Makkos Mária – Historia domus (1951-1996)
Könyvajánló > Budakeszi
2020-09-09
Katolikus templomoknál szokás a Historia Domus vezetése, a templom életének, fontosabb eseményeinek naplózása. A Makkos Mária kegyhelytörténeti trilógiájának harmadik kötete, az 1951-1996 között írt Historia Domus a budapesti 52. Eucharisztikus Világkongresszus tiszteletére jelent meg.
A trilógia megjelent három kötetei:
1. Prothocoll (1748-1784) - Partheneum Nemus Szerző: László trinitárius atya. A csodatevő tölgy őrzői. Megjelent: 2018(10)
2. Makkos Mária - Maria Eichel (XVII-XXI. század, magyar-német nyelven). Szerzők: Salamin András, Herein Mária. Megjelent: 2019(11)
3. Historia Domus - Makkos-Mária (1951-1996). Szerzők: Tamás János jezsuita atya, és további négy jezsuita és három domonkos atya. Megjelent 2020 (jelen könyv).
A Makkos Mária trilógia első és harmadik kötete klasszikus Historia Domus („ház-történet”), a kegyhely életének naplója. Általános felfogás, hogy ezek a naplók elsősorban az adott templomok, egyházi közösségek számára készültek, általában kézirat formájában (egy példányban), és nem a nagyközönségnek szánva. Így volt ez a Makkos-Mária kegyhely és templom történetének megőrzésére készített két Historia Domus kéziratnál is: ezek egy példányban, kézírással készültek (az első német, majd később főrészt latin nyelven, a második - XX. századi - magyar nyelven), s ezeket a Székesfehérvári Egyházmegye levéltára őrizte meg.
1. Prothocoll - Partheneum Nemus
2018-ban jelent meg a trilógia első kötetében két XVIII. századi latin (és kis részben német) nyelvű forrásmű: A Prothocoll történelmi értékű naplót a makkosi kegyhelyet őrző és kezelő trinitárius rend szerzetesei jegyezték le, míg az irodalmi műnek szánt Partheneum Nemus-t a rend egyik szerzetese: „a Szent Istvánról nevezett László atya” írta 1778-ban.
A majd negyed évezrede szunnyadó latin és kis részben német nyelvű két irat magyar nyelvű közkinccsé válása Bednárik Györgynek (aki latinból fordított) és fiának, Bednárik Jánosnak (aki a könyv szerkesztője, a szöveg gondozója, a bevezető tanulmány és a jegyzetek szerzője, a német forrásszövegek fordítója) köszönhető. Munkájuk révén megelevenedhetett Makkos Mária kegyhely 1748-1782 közötti életének története azok számára is, akik a kézírásos latin és német nyelvű szövegek értésében nemigen voltak jártasak.
2. Makkos Mária - Maria Eichel
A Makkos Mária-i trilógia második kötete 2019 karácsonyára Salamin András és Herein Mária szerzőpárosnak köszöönhető. 412 színes oldalon 546 képpel gazdagon illusztrált magyar és német nyelvű monográfia 1494-től napjainkig tekinti át a kegyhely történetét. A trilógia e kötete a szerzők saját kutatásain túl támaszkodott a Budakesziről kitelepített és Németországban élő Anna von Staden gyűjteményére. Ő annak a Holl Józsefnek a leszármazottja, aki Makkos Mária első tulajdonosa lett a kegyhely 1784-es elárverezésekor.
3. Historia Domus - Makkos-Mária
A Makkos Mária-i monográfia összeállításánál az 1700-as évekből származó Prothocoll és Partheneum Nemus, valamint Anna von Staden kutatásai mellett még egy fontos forrásmű segítette a kutatókat: ez Makkos-Mária Historia Domus-a („ház-történet”-e), amely az 1951-1996 évek időszakára vonatkozóan őrizte meg a kegyhely történetének legfontosabb mozzanatait. Ez a mű lett Makkos Mária trilógia harmadik kötete.A makkosmáriai kegytemplom 1949-1950-es újjáépítése után a szervita rend tagjai gondoskodtak a kegyhely fenntartásáról - Shvoy Lajos megyéspüspök még 1938-ban bízta a rendre a kegytemplom újraépítésének feladatát, illetve a kegyhely gondozását. Már a templom felépítése alatt kerestek olyan atyát, aki hosszú távra vállalná a kegyhely gondozását, ám a felkértek nem vállalták el („nyomor-fészek”, „nyáron sok a munka, télen meg a semmittevés”, „túl nyers, primitív hely” stb.), míg végül Dr. Németh László akkori egyházi kancellár javaslata el nem hangzott:
„Van egy jezsuitánk, annak engedelmeskedni kell, küldje a püspök atya azt, az menni fog!”
E javaslat alapján 1951. november 23-án került Tamás János jezsuita atya Makkos Máriára vezető lelkésznek. Megérkezése után mindjárt megkezdte a Historia Domus folyamatos vezetését olyan részletességgel és alapossággal, hogy a napló kortörténeti műnek is tekinthető a szerzetesrendek megszüntetésének, a „szétszóratás”, az egyház-üldözés, a „proletárdiktatúra” dühöngésének időszakáról. Benne Tamás atya - a jezsuiták „titokban tartott” provinciálisának - letartóztatásával, az ÁVO (Államvédelmi Osztály) akcióival, a szervita testvérek áskálódásaival, a kommunista hatalom kezdeti időszakának borzalmaival... és mindennel, ami ma már történelem, és amit át kell adni az utókornak tanulságul. A feljegyzéseket naprakészen vezette egészen a megbízatásának 1985. november 23-i visszavonásáig.
Tamás János atya távozása után az ezredfordulóig még négy jezsuita és négy domonkos atya érkezett Makkos Máriára, 1985.november 23-tól már Dr. Németh László budakeszi plébános templomigazgatósága alatt:
1951.11.23-tól P. Tamás János SJ. (jezsuita) makkosi vezető lelkész
1985.11.23-tól P. Turzó István SJ. (jezsuita) makkosi kisegítő lelkész
1988.09.06-tól P. Hevenesi János SJ. (jezsuita) makkosi kisegítő lelkész
1992.07.25-től P. Martin Imre SJ. (jezsuita) makkosi kisegítő lelkész
1995.09.24-től P. Leszkovszky Pál OP. (domonkos) makkosi kisegítő lelkész
1995.10.13-tól P. Iván József Ceslaus OP. (domonkos) makkosi kisegítő lelkész
1996.09.10-től P. Dióssi Géza Kornél OP. (domonkos) makkosi kisegítő lelkész
1996.11.16.-2000.02.12. P. Antalóczy Márton OP. (domonkos) makkosi kisegítő lelkész (a naplót nem vezette)
A trilógia harmadik kötetének tehát három nagy fejezete van:
. ŐSTÖRTÉNET (a kegyhely előtörténete Tamás János atya tollából)
. HISTORIA DOMUS (napló 1951-1996 között)
. ADALÉKOK (Tamás János atya összegzése az 1951-1985 közötti eseményekről - készült: 1987-1988 között)
A Makkos Mária trilógia jelen harmadik kötete emléket kíván állítani Tamás János jezsuita vezető lelkésznek, akinek három és fél évtizedes munkássága nélkül talán nem maradhatott volna fenn e különleges kegyhely. Emléket kíván állítani továbbá Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspöknek is, aki 1938-tól kezdve az 1968-ban bekövetkezett haláláig állandó felügyelője, segítője volt a kegyhelynek. E könyv emlékezik továbbá a jezsuita és domonkos rendi kisegítő lelkészekre is, akik áldozatos munkájukkal dr. Németh László budakeszi plébános makkosi templomigazgatósága alatt segítették a kegyhely életét.
