Feltárták a jeltelen katonasírokat
Múltunk tanúi > Budakeszi
2021-10-29
A Habsburg József főhercegről elnevezett szanatórium 1918. május 1-jén nyitotta meg kapuit Budakeszin a tüdőbeteg katonáknak, hiszen akkoriban országos probléma volt a tbc elleni küzdelem, ami természetesen érintette a frontról hazaérkező sebesült katonákat is. Az intézmény az I. világháborút követően, az 1920-30-as években is fogadta a betegeket, köztük már civileket is.
A betegség ebben az időszakban is szedte áldozatait, közülük csupán néhány személy: Bajkó György szakaszvezető 1935. január 14-én, Nagy Sándor tüzér 1938. február 12-én és Orsovay Nándor alezredes 1939. május 20-án hunyt el.
1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború, amely időszak alatt tovább működött a szanatórium és sajnos nagyon sok katona életét már nem tudták megmenteni az orvosok. Ekkor Budakeszi térsége még hátországnak számított, így az elhunyt katonák hozzátartozóinak nagyobb lehetősége volt szeretteiket szülőfalujukba/lakhelyükre elszállítani, hogy ott temessék el őket: például Bonda Kálmán hadapród őrmestert (meghalt: 1943. július 8.) Magyaralmás katolikus temetőjében, Simon Dezső tartalékos honvédet (meghalt: 1942. augusztus 27.) Litér temetőjében és dr. Héjja Pál orvos őrnagyot (meghalt: 1941. október 7-én) Kovászna település temetőjében helyezték végső nyugalomra.
Bonda Kálmán hadapród őrmester sírhelye a magyaralmási katolikus temetőben
Fotó: Aranyossy-Péter Máté, HM HIM
Simon Dezső tartalékos honvéd sírhelye a litéri régi temetőben (fotó: Aranyossy-Péter Máté, HM HIM)
A Budakeszin elhunyt dr. Héjja Pál orvos őrnagy halotti értesítője (forrás: OSZK plakát -és kisnyomtatványtár, gyászjelentések, amely online is elérhető: https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/295109 megtekintve: 2021. máj. 17.)
Természetesen Budakeszi temetőjében is temettek: a mai ravatalozó melletti IV-es parcellát jelölték ki erre a célra. Az elmúlt évtizedekben a sírokat nem gondozták, azok jeltelenné váltak vagy éppen rátemettek. A rendszerváltást követően a budakesziek a település II. világháborús emlékművét is ezen a részen állították fel több más hasonló emlékművel együtt.
Átnézeti kép a feltárandó terület egy részéről (fotó: Aranyossy-Péter Máté, HM HIM)
Feltárási munka Budakeszi temetőjében (fotó: Stier Márk, HM HIM)
1994-ben a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség (továbbiakban: VDK) elesett német katonák után kutatva több helyen kutatóárkokat nyitott a világháborús emlékmű környékén, azonban ruházati mellékletek alapján csak magyar katonák földi maradványait találták meg. 2019 őszén bejelentés érkezett, hogy civil sírhely nyitásánál katonai ruházat maradványait fedezték fel a temetkezési szolgáltató sírásói. A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HM HIM) hadisírgondozó szakemberei a helyszínen megállapították, hogy egy II. világháborúban hősi halált halt magyar katona földi maradványai kerültek elő a frissen kiásott sírgödörben, amelynek exhumálását azonnal meg is kezdték.
Többek között ennek is köszönhetően került előtérbe ismét a parcella méltatlan helyzete, amelynek rendezése nem várhatott tovább. Ennek érdekében a helyszínen még 2019. év vége előtt megbeszélésre került sor, amelyen részt vettek a HM HIM hadisírgondozói, az önkormányzat (mint temetőfenntartó), a temető üzemeltetőjének vezetője, a Budakeszi Szépítő Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány. Megállapodás született arról, hogy a II. világháborúban meghalt magyar katonák jeltelen sírjait a közeljövőben feltárják a szakemberek, és exhumálás után egy előre kijelölt helyen, a II. világháborús emlékmű mellett újratemetik őket, ahol majd egy méltó parcellát alakítanak ki számukra. A temető fenntartója vállalta, hogy a tervezett helyszínt még a feltárás előtt a növényzettől megtisztítja, ezzel is segítve a munkát. A megbeszélés másik eredménye az volt, hogy a feltárásig a IV-es parcellában betemetési moratóriumban állapodtak meg a felek.
A Budakeszin végzett feltárás vázlatrajza (készítette: Stier Márk, HM HIM)
A parcellában a hadisírgondozó szakemberek 2020. február 24. és március 2. között végezték el a munkát. Már a tervezés idején látható volt, hogy kézi erővel ennyi idő alatt ekkora mennyiségű földet nem lehet megmozgatni, így szükséges volt megfelelő munkagép bérlése, amelyet a Budakeszi Kultúra Alapítvány biztosított. Korábban más helyről ide áthelyezett I. világháborús emlékmű, a II. világháborús emlékmű, az 1956-os márványobeliszk és a Görög hősök feliratú sírhelyek nagyjából lehatárolták azt a részt, ahol a feltárási munkát el lehetett végezni. Ezen kívül néhány olyan helyszín volt még, ahol a friss sírok – amelyek már feltételezhetően rátemetések a katonasírokra – közötti sírközöket lehetett megásni, de természetesen a már meglévő civil sírokhoz nem nyúltak a szakemberek.
A munkagép segítségével több méter hosszú kutatóárkok nyitottak, ahol a megfelelő mélység elérése után kézi erővel mélyítettek tovább. Ezek után kerülhetett sor az egyéni sírokban, mintegy 140-160 cm mélységben nyugvó magyar katonák tényleges exhumálására. A feltárás során összesen 45 hősi halált halt magyar katonát emeltek ki. Ezen számon felül több esetben csupán azonosítási kísérletre került sor. Érdekes módon a kórházban meghalt katonákat a legtöbb esetben zubbonyban temették el, amelynek megmaradt gombjai alapján a nemzetiséget minden esetben lehetett igazolni. Személyi azonosításra sajnos csak négy esetben volt lehetőség: Szécsi József honvédet és László János szakaszvezetőt a családjaik állította, rossz állapotú sírkövek – amelyek a temetőfenntartó korábbi tisztítási munkái után váltak egyáltalán láthatóvá – alapján lehetett azonosítani.
Varga Dániel főtörzsőrmester esete különleges. Az I. világháborút is megjárt katona – akit bátorságáért Bronz Vitézségi Éremmel is kitüntettek – 1944. március 16-án hunyt el Budakeszin és a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia, mint saját halottját teljes díszben temettette el. Így a feltárásnál az egyenruha maradványán (különösen ép állapotban maradt meg a paroli a rendfokozatot jelző csillagokkal), a társasági sapkán és nadrágon kívül előkerült az 1904M kardja is bojttal, illetve a kitüntetéseinek egy része (20 éves Legénységi Szolgálati Jel, Felvidéki Emlékérem, Erdélyi Emlékérem, Délvidéki Emlékérem).
Varga Dániel főtörzsőrmester megmaradt egyenruha gallérja a parolival, illetve kitüntetései
(fotó: Czidor Dániel, HM HIM)
A budakeszi II. világháborús emlékmű előtti füves rész feltárásánál a hadisírgondozó szakemberek érdekes felfedezést tettek: megtalálták azt a német katonai tömegsírt, amelyet a VDK már korábban is keresett. A német partnerszervezet magyarországi képviselőjét azonnal értesítették, aki intézkedett a katonák földi maradványainak exhumálásáról. A budapesti kitörés során hősi halált halt 58 német katona a budaörsi német katonatemetőben lelt végső nyugalomra. Érdekes módon három magyar katonát – őket a mellettük található tárgyi mellékletek alapján lehetett elkülöníteni – is beletemettek a német tömegsírba. A kihantolások végeztével a kijelölt helyen a magyar katonákat újratemették, összesen tizenegy sírhelyen (tíz sírhelyre négy főt, egy sírhelyre öt főt temettek).
A későbbiekben a temető más részein további hat, a II. világháborúban elhunyt magyar katona sírhelyét mutatták meg a hadisírgondozóknak, akiknek személyéről azonban semmilyen adat nem állt rendelkezésre. A hadisírgondozók vállalták a katonák múltjának kutatását annak érdekében, hogy átkerülhessenek a kialakítandó hősi parcellába. A Pest Megyei Levéltárban Budakeszi halotti anyakönyveinek másodpéldányában mind a hat katona halálesete szerepelt: Józsa János hivatásos főtörzsőrmester 1943. február 10-én, Kovács Aladár őrmester 1943. május 8-án, Ördög Kálmán őrvezető 1942. április 9-én, Tőzsér Sándor honvéd 1942. november 28-án, Fekete István honvéd 1942. július 8-án, Trohán József tartalékos főhadnagy pedig 1942. november 25-én halt meg Budakeszin. Áttemetésükre 2020. november 26-án és 27-én került sor, ahol egy közös sírhelyben helyezték végső nyugalomra őket.
fotó: Bánkuti Ákos
A Budakeszin elhunyt Trohán József tartalékos főhadnagy halotti értesítője
(forrás: OSZK plakát –és kisnyomtatványtár, gyászjelentések, amely online is elérhető: https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/568408 megtekintve: 2021. máj. 17.)
Trohán József tartalékos főhadnagy sírhelye exhumálása előtt
(fotók: Aranyossy-Péter Máté, HM HIM)
A katonák áttemetése után a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum anyagi támogatásából a Budakeszi Szépítő Egyesület tájépítészeti terv alapján, illetve a hadisírgondozó szakemberek szakmai iránymutatásával vállalta a parcella méltó kialakítását, amelynek megvalósulása után immár méltó körülmények között nyugodhatnak a hazáért hősi halált halt magyar katonák. Remélhetőleg ezzel rendeződött sírhelyeiknek a sorsa és a hadisírgondozó szakemberek figyelme más helyszínek felé fordulhat, hiszen rengeteg feladat van még szerte az országban és határainkon túl egyaránt.
Aranyossy-Péter Máté
fotók: Bánkuti Ákos
