Megújult az állandó kiállítás Erkel szülőházában
Kultúra > Budakeszi
2022-02-23
Saját fejlesztésű interaktív elemekkel bővül a gyulai Erkel Ferenc Emlékház az ENNI Kubinyi Ágoston Programjának 8 millió forintos támogatásával, melyhez 900 ezer forint önerőt a város biztosított. Február 18-án L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója adta át Erkel-leszármazottak, Erkel Tiborné Bognár Márta, Erkel Vera és Somogyváry Ákos jelenlétében.
A 2011-ben átadott tárlat felépítése és tartalma nem változik, viszont az Erkel-emlékház kiállítása egy mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel, valamint egy zenélő paddal bővül, valamint a tárlatban eddig is szerepelt interaktív eszközöket cserélték modernekre, a tartalmukat pedig látványosabbra és az eddiginél is áttekinthetőbbre.
Az okostükör Temesváry János, az Erkel Nonprofit Kft. műszaki vezetőjének fejlesztése, amelyet karmesteri kézmozdulatokhoz hasonló mozgással vezérelhetnek a látogatók. Ezzel Erkel Ferenc szülőháza a néhány éve a Magyar Vár- és Kastélyprogramban megújult Almásy-kastély és a vár után a harmadik olyan kiállítóhelye a városnak, ahol interaktív eszköz segíti az élményalapú információ átadást.
A látogatók megtekinthetik azt az aranykoszorút is, amelyet Erkel Ferenc ötvenéves karmesteri jubileumára kapott a nemzettől. Az ötven drágakővel díszített aranykoszorút, amelyet Bartsch Gusztáv ötvösmester készített 1888-ban, eddig az Almásy-kastély időszaki kiállításán lehetett megtekinteni. A tárlatba bekerül a zeneszerző 1849. január 1-i keltezésű kéziratos kottája is, ezt Marczibányi Mária emlékalbumába jegyezte le. A kéziratot 2018-ban vásárolta meg a gyulai Erkel Ferenc Múzeum.
A február 18-i átadón Tokai Ágnes énekművész és Gál Csaba zongoraművész közreműködésében elhangzik a tárlatba bekerülő, 1849. újév napján lejegyzett kézirat dala is. L. Simon László beszédében kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumnak két nagy küldetése lesz az elkövetkező években amellett, hogy felújítják a múzeumépületet és az állandó kiállításokat. Az egyik, hogy minden eszközt felhasználva elérjék: legyen újból polgári erény a magánmecenatúra, legyenek példaképek a XIX. század nagyjai, akik létrehozták vidéken a múzeumi egyleteket, felajánlották a köz javára saját gyűjteményüket. A másik nagy feladatvállalásuknak az a célja, hogy a vidéki múzeumokban is átfogó fejlesztés induljon a következő kormányzati ciklusban. Az MNM-ben már túl vannak a negyvenszázalékos bérfejlesztésen, vidéken húszszázalékos emelést terveznek. Megjegyezte: költségvetési összehasonlításban az EU-s tagállamok közül jelenleg Magyarország fordítja a legtöbb pénzt kultúrára. A Magyar Zene Háza világszínvonalú ingatlanegyüttese és kiállítása kapcsán kiemelte: Budapesten 1906-ban adtak át utoljára múzeumépületet, most viszont új intézmények, új múzeumok épülnek.
Erkel Ferenc síremléke a Fiumei úti sírkertben található. Nemzeti hinmuszunk zeneszerzőjének emlékét Budakeszi is ápolja, ahol Erkel Ferenc megfordult a család Erkel u. 14. szám alatti nyaralójában. Menyét, Rózát Budakeszin temették el, emléklét tábla őrzi a Széchenyi István Általános Iskola falán. Mellszobrát 1993-ban állították fel a Budakeszi Szépítő Egyesület kezdeményezésére a főtéri parkban, szemközt az Erkel Derenc Művelődési Központtal, ahol halálánakévfordujóján sakkversennyel emlékeznek a nagy sakkmesterre.
Felbecsülhetetlen értékek a kiállításban
Az aranykoszorú nemcsak pénzben kifejezhetetlen értéke miatt, de még a története okán is különleges. A városi legenda szerint a gyulai múzeum értékes tárgyait a város 1944-es szovjet megszállásakor a városházára menekítették. Bár a szovjet katonák a páncélszekrényt felfeszítették, s annak tartalmát magukkal vitték, a színarany koszorút tartalmazó cipősdobozhoz azonban – amely nem fért be a trezorba, s emiatt azt a páncélszekrény tetejére rakták – nem nyúltak a katonák. Az ócska skatulya fel sem tűnt a megszállóknak, a hallatlanul értékes ereklye így maradt meg érintetlenül a gyulai múzeum tulajdonában.
Mindenképp figyelemreméltó a kézirat is. Különlegességét maga a dátum adja: a szabadságharc közepén Erkel nem volt aktív a komponálásban. Jelentős a rövid szerzemény a műfaja okán is: Erkel Ferenc munkásságában rendkívül ritka a dal. Érdekessége még, hogy – bár a ’70-es években Bónis Ferenc zenetörténész eredetinek minősítette, tehát a zenetörténész szakma tudott a létezéséről – a gyulai múzeumba kerülését megelőzően sehol sem publikálták, így szélesebb körben nem is volt ismert. A kézirat keletkezésekor 18 esztendős kisasszony és az akkor már befutott komponista valószínűleg a Marczibányiak pesti palotájában találkozhatott. A nemesi család feltételezhetően Erkel Ferenc személyes jelenlétével szerette volna emelni rendszeresen megrendezett zenei estjeik presztízsét.(Gyulavaros.hu/mno.hu/Iranytu)
