére

     
     

www.budakornyekiiranytu.hu 

Made by EG-LOGIC