.

2017. november 24. péntek, Emma napja van. Tizenháromezer példányos, ingyenes regionális havi lap, heti hírlevél és napi frissítésű honlap
Kereső
 
Iránytű Heti Hírek

Galéria


Belépés a fórumba


Mi készül Pátyon?

Páty > Közélet
2009-12-04
2746 olvasás

Bognár András, Páty polgármestere 2008 májusában még úgy nyilatkozott, hogy egy színvonalas, tízmilliárd forintból megvalósuló golfpálya-beruházást épít a településen egy belga befektető. Két hónap múlva már egy spanyol fejlesztővel kezdtek a szabályozási terv módosításába. Idén októberben pedig - az erről szóló tájékoztatás teljes hiánya miatt - elemi erővel robbant a közéleti bomba egy Páttyal közel azonos lakosságszámú városias település és kereskedelmi övezet kialakulásának lehetőségével. Az Újpáty néven elhíresült, százmilliárd forintra dagadt, 130 hektáron körvonalazódó beruházás Pátyra, Telkire, Budakeszire és a környező településekre gyakorolt hatása egyelőre csak találgatható.

A golfpálya csak ürügy?

Az országgyűlés 2005-ben törvényt hozott a fővárosi agglomerációban a termőföldek művelésből történő kivonásának további meggátlására, ami az érintett települések aránytalan terjeszkedését kívánta korlátozni. Pátyon ebben az időben éppen nagyszabású beruházásokba akartak kezdeni. Páty kérésére Laboda Gábor MSZP-s országgyűlési képviselő, Üröm polgármestere elérte, hogy az országgyűlés szocialista és szabad demokrata többsége adjon zöld utat a folyamatban lévő pátyi beruházásoknak. A kérdéses területek így ipari, illetve különleges sportövezeti besorolást kaptak.  – olvasható Páty önkormányzati honlapján. Ennek eredményeként jött létre a külföldi befektetők által finanszírozott M1 Üzleti Park, s a golfpálya akkori belga beruházója 2006-ban 300 millió forinttal támogatta Pátyot, amit a község óvodaépítésre fordított. Négyszáz millióból iskola épült, 2010-re pedig a falu minden utcáját közművesítik és aszfaltozzák. Laboda Gábor 2008-ban Páty díszpolgára lett.

2003 novemberében Páty önkormányzata elvi hozzájárulást adott arra, hogy a község Telki felé eső részén 71 hektár „kiváló minőségű asszimilációs zöldfelületen” a terület tulajdonosa golfpályát alakítson ki. Aztán 2004 januárjában az elvi hozzájárulást már Páty külterületén a mintegy 100–120 hektáron elterülő golfpálya-fejlesztés (golfpálya és hozzá kapcsolódó klubház, villaövezet, hotel, konferencia központ) megvalósulásához adja. 2005 áprilisában az adatok 120 hektáron max. 250 lakócélra alkalmas golfházat, szállodát és kiszolgáló épületet mutatnak. Ezek a jelenleg érvényes szabályozási tervek.- tájékoztat a www.patyicivil.hu című weboldal, melyet e tervek 2008-ban kezdeményezett újabb módosításával még ugyan nem pontosított, de a szabályozás változásával lehetségessé váló beruházástól tartók a lakosság tájékoztatására hoztak létre a www.patynemelado.com oldallal együtt.

2008 tavaszán Bognár András polgármester még a tízmilliárdos golfpálya-beruházásról nyilatkozott az MTI-nek. 2009 augusztusában azonban már egy nagyszabású szabályozási tervmódosítás anyagát postázták véleményezésre a környező településeknek (Budakeszi, Telki, Tök, Zsámbék, Biatorbágy, Nagykovácsi) és az illetékes államigazgatási, érdekképviseleti és társadalmi szervezeteknek a törvényileg előírt engedélyeztetési eljárás részeként.

Mire ad lehetőséget a tervmódosítás az ellenzők szerint?

Az új tervek az eredeti érték tízszeresével, már százmilliárdos projekttel számolnak, ahol háromszáz villa, hatszáz ikerház és ezernégyszáz lakás, hotelek, konferenciaközpont, uszoda, iskola és óriáspláza épülhet a golfpálya körül, a telki út mellett, a Westel-torony és a telki Öreghegy között, közelebb Telkihez, mint Pátyhoz. Az átlagos építménymagasság 12,5 – 15 méter közötti, de a mostani Westel-torony közelében egy 30 méter magas toronyház megépítésétől is tartanak a helyiek. A beépíthető kereskedelmi, szolgáltató terület mintegy százezer négyzetméter (tíz hektár) lehet, amely a Hungexpo vásárváros kétszerese vagy hét budaörsi TESCO területével azonos. A több mint kétezer lakóingatlan létesítése nem zárja ki, hogy a jelenlegi Páttyal közel azonos lakosságszámú (6-7 ezer lakossal) lakópark jöjjön létre az anyatelepüléstől viszonylag távol, Telki közvetlen szomszédságában, amelynek pusztán az autóforgalma is beláthatatlan következményekkel járhat a már most is súlyos közlekedési gondokkal küzdő térségben.

A 2008-as tervmódosítás szerint a beruházás első lépcsőjeként hárommilliárd forintért megépülne még a telki utat az M1-es autópálya rövidesen elkészülő pátyi lehajtójával összekötő út egy Pátyot elkerülő útgyűrűvel együtt, amely a beruházó reményei szerint levezetné a golflakópark által keletkező forgalmat az autópálya felé. A golfpálya egyéb létesítményeinek megvalósítására csak ezután kerülne sor - a beruházó tájékoztatása szerint.

Telki tiltakozik

Varga Béla, Telki főépítésze az egyeztetési dokumentáció áttekintése után a pátyi településrendezési terv golfpályára vonatkozó módosítását nem támogatta. Álláspontját osztotta telki önkormányzatának képviselő-testülete is.

A főépítész október közepén megfogalmazott érvei között szerepelt, hogy a területet Páttyal csak közlekedési- és közműkapcsolatok fogják összekötni, minden egyéb szempontból Telkire kapcsolódik, ezért csak Telkiben megvalósuló fejlesztésként tudják a hatását vizsgálni annak ellenére, hogy nem Telki, hanem Páty közigazgatási területén létesül. Valójában a terület Páty egy zárvány-településrésze, Telkinek pedig a határára ragasztott, településgazdálkodási és településpolitikai szempontból kezelhetetlen toldaléka lesz. Egy ekkora fejlesztés Pátyon akár helyénvaló is lehetne, és Páty saját településpolitikai ügye lenne, ha az Telkitől megfelelő távolságban, például Páty déli részén, megfelelő közlekedési kapcsolatok mentén valósulna meg.

A tervezett fejlesztés, jelentősen eltérve a mindeddig kizárólagosan golfpályaként meghatározott funkciótól, valójában egy irtózatos méretű, több mint 350,000 m2 beépíthető szintterületű üdülő-, lakó- kereskedelmi fejlesztést takar, ahol néhány éven belül közel kétezer új háztartás jöhet létre. Ezzel a módosítás közel hétezer állandó lakos beköltözésére teremt szabályozási kereteket, amely már nem golfpálya-fejlesztést, hanem városi léptékű lakóingatlan-fejlesztést feltételez. Emellett l00.000 m2-t meghaladó kereskedelmi, szolgáltató és egyéb funkciók elhelyezését is lehetővé teszi, ami végzetes lehet a helyi vállalkozásokra nézve.

Az építménymagasságok általában 12,5m, esetenként 15m-en limitálnak, de a Vt-13 és Vt-16 övezetekben 30m-es építménymagasságot álmodtak meg a tervezők. Telkibe, a „kertfaluba” érve az utolsó kanyarban a beérkezőt egy 30m-es építmény, a „Watch Tower” (Őrtorony) fogadja majd. Ez Telki településkapujában megépítve, nem csak hogy semmissé, de nevetségessé is teszi Telki eddigi törekvéseit arra, hogy minél alacsonyabb beépítettségű és rejtőzködő település maradjon a budai agglomerációban.

Egy ilyen építészeti koncepció kompromisszummentes megvalósulására igen kicsi az esély. Ha a koncepció csak részben valósul meg, vagy netán ingatlanspekulációs célt szolgál, az ebben az esetben rémálomszerű végeredményt is hozhat, hiszen a szabályozás elszórtan hoz létre intenzíven fejlesztett városi elemeket, amelyek között semmilyen koherencia nem tud kialakulni. Így kényszermegoldások jöhetnek létre, amelyeknek már semmi közük nem lesz az eredeti elképzeléshez, de visszacsinálni sem lehet majd őket, mert a rendezési terv alapján szerzett jogokat nem lehet majd korlátozni.

A koncepció több ponton jogszabályt is sért, hiszen a fejlesztés nem a már kialakult beépített területek szomszédságában, hanem azoktól távol, szigetszerűen helyezkedik el. Ez sérti a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvényt. Ugyanezen törvény szerint a szomszédos településhatártól 200 métert kell tartani, és egyelőre ez sincs meg. Harmadrészt beépítési tervet csak Magyarországon regisztrált tervező készíthet. A fejlesztés szakmai alapját képező beépítési tervet külföldi tervező (Jean Nouvel francia sztárépítész) készítette, és nem világos, hogy van-e regisztrációja Magyarországon. (Az egyeztetési anyag tervezője a KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft, de ez csak a településrendezési tervezésre vonatkozik.)

Telki számára a projekt egyetlen előnye, hogy közvetlen közúti kapcsolat keletkezne az autópálya felé. Ezt egyben hátránynak is látják, mert a térség „magára is húzhatja” az autópályáról a forgalmat Budapest felé.

Annak elkerülésére, hogy a beruházás félbemaradása után a térség ott maradjon egy tovább lehetetlenülő közlekedéssel, az elkerülő út megépítésére Pátytól (és a beruházótól) megfelelő és foganatosítható garanciákat kívánnak szerezni (pl. a teljes úthálózat megépítése előfeltétele legyen az első építési engedély kiadásának).

Budakeszi lehet a másik nagy vesztes?

A telki főépítész véleménye szerint a telki utat az M1-gyel összekötő út nem oldja meg a Budapestre irányuló gépjármű közlekedés meglévő problémáit, sőt tovább terheli Budakeszit a 1103.sz úton Budapest felé, ahol már jelenleg is szinte lehetetlen közlekedni. Ezt a problémát kizárólag a Budakeszit elkerülő M0-s körgyűrű továbbépítése tudná megoldani. Félő azonban, hogy a projektben tervezett levezető út az M0-s építését hátráltatni fogja, mert látszólagos megoldást ad, és nem lesz elég lobbiérdek ahhoz, hogy az M0-s megépülése érdekében a települések, például Páty és Telki, közösen fellépjenek, hiszen már mindkét település ki tud majd jutni az M1-M7 autópályára. Budakeszinek, Telkinek és Pátynak közös közlekedési megoldást kell szorgalmaznia, amelyhez egy ekkora léptékű projekt bevonása a legjobb lehetőség, de csak akkor, ha mindenki számára megfelelő megoldás születik.

Sokan vitatják azt a beruházói álláspontot, miszerint a telki utat és az M1-est összekötő út elvinné Budakesziről az átmenő forgalom jórészét. Nem életszerű ugyanis, hogy akinek Budapest északi területein vagy azon túl van dolga, az az M1 felé kerülne. Budakeszin keresztül a belváros 21 km, Pátyon keresztül 29 km. Ez kb. 15-20 perccel több szinte minden aktív napszakban.

Budakeszi ellenezte a módosítást a szabályozási terv egyeztetési eljárása során. Tagai István polgármester a budakeszi önkormányzat észrevételeit tolmácsolva közlekedési hatástanulmányt sürget, amely alátámasztja, hogy a projekt nem növeli Budakeszi jelenleg szinte lehetetlenül túlterhelt közúti forgalmát. Biztosítékokat is kér a város, hogy a levezető út valóban előbb épül meg, mint a beruházás többi része. Budakeszi az államigazgatási eljárás megismétlését is szükségesnek tartja, mivel az első körben a kiértesítés egy golfprojektről szólt és nem hétezer ember befogadására alkalmas új város építéséről, ahol 30 méter magas épületek veszélyeztethetik a közeli tájvédelmi Natura 2000-területet is. A város kezdeményezi a Budakeszit elkerülő út és az M0 nyugati szektorának mihamarabbi elkészítését, de amíg ezek nem valósulnak meg, kifejezetten ellenzi ezt a fokú fejlesztést.

Mi vár Pátyra?

Bognár András, Páty polgármestere lapunknak elmondta, hogy a módosítással Páty szándéka a hárommilliárd forintos elkerülő út, egy középiskola és egy kereskedelmi-kulturális centrum megvalósítása, az új területen ugyan, de az egész település javára. Hangsúlyozta, hogy a szabályozási tervmódosítás engedélyeztetési eljárása során az önkormányzat semmilyen jogszabályt nem sértett. A november közepétől 30 napra a pátyi polgármesteri hivatalban kifüggesztett dokumentációt a törvényben előírt szakhatóságok már jóváhagyták. A harmincnapos határidő december 10-i lejártával a képviselő-testület legutóbbi döntése, a február 14-re kitűzött népszavazás miatt kivárnak, és a szavazás eredményétől függően lépnek majd tovább. Véleménye szerint az elutasító népszavazás végzetes következményekkel járna Pátyra nézve.

A www.patyicivil.hu oldalon Mervó József, a Grupo Milton vezetőjének vitaindítójára adott válaszában Danóczy Balázs, Telki polgármestere arra hívja fel a pátyiak figyelmét, hogy a beruházás alá vont földterület puszta átminősítése 7-8 milliárd forint értéknövekedést hoz a beruházónak. Az összeg fele minimum a falunak járna azon felül, hogy a beruházó kiépíti a teljes úthálózatot és az infrastruktúrát. De Páty még ezzel sem lenne kisegítve, mert a lélekszám növekedésből származó kötelezettségeket utána a falunak kellene teljesítenie, ami nem lenne kevesebb, mint két 16 tantermes új iskola, 3 új óvoda és bölcsőde építése, berendezése és folyamatos üzemeltetése, polgármesteri hivatalának és a dolgozók létszámának, a lakosságszám növekedéséből adódó önkormányzati szoláltatások bővítése. Az értéktöbbletből származó 3-4 milliárd még az egyszeri beruházáshoz sem lenne elég, nem hogy az üzemeltetéshez. Természetesen ez nem a jelenlegi képviselő-testület vállát fogja nyomni, és pláne nem a beruházókét, hanem a következő évek, évtizedek pátyi önkormányzata szembesül majd a problémákkal.

Szabó István pátyi képviselő nyílt levélben arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy 2008. július 16-án, amikor a pátyi testület egybehangzóan támogatta a most felbolydulást okozó golfpálya-fejlesztést, akkor az önkormányzat csak arra vállalt kötelezettséget, hogy megrendel, elkészíttet és megtárgyal egy olyan szabályozási tervjavaslatot, amely megfelel a fejlesztőnek, és nem arra, hogy azt el is fogadja. Megtárgyalni lehet, de elfogadni csak olyan szabályozási tervet szabad, ami az itt élő emberek érdekeit szolgálja, vagy legalább a jelenlegi életformájukat nem forgatja fel gyökeresen.

A beruházást kinyilvánítottan ellenzi a véleményeztetési eljárásba bevont Zsámbéki-medence Tájvédelmi Egyesület, valamint a telki Kodolányi János Kulturális és Környezetvédő (KoKuKK) Közhasznú Egyesület, a Páty Zsámbéki-kanyar Lakóparkért Egyesület, a Pátyi Szülők Egyesülete, a Telki Sportegyesület, a Telki FC, a zsámbéki "Lamgrub" Tájvédelmi Egyesület és a Telki Polgári Kör Egyesület.

Lemondtak

Még október 12-én lemondott Király Endre a pátyi önkormányzat Településfejlesztési és Gazdálkodási Bizottságának elnöki tisztségéről, a közbeszerzési bíráló bizottsági, a Pátyi Kurír szerkesztőbizottsági és az IPP Kft. (a golfpálya beruházás szervezésével, és megvalósításával megbízott társaság) felügyelő bizottsági tagságáról. Döntését azzal indokolta, hogy a kialakult fejlesztési és gazdálkodási módszerekkel, stratégiával nem teljesen ért egyet. Feladatait arra hagyná, aki jobban megfelel a testület jövőképének.

November 15-én lemondott Szécsi Zsolt a telki önkormányzat településfejlesztési, településüzemeltetési, közbiztonsági és környezetvédelmi bizottságának elnöki posztjáról, melyet 2006 ősze óta tölt be. A pátyi golf-projekt kapcsán összeférhetetlenség merült fel a személyét illetően elsősorban amiatt, hogy 2008. január 3-a óta ugyanő Páty főépítésze is, egyben építészeti tanácsadó volt a golf-beruházást végző Grupo Miltonnál. Szeptembertől Pécs új főépítészévé nevezték ki.

Ki a beruházó?

A Grupo Milton egy magántulajdonban lévő spanyol központú cégcsoport. Elnöke a magyar származású, de spanyol állampolgárságú Kovács Bence János, aki a Népszabadság tavalyi, a leggazdagabb magyarokról összeállított toplistáján a 10. helyen szerepelt ötvenmilliárd forintra becsült vagyonával.  Az ingatlan-befektető holding honlapja szerint Spanyolországban, Magyarországon és Romániában foglalkoznak land management-tel, de kiemelt projektjeik között csak magyarországi helyszínek szerepelnek úgy, mint Pécs, Páty, Tárnok és Székesfehérvár. Ezeken a területeken a cég többmilliárd forintért vásárolt önkormányzati ingatlanokat, így Páty egy másik, az M1-es autópálya mellett fekvő külterületén is, ahol egyik logisztikai beruházását valósította meg. A sávolyi Balatonring építése mellett folyamatban van egy országos logisztikai és ipari parki hálózat fejlesztése, amelyre 2010 októberéig mintegy 250-300 millió eurót költenek. Emellett a tervek és a cég honlapja szerint még az idén hozzákezdenek egy lakóingatlan-fejlesztéshez Buda környékén (!).

A 2008-ban bejegyzett, a Balatonring Teamet szponzoráló és a leendő sávolyi Balatonringet kivitelező Grupo Milton Hungary Management Zrt. vezérigazgatója Mervó József Telkiben él, és Szécsi Zsolt, telki képviselő, a novemberben lemondott pátyi és a szeptemberben kinevezett pécsi főépítész szomszédja.

Mi épül Pátyon? – A beruházó szemével nézve

Golfpálya, szálloda, éttermek, konferencia központ, apartman és lakóházak, sportlétesítmények, középiskola, óvoda, bölcsőde az, ami szerepel a Pátyhoz tartozó, de a településen kívül található területen megvalósuló jelentős ingatlanfejlesztési projekt terveiben – tudta meg Kovács Bence Jánostól, az egyik fejlesztő, a Grupo Milton elnök-alapítójától a Világgazdaság. A 12 év alatt megvalósuló beruházást egy 130 hektáros területen hajtják végre, amelyet a Budapesti Agglomerációs Törvény már 2005-ben fejlesztési területként jelölt meg. A pátyi önkormányzati képviselő-testület már 2006-ban elfogadott egy 18 lyukú golfpályát, ahhoz kapcsolódó szállodát, éttermet, apartman házakat és szálláshelyeket magában foglaló projektet szabályozási terv és településszerkezeti terv formájában. Az akkori elképzelések szerint 263 ezer négyzetméternyi beépíthetőséggel.

A 2008 nyarán a pátyi képviselő-testület – illetve azt megelőzően a Településfejlesztési Bizottság is – egyhangú döntéssel elfogadta azt a funkcióbővítéssel indokolt tervkoncepciót, amely a korábbi fejlesztési elképzelésen túl középiskola, óvoda, bölcsőde, egy konferencia központ, valamint egy emberi léptékű bevásárló udvar megvalósításával is számol. A 2008 nyarán elfogadott változat alapján a beépíthető terület 350 ezer négyzetméterre bővült. A helyi szabályozási terv minden magasabb rendű jogszabálynak megfelel.

A projekt megvalósításának előfeltétele egy Pátyot elkerülő úthálózat építése, amely a térség településeinek – Páty, Telki, Budajenő – forgalmát közvetlenül leviszi az M1-es autópályára. A mintegy 3 milliárd forintba kerülő útépítést a spanyol hátterű beruházók finanszírozzák saját forrásból. Az elkerülő út megépítéséhez szükséges engedélyek beszerzése folyamatban van, Kovács Bence János elmondása szerint optimális esetben másfél-két év múlva lehet készen az új útszakasz. Ezt követően indul csak a projekt többi eleme, elsőként a golfpálya.

A fejlesztés a teljes terület 15 százalékára állapítja meg építmény elhelyezés lehetőségét. A korábban megjelent rémhírekkel ellentétben tehát sem óriás pláza, sem toronyházak, sem kaszinó nem lesz majd a területen. A fejlesztők – a Grupo Milton mellett egy barcelonai cég vesz részt beruházóként a projektben – egy Stop Shop méretű bevásárlóközpont megépítésével számolnak, míg a legnagyobb építménymagasság 15 méter lesz. A projekt építészeti koncepcióját a francia sztárépítész, Jean Nouvel jegyzi. A területre vonatkozó szabályozási terv már elkészült, az engedélyeztetés az illetékes szakhatóságoknál a végéhez közeledik.

A Grupo Milton nem tart a népszavazási kezdeményezéstől, tájékoztatta lapunkat a cég egy másik illetékese, mivel a pátyi projektet egy korrekt, a környék számára is előnyös beruházásnak tartják, ezért bíznak abban, hogy ezt a népszavazás is támogatja is fogja. Eddigi projektjeikben – Magyarország más területein és Pátyon is - egyértelműen hosszútávra terveznek. A régióban, de az országban is egyedülálló módon olyan magántőkéből finanszírozott útfejlesztést hajtanának végre Pátyon, amit alapos közlekedési hatástanulmányok, szakemberek által végzett útszimulációs forgalommérési adatok képezik. E rövidesen bemutatható tanulmányok következtetéseit és a környékbeli nagyobb beruházásokból adódó forgalomnövekedést figyelembe véve Páty helyzete, közlekedése és élhetősége katasztrófálisra fordulhat a következő évek során, amennyiben a projekt első elemét képező útfejlesztés elmaradna.

Lakossági ellenállás, népszavazás

A beruházás támogatói között vannak, akik olyan beruházói érdekeket sejtenek a botrány kirobbanása mögött, amelyeket súlyosan sért a most alakuló pátyi golfpálya. Felmerült, hogy óriásberuházásokra készülnek Perbálon, Zsámbékon, Budajenőn, sőt Telkiben is, de ezekre a hírekre lapzártáig nem sikerült bizonyítékot szereznünk.

Mindenesetre a lakossági ellenállás egyértelműen szerveződik és annak a regionális civil hálózatnak az épülése, amely már egy ideje megkezdődött a helyi szervezetek között, rendkívüli mértékben felgyorsult. Tömeges tiltakozó levelek eljuttatását szervezik a pátyi polgármesteri hivatalba, szórólapokat osztanak az érintett településeken, a két honlap (www.patyicivil.hu és a www.patynemelado.com) üzemeltetése mellett tájékoztató beszélgetéseket tartanak és december 5-ére autós-gyalogos demonstrációt is szerveztek Páty utcáin a beruházástól várható forgalomnövekedés érzékeltetésére.

Az első elutasított próbálkozás után a másodjára benyújtott névszavazási kezdeményezést a pátyi képviselő-testület a december 1-jei ülésén támogatta. (Bővebben honlapunkon.)  Így február 14-én a pátyiak is kinyilváníthatják a véleményüket abban a kérdésben:

Egyetért-e azzal, hogy a Képviselő-testület ne fogadja el a „Telki út melletti golfpálya és környezete” (020/61-67, 020/23-24, 028/1, 020/33, 026 és 030/32 hrsz.) településszerkezeti és szabályozási tervének olyan módosítását, amely a beépíthető terület növelését vagy építési övezeti besorolásának változását teszi lehetővé a jelenleg érvényben lévő szabályozáshoz képest?

Koós Hutás Katalin

Kapcsolódó cikkeink:
Elmaradtunk a felelősségtudat fejlődésében - 2010-02-07
Egyelőre szántó marad a fejlesztendő terület - 2010-02-05
Érvek és tények - 2010-02-04
Budakeszi a pátyi beruházás ellen szavazott - 2009-12-16
Február 14-én szavazhat a nép - 2009-12-03
Településméretű lakópark Páty és Telki között - soha nem látott lakossági ellenállás szerveződik - 2009-12-01
Falugyűlés.hu - 2009-11-30

Nyomtatható verzió

Vissza | A lap tetejére

     
     

www.budakornyekiiranytu.hu 

Made by EG-LOGIC