Példaértékű összefogás a makkosi tölgyek megmentésére
Életmód > Budakeszi
2014-10-22
Makkosmária elképzelhetetlen az országosan ismert búcsújáró templom melletti hangulatos ligetet alkotó öreg tölgyfák nélkül. A több száz évesre becsült famatuzsálemek közül egy tavaly, egy másik idén ősszel dőlt meg úgy, hogy a turisták biztonsága érdekében az erdészet kénytelenek volt kivágni.
A budakeszi civilszervezetek felháborodtak, s kérték maguknak a jogot, hogy a számukra pótolhatatlan fák megmentéséért áldozatokat is vállalhassanak. A Pilisi Parkerdő példaértékű gesztussal válaszolt
Október 3-án a XII. kerülethez tartozó, de a Budakeszihez elszakíthatatlanul kapcsolódó, helyszínre meghívták a Magyar Faápolók Egyesületének tagjait, az erdészet vezetőit és budakeszi civil szervezetek képviselőit egy közös beszélgetésre, hogyan lehet az elöregedett, balesetveszélyes fák állapotán javítani, a folytonosságt biztosítani e Budakeszi számára vallási, természeti és turisztikai szempontból egyaránt felbecsülhetetlen értékű területen.
A Magyar Faápolók Egyesület, melynek alapítói között van a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara és a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara is, a városi környezetben élő fák egészségi állapotának védelmét, a személy- és vagyonbiztonság növelését, a kapcsolódó faápolási feladatok tudományos alátámasztását tűzte ki célul. Egy Makkosmáriára szervezett továbbképzés keretében szemrevételezéssel, valamint speciális aukusztikus és ún. húzásos vizsgálattal felmérték a fák állapotát.
Dr. Divós Ferenc, a Nyugat-Magyarországi Egyetem fizika-elektronika tanszékének vezetője saját fejlesztésű műszerét mutatta be. A Fakopp a hang terjedési sebessége segítségével azt vizsgálja, hogy a fa törzsére felszerelt érzékelők síkjában a fa belsejében van-e üreg, korhadás vagy más elváltozás.
A húzásos gyökérvizsgálat során a fát egy csörlővel meghúzva helyettesítik a szél erejét, a fa tövében pedig egy nagy pontosságú dőlésérzékelővel mérik az eltérést. Az elmozdulásnak csak a századrészéig terhelik a fát, de ebből már lehet következtetni a fa kidöntéséhez szükséges erőre. Ez azért különösen fontos a makkosi fák esetében, mert a közelmúltban megdőlt mindkét fánál, s a vizsgálatok eredményeként valamennyi makkosi fánál a gyökérzet tartóerejének gyengesége a leginkább aggasztó.
A makkosi fák, még a belül üregesek is, amíg a belső korhadás el nem éri a külső kérget, egy csőhöz hasonlóan statikailag rendkívül ellenállóak a törésre. Még a legkritikusabb állapotban lévő fának is, amely éppen a templomhoz legközelebb áll, jelenleg 5,7 a törésbiztonsági tényezője. Ugyanez a szám, a gyökerek, így a kidőlés veszélye szempontjából csupán 1,5, ami azért egy 120 km/h-s széllökésnek még jelen állapotában is ellenáll.
dr. Puskás Lajos, a Magyar Faápolók Egyesületének titkára, dr. Kocsó Mihály főtanácsos, az FVM szakértője, soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem botanikus kertjének vezetője volt, Szaller Vilmos, a Fővárosi Kertészet (Főkert) faállomány fejlesztési szakértője megállapításairól tájékoztatta a megjelenteket és válaszolt a kérdésekre.
Ápolási javaslat
Ha ezek a fák az erdő sűrűjében állnának, nem lenne gond az állapotukkal. Az arra járók biztonsága miatt azonban sokkal szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük. Mindegyik fáról le kell vágni a száraz ágakat, a fakoronák súlyát ki kell egyensúlyozni a törzs és a gyökérzet tehermentesítésére, a statikai helyzetük javítása érdekében, s az odúkat is kezelni kell. A kezelés után a fák állapota várhatóan lényegesen javul a következő vizsgálatnál. A kezelés becsült költsége: százezer forint egy kosaras autó egy napra + a szakmunka odúkezeléssel együtt még egyszer ugyanennyi. Az alpintechnika ugyan olcsóbb lehet, de nagyobb koronacsökkentéssel jár, mert nem tudnak annyira kimenni az ágak szélére. Egy munkagép behajtása a területre viszont szintén kockázattal jár a fákra nézve.
Az utánpótlás
A részvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt években az őstölgyek szomszédságában ültetett facsemeték nem maradhatnak ott. 
Debreczy Zsolt, a Budakeszin élő, nemzetközi hírű dendrológus is megerősítette, hogy ha a hársak maradnak, a tölgyeknek vége, mert a hárs sokkal jobban hasznosítja a helyi ökológiai adottságokat. Egy hársliget letörpítené a templomot, a tölgyliget viszont méreteinél fogva engedi érvényesülni az épület küldetésének magasabbrendűségét. Arról nem is beszélve, hogy mi lenne, ha Makkos Máriából a tölgyek kiszorításával Hársas Mária vagy Törökmogyorós Mária lenne, ahogy Gábor Emese fogalmazott a Buda környéki Natúrpark képviseletében.
Debreczy Zsolt arra is javaslatot tett, hogy a gyökerek védelmében fontos a talaj folyamatos humuszosodását biztosítani, hogy a fák elegendő táplálékhoz jussanak. Gyökérzónájuk jelzés értékű körbekerítésével és avarral való feltöltésével elérhető, hogy a humuszréteg vándorlása elindulhasson lefelé.
A neves tudós másik tanácsa az erős visszametszés. Ilyenkor a fákat az auxin nevű, létfontosságú növényi hormon fokozott termelésére késztetjük, ami az erős visszametszésnél nem a csúcsrügyek, hanem a gyökerek felé fejtenék ki kulcsfontosságú tevékenységüket. A makkosi fáknak éppen erre lenne a legnagyobb szükségük.
Miközben Debreczy Zsolt a civil összefogásra bátorított a fák gondozásának anyagi fedezetének biztosítása érdekében, felhívta a figyelmet a fák hármas kötésben ültetésének fontosságára, hiszen ilyenkor az egymásba kapaszkodó gyökerek minden irányban rögzítik egymást, ami a makkosi problémát tekintve hatékony megoldás lehet a fák kidőlése ellen.
Kocsó Mihály szakértő a tölgyek makkjaiból helyben kinevelt csemeték gondozására tett javaslatot. Ez a legolcsóbb és az egészséges gyökérzet szempontjából a legjobb minőségű megoldás lehetne.
Lomniczi Gergely, a Pilis Parkerdő szóvivője összegzésként elmondta, hogy fontosnak tartja a helyi civiltársadalom anyagi és erkölcsi támogatását a makkosi fák megóvásában, újak felnevelésében, bizonyos költségek vállalásában, a tájékoztatásában, a fák védelmezésében.
A civilek pedig köszönetet mondtak azért, hogy ilyen szakemberek társaságában lehettek részesei a szakszerű mérések és a hozzá kapcsolódó elemzések megszületésének, amely nem egy önkényes, hanem egy megalapozott és konszenzusos döntés lehetőségével biztat. Köszönet érte.
Remélhetőleg rövidesen arról tudunk beszámolni, hogy hogyan újulnak meg a makkosi búcsújáróhely fái.
Koós Hutás Katalin
