Kádár Lajos: A doni halálbánya
Könyvajánló
2020-10-21
A doni halálbánya című első világháborús napló 1936-ban jelent meg először az Athenaeum Kiadónál, Móricz Zsigmond erkölcsi támogatásával és Zilahy Lajos elismerő előszavával. Az elsőkönyves szerző műve hiányt pótol, mert a korábbi első világháborús naplók, visszatekintések szerzői kivétel nélkül a polgárságból, a középosztályból kerültek ki. A számadó juhász fia viszont a nincstelenek szemszögéből mutatja be az eseményeket.
Kádár Lajos (Alpár, 1896. május 19. – Budapest, 1982. február 14.) író, Móricz Zsigmond felfedezettje.
A juhász-számadó fia eleinte cselédként dolgozott, majd bojtár is volt. Az első világháborúban mint katona vett részt, hadifogságba került. Itteni élményeit „A Doni Halálbánya” című regényében írta meg, háborús élményeit a nincstelenek szemszögéből bemutatva... További műveiben a szülőföldje, Alpár és a környékbeli puszták életét népmeseszerűen, de a szociográfiai ismeretek hitelességével érzékeltette.
*
Ezen kötet, „A doni halálbánya” című I. világháborús naplója 1936-ban jelent meg először az Athenaeum Kiadónál, Móricz Zsigmond erkölcsi támogatásával és Zilahy Lajos elismerő előszavával.
Az elsőkönyves szerző műve hiányt pótol, mert addig az I. világháborús visszatekintések, naplók szerzői kivétel nélkül a polgárságból, a középosztályból kerültek ki. Tehát Kádár Lajos harctéri naplójának megjelenéséig nem volt könyv, amely a világégést alulnézetből, a szegényparaszt bakák szemszögéből ábrázolta volna. Könyve azonban nemcsak szociológiai, társadalomtudományi szempontból fontos, mint a magyar múlt elveszett, így meg nem ismerhető része, hanem mint irodalom is elsőrangú.
Móricz Zsigmond 1936. december 6-án, a Pesti Naplóban megjelent, „A magyar hadifogoly” című recenziójában megerősítette Zilahy véleményét a napló értékéről, egyediségéről. [...] „a tömérdek szellemi foglalkozású ember vallomása után megjelenik itt egy tősgyökeres paraszt baka. Nyolcszázezer földmíves magyar szenvedett a hadifogságban, ez az egy fiú egymaga közli a típust”.
Tatay Sándor szerint e könyvet szokatlanul tiszta magyarsággal írták. Mónus Áron úgy látta, hogy a sok háborús visszaemlékezés közül messze kimagaslik Kádár Lajos elbeszélése...
forrás: Magyar Menedék Könyvesház
