.

2017. november 24. péntek, Emma napja van. Tizenháromezer példányos, ingyenes regionális havi lap, heti hírlevél és napi frissítésű honlap
Kereső
 
Iránytű Heti Hírek

Galéria


Belépés a fórumba


Csillag-ösvényen hazatérek újra

Budakeszi > Kultúra
2008-01-12
4071 olvasás

Wass Albert mellszobrát avatták Budakeszin január 12-én az író születésének századik évfordulójára. Gábor Emese, Budakeszin élő művész alkotását nagy érdeklődéssel kísért ünnepség keretében adták át a város közppontjában. A civil kezdeményezésre magánadományokból létrejött emlékmű Szent István, Gizella, Imre herceg és Erkel Ferenc oldalán díszíti a település Fő téri parkját.

Hargitay Lajos történész, Wass Albert Amerikából Budakeszire költözött volt munkatársa kezdeményezését a budakeszi Jobb Kor Polgári Egyesület karolta fel, s egy meghívásos pályázat eredményeként Gábor Emese, budakeszi képzőművészt bízta meg a mellszobor elkészítésével. Gábor Emese, aki Wass Albert számos mesekötetéhez készített illusztrációkat, pályázatában így indokolta e szoborállítás fontosságát: "Wass Albert szobrának minden városban, faluban ott kellene állnia, tekintet nélkül arra, hogy volt-e fizikai kötődése a helyhez, vagy járt-e ott. Egy dologban biztosak lehetünk - járt. Ha nem is fizikai mivoltában, de szellemében mindenképpen. Hiszen szellemisége megérinti a világ bármely pontján élő embert: megérinti, felemeli és összeköti őket egymással. Együtt, lélekben erősebbek leszünk általa." A fiatal képzőművésznő egy lélekszobrot készített, melynek szimbólumaival az író lelkét szerette volna visszaadni. A szobor ruházata ugyanúgy szimbólum, mint a mellszobrot tartó erdélyi sziklaszál: ez az a kő, ami "marad", mint azok a lelkek, akik Wass Alberthez hasonlóan valamilyen értéket képviselnek. A szobor körüli tisztás legyen az Angyalok Tisztása Wass Albert meséiből, ahonnan a békesség, a szeretet és a jóság sugárzik széjjel a világba.- mondta Gábor Emese az avatási ünnepségen.

A műsorban közreműködött Konkoly Borbála népdalénekes, Ferenczi Csongor színművész, az erdélyi Szentegyháza hagyományőrző egyesületének huszárai, jelen voltak a Szent László lovagrend tagjai és a Vitézi rend budakeszi tagjai.  A rendezvényt vezető Dalotti Tibortól, a Jobb Kor elnökétől megtudtuk, hogy a szobor teljes egészében civil közadakozásból jött létre. A bürokratikus és politikai akadályok leküzdése közben olyan összetartást és szellemi közösséget találtak itt Budakeszin, amit soha életükben nem felejtenek el, s amely példa lehetne az egész országban.

Hargitay Lajos, aki évtizedekig volt az író munkatársa amerikai emigrációja idején, az Amerikai Magyar Szépmíves Céh még egyedüliként életben lévő elnökségi tagja is felszólalt az ünnepségen. A hatvanas évek elején alapított, saját fenntartású kiadójuk összesen tizenkilenc magyar és negyvenhárom angol nyelvű, leginkább ismeretterjesztő témájú könyvet és folyóirat-sorozatot adott ki, melyeket díjtalanul küldtek meg amerikai középiskolák és egyetemi könyvtárak számára. Felszólalásában elmondta, hogy Wass Albert könyv- és folyóiratkiadó munkájának a célja az volt, hogy felkeltse az amerikai olvasóközönség és a politikai körök figyelmét és megértesse Erdély és az erdélyi magyarság problémáját.

Takaró Mihály irodalomtörténész a XX. századi magyarság azon nagy férfiújának nevezte Wass Albertet, akinek a XX. századi magyar lét minden lehetséges helyzetét meg kellett élnie. Az 1908. január 8-án a Kolozs vármegyei Válaszúton világra jött író az ezeréves Magyarország polgáraként született meg, anyaországi magyarként. Aztán 1920-ban akaratán kívül határon túli magyart csinált belőle a történelem, 1940-ig, a II. bécsi döntésig, amikor négy esztendeig visszatért magyar lett a státusza. De csak 1945 húsvétjáig, mert akkor a legutolsó katonavonattal elhagyta Magyarországot, hogy hontalan menekült legyen 1951. szeptember 17-ig, amikor az USA hadiszállító hajóján New York kikötőjébe érkezett. Ezzel elkezdődött életének leghosszabb, magyar emigránsként letöltött szakasza azzal a hitvallással, hogy embernek és magyarnak kell maradni, mert ahogy Tamási Áron írja: aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan. Takaró Mihály szerint Wass Albert művészete identitásképző erő. Aki olvassa, minden sorától egy kicsit magyarabb lesz. Budapesten született, Erdélyt sosem látott, nagyvárosban szocializálódott, családi indíttatással nem rendelkező, nagyrészt diszkókultúrában felnőtt fiatal egyetemisták mondják neki a második Wass Albert-regény elolvasása után: Tanár úr, menjünk Erdélybe! Hiszen a sivatagban is, ha eső hull, káprázatosan átváltozik a táj, bekövetkezik a csoda. Ilyen éltető eső Wass Albert művészete a magyarság szívében. Ezért van okuk félni azoknak, akik nem akarják, hogy ez a csoda megtörténjék. Ahogy Kossuth szobra mellett 1848-49 az, ami eszünkbe jut, Kölcsey szobra mellett a Himnusz, Vörösmarty szobra mellett a Szózat, úgy Wass Albert szobra mellett is sok minden eszünkbe juthat: Erdély vagy a XX. századi magyar sors... De ha egy szóban kellene összefoglalnunk életét, az Vörösmaty himnuszának legfontosabb szava: rendületlenül. Ezt üzeni nekünk Wass Albert: Ébredjetek fel magyarok! Kedves magyar testvéreim, jó ébredést kívánok.- fejezte be avató beszédét Takaró Mihály irodalomtörténész.

Simó József, a Czegei Wass Alapítvány magyarországi elnöke felszólalásában elismeréssel köszöntötte Budakeszi magyarjait, a jó magyarokká vált egykori németséget, a kítűnő székelyeket. Amikor tíz évvel ezelőtt Wass Albert meghalt, akkor még igen jó állapotban volt az akkori magyarság a mostanihoz képest. A bajokból van elég: a hitetlenség, az istentelenség, a szeretetlenség, a gyermektelenség, a nemzettudatlanság, mely a nemzetietlenség és a tudatlanság egyben. Különös, hogy ez a táltosszellemű ember gyógyírt is hagyott ezekre a bajokra, csak fel kell ütni a könyveit. Az elnök Wass Albert Intelem című versét szavalta el: A látszat csal. Isten ma is a régi. / Te hagytad őt el, te s a többiek, / s míg vissza nem zarándokoltok Hozzá, / s a múlt hibáit le nem törlitek: / magyar földön nem lesz új Magyarország, / Gaz és szemét nem terem nemzetet! / S a gyűlöletet nem mossa le semmi, / csak az összetartó igaz szeretet!

A Jobb Kor elnöke oklevelet nyújtott át Budakeszi alpolgármesterének, Kovács Enikőnek, mellyel egyben át is adták a városnak az író életművét tisztelő magánszemélyek és cégek adományaiból létrejött szobrot. Kovács Enikő válaszában nem csak a szobrot és az írófejedelem születése 100. évfordulójának méltó megünneplését köszönte meg, hanem azt a példát és elkötelezettséget is, amit a világ számára a szervezők megmutattak. Ez az elkötelezettség jellemezte Wass Albertet is élete utolsó pillanatáig. Példaként azt a sokak által kevéssé ismert tényt említette, hogy Wass Albert az 1936-os berlini olimpián sportlövészetben olimpiai bajnok lett, de mivel magyar színekben indult román állampolgárként, Románia óvást nyújtott be. Így a megérdemelt, megszerzett aranyérmet nem vehette át, csupán egy oklevéllel ismerték el teljesítményét. Az olimpia évében mint magyar olimpikonra is emlékezzünk Wass Albertre.

Az ünnepség Fabinyi Tamás evangélikus püspök és Bereczki Zoltán református lelkipásztor áldásával zárult. Fabinyi Tamás Wass Albert A kő marad című versét idézve bibliai példákat sorakoztatott fel, melyekben a kő Jézus Krisztus, a szilárdság, az álhatatosság és a maradandóság jelképe. Bereczki Zoltán azokra a malomkövekre emlékeztetett, amelyek sok helyen még ma is állnak az erdélyi templomok kijáratánál. Erre áll rá a lelkész és évszázadok óta úgy áldja meg az elmenőket: Áldjon meg benneteket a magyaroknak istene!

A hivatalos ünnepség után a szervezők zártkörű rendezvényen látták vendégül a támogatókat. A több mint háromszáz főt befogadó eseményen szemelvények hangzottak el Wass Albert életművéből, székely mesemondó és a Rojtos-együttes szórakoztatta a közönséget. Gulyás Dénes, a választókerület országgyűlési képviselője a jelenlévőket arról tájékoztatta, hogy március 15-ére jótékonysági koncertet szervez a kárpátaljai Beregszászon működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola legalább egy termének felújítására. A kétemeletes épületet 1908-1909-ben építették Jablonszky Ferenc tervei szerint. A második világháború után több éven át laktanya működött benne. Később finommechanikai üzemmé alakították, ami a rendszerváltás után csődbe ment. A teljesen lerobbant épületet 2002 -ben a városi tanács a főiskolának adta. Kilencvenöt helyiségéből jelenleg harminchatot használnak, melyeket többnyire magyarországi, egy időben kormányzati adományokból újítottak fel.

Koós Hutás Katalin

Képriport a rendezvényről

Nyomtatható verzió

Vissza | A lap tetejére

     
     

www.budakornyekiiranytu.hu 

Made by EG-LOGIC