Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Gyimesbükkre látogatott a honvédelmi miniszter

Panoráma > Budakeszi

2011-09-23


2011 Pünkösd vasárnapján már negyedik alkalommal zarándokoltak el magyarok tízezrei a világ minden tájáról a történelmi Magyarország legkeletibb határára, Gyimesbükkre. Ebben az évben a Budakeszi Kultúra Alapítvány meghívására a feleségével magánlátogatáson Erdélyben tartózkodó Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere mondott beszédet és megkoszorúzta a Gyimesbükk környéki harcokban elesett katonák emlékhelyét.

Idén már két különvonat indult Magyarországról, 1500 zarándokkal: a Székely gyors Budapestről és a Csíksomlyó expressz Sopronból. A Székely gyorsot Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László volt református püspök, az Európai Unió alelnöke áldotta meg a Keleti pályaudvaron.

Balról: Herein István, Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Hende Csaba miniszter  Fotó: Koch Bea

Az ezeréves határon, a kontumáci (vesztegzári) kápolnánál a gyimesi csángók hagyományőrző csoportjainak bemutatkozása és a Salamon József gyimesbükki plébános atya celebrálta misét követően a Budakeszi Kultúra Alapítvány meghívására a feleségével magánlátogatáson Erdélyben tartózkodó Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere mondott beszédet és megkoszorúzta a kápolna melletti romokon kialakított és tavaly felszentelt, a háborúk és forradalmak gyimesbükki áldozatainak és a Gyimesbükk környéki harcokban elesett katonák emlékhelyét.

 Hende Csaba beszédében arra emlékeztetett, hogy mi, magyarok összetartozunk. A honvédsírok, amiket jelölve vagy jelöletlenül ezek a völgyek és ezek a hegyek körös-körül az elmúlt ezer esztendőben magukba fogadtak, erre figyelmeztetnek. A helytállásukra kell emlékeznünk, a poklokat megjárt magyarokra, akik mindvégig meg tudták őrizni emberségüket és hitüket. A hitüket abban, hogy összetartozunk és hogy az áldozatuk nem volt hiába való. A magyarság jövőjét nem a múltja dönti el, hanem az, hogy itt és most mit teszünk meg egymásért. Mit teszünk meg azokért, akikkel mindennap együtt élünk az otthonunkban, azokért, akikkel egy utcában lakunk, s mindazokért, akik velünk egy nyelvet beszélnek, határainkon innen és túl. Jövőnket az dönti el, mit teszünk meg a nemzetért, s vállaljuk-e a nemzet életéből, ami nekünk személyre szólóan jutott, amit csak mi tudunk megtenni, a magunk helyén.

 A miniszter kíséretében az egész napos programon részt vett Füzes Oszkár, Magyarország Bukarestbe akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hoffmann Rózsa, magyar oktatási ügyekért felelős államtitkár, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja és Sándor Mátyás alezredes, Magyarország Bukarestbe akkreditált katonai attaséja is. A honvédelmi miniszter az ő kíséretükben koszorúzta meg a gyimesbükki katonai emlékhelyet.

A vasúti őrháznál Görbe Vilmos polgármester fogadta az egybegyűlteket: „Kedves Honfitársaim! Negyedik alkalommal látogattok ide a csodatermés színhelyére. A Ti segítségetekkel új főnixmadárként teremtettünk új világot. Egyetértés, szeretet, az együvé tartozásba vetett hit segítségével évről évre sikerül hazamenteni valamit az égi tűzből, a nap fényéből. Szeretnénk, hogy ez a szellem tovább éljen és erősödjék, mert volt már pár utunk és sok mindent tudunk, de legfőképpen azt, hogy összetartozunk.”

Ebben az évben az őrház mellett a XX. század elején épült, szegecselt fémszerkezetű, Tatroson átívelő hidat újították fel gyimesbükkiek és magyarországiak, közös erővel. A polgármester köszönetet mondott a helyi tanácsnak, Deáky Andrásnak, Herein Gyulának, Herein Istvánnak, Bánkuti Ákosnak, Szőcs Lászlónak, Molnár Ádámnak, Szaló Jenőnek, a festéket adományozó érdi Egrokorr Zrt-nek és a budapesti Piktorfesték Üzletlánc Kft.nek.

Deáky András elmondta: „a pünkösdvasárnapi hídavatás Gyimesbükkön legyen üzenet a mindenkori magyar kormányok számára, hogy mi gyimesbükki magyarok is igényeljük a magyar nemzethez való tartozásunkat, másrészt üzenet legyen román testvéreink felé is, hogy mi nem határokat, hanem hidakat építünk, melyeken átjárva egy más kultúráját és történelmét tisztelhetjük.”

A Budakeszi Kultúra Alapítvány képviseletében Bánkuti Ákos a Duna TV-nek úgy nyilatkozott, hogy az őrház, a kápolna, a katonai emlékhely, e mindannyiunk számára fontos jelképek rendbe hozásával azt szeretnénk elérni, hogy az ide érkező turisták azzal, hogy itt töltik a szabadságukat, megszállnak, étkeznek, ismerkednek, beszélgetnek a helyiekkel, helyi termékeket vásárolnak, erősítsék az itt élőket magyarságukban, segítsék őket a szülőföldjükön való boldogulásban. „Jövőre a Rákóczi-vár felépítésére készülünk, ami több évre is munkát ad majd a már tettre kész, határokon átívelő várépítő munkacsoport számára. Sok munka áll még előttünk, főként a helyi hatóságok engedélyeinek a megszerzése nagy feladat.”

szöveg: Koós Hutás Katalin
Fotók: Koch Bea, Bánkuti Ákos

_________________________

A Budakeszi Kultúra Alapítvány az elmúlt években javarészt kárpát-medencei, de a világ minden szegletéből érkező adományoknak köszönhetően olyan jelképek megmentését segíthette Gyimesbükkön, mint a legkeletibb magyar vasúti őrház felújítása 2008-ban, a Rákóczi-vár kitisztítása és a vesztegzári (kontumáci) kápolna felújítása 2009-ben, magyar katonai hősi emlékhely kialakítása a kápolna melletti romokon 2010-ben, a leégett magyar iskola helyreállítása és az őrháznál a Tatroson átívelő híd felújítása 2011-ben. A pünkösdvasárnapi gyimesbükki eseményeket negyedik éve közvetítő Duna Televízió Csíksomlyó mellett a magyarság második legfontosabb zarándokhelyének kiáltotta ki a kettős elszakítottságban élő, Hargita megyétől egyedüliként leválasztva a román többségű Bákó megyéhez csatolt gyimesi csángó települést.


Vissza