Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Veszettség: nem a rókáktól kell félni a legjobban?

Életmód > Budakeszi

2014-08-23


A veszettség kórokozója minden emlős állatra, így az emberre is halálos. A fertőzést többnyire a veszett állat harapásával a sebbe kerülő nyál okozza. A rókák rendszeres vakcinázása és a kötelező eboltás miatt azonban az igazi veszélyt a kóbor kutyák és az oltatlan macskák jelentik a betegség terjesztésében.

Európában, így hazánkban is az erdei veszettség legfontosabb hordozója a vörös róka. A veszett róka valódi természetével szöges ellentétben álló viselkedést mutat, ugyanis elveszti a félelemérzetét, s ha ráijesztenek, akkor ahelyett, hogy eliszkolna, gyakran elborult fejjel mindennek neki támad. Ez a viselkedési forma első sorban a betegség első napjaira jellemző, a mindenki által rettegett habzó száj, csupán a végső fázisban jelenik meg. Ez jelenség oka a nyelésben fontos száj- és gégeizmok bénulása: a fertőzött állat nem tud nyelni és ebből fakadóan kiszárad. A szervezet utolsó kétségbe esett próbálkozásában igen sűrű, viszkózus nyálat termel, amelyet az állat bénultága miatt nem tud lenyelni. Végül a légző izmok bénulása vagy a kiszáradás végez a magatehetetlen állattal. Egy veszett róka 4-7 napnál nem él tovább, és többnyire csak a betegség elején kóborol, utána elbújik az odújában és ott éri a vég.

Mi a helyzet az embernél?

A vírus lappangási ideje nagymértékben függ attól, hogy mely testtájékon indult a fertőzés. Átlagosan 16-60 nap a lappangás, de extrém esetben akár egy évig is elhúzódhat. Nagyon fontos, hogy minél előbb orvoshoz forduljunk, ha veszettség gyanús állattal kerültünk kapcsolatba, ugyani a kezelést, 3-4- dózist, még a tünetek jelentkezése előtt meg kell kezdeni. A betegség tünetei három szakaszra oszthatók:

1. A bevezető szakaszban lehangoltság vagy izgatottság, álmatlanság, rossz étvágy, mérsékelt láz nyugtalanítják a beteget. Olykor csapongó jókedv és a sebhely zsibbadása, fájdalmassága is mutatkozik. Ez az állapot 2-8 napig tarthat, de hiányozhat is úgy, hogy azonnal az izgatottság szakaszának jelenségei lépnek előtérbe.

2. Az izgatottsági (dühöngési) szakaszban a lélegzet gyakran elakad, nyelési görcsök lépnek fel. Erősebb fény, hang vagy a beteg arcába fúvás fájdalmas lélegzési és nyelési görcsöket válthat ki, megfulladással fenyegetve a beteget. Gyakoriak az őrjöngési rohamok. E szakasz 1-3 napig tart és vége felé a láz folyton magasabb, a beteg állapota egyre kétségbeejtőbb, remeg, sokat nyáladzik, köp.

3. A bénulási szakasz 2-18 óráig tart, az izgatottság szűnik, a görcsök elmúlnak, a nyelés javul, de a gyengeség fokozódik, a tagok bénulnak, az eszmélet elvész és a halál beáll. Sokszor már a második szakaszban meghal a beteg, fulladás következtében.

Van megoldás

A rókák helyzete az elmúlt két évtizedben sokat javult, ugyanis 1992-ben hazánkban is megindult a rókaállomány Nyugat-Európa szerte akkor már sikeres veszettség elleni vakcinázása. Évente kétszer, áprilisban és októberben ehető csalétekbe rejtik az oltóanyagot és repülőgépről szórják ki húspogácsák formájában az erdőkbe, legutóbb idén április 5-19. között. Az általában két hetes időszakokban ebzárlatot rendelnek el az érintett területek környezetében. Bizonyára mindenki találkozott már a tavasszal vagy ősszel a jellegzetes vörös színű rókás felragaszokkal az erdőben, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy ne érjünk az esetleges csalicsomagokhoz és ne hagyjuk, hogy a kutyánk megegye azokat. A rókák vakcinázását a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalának (NÉBIH) Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága koordinálja.

A már évek óta tartó vakcinázás eredményeként jelentősen lecsökkent Magyarországon a veszettségi esetek száma. Amíg 1992 előtt évente átlagosan mintegy 1400 esetet regisztráltak, 2004-ben a bejelentett esetek száma alig haladta meg a százat (124 eset), 2009-ben már csak egy veszettségi esetet jelentettek hazánkban. 2010 első felében öt esetet regisztráltak (a beteg állatok mindegyike az országhatáron - Szerbia felől - átkelve jutott át hazánk területére), míg 2011 és 2013 között nem állapítottak meg veszettségi esetet.

Nem biztos, hogy veszett

A városok terjeszkedésével és az erdős területek csökkenésével a rókák új élőhelyek és élelemforrások után kutatnak és sokszor azt éppen a városokban találják meg. Hazánkban ugyan még csak most kezdenek megjelenni az első „városi rókák”, de nyugati államokban a jelenség gyakoribb. A városba beköltöző rókák hozzászoknak az emberek közelségéhez, s a szemeteskukák mélye temérdek könnyen megszerezhető táplálékot rejt számukra. Megfigyelések szerint a bőséges élelemforrásnak köszönhetően egyes urbanizálódott rókák egy év alatt akár két almot is felneveltek.

Ha lakott területen rókával találkozunk, a halálos veszély ismeretében minden esetben kerüljük vele az érintkezést. Lehet, hogy a városiasodott róka hozzászokhat az ember közelségéhez, de egy egészséges róka megsimogatni soha nem engedi magát!

Házi kedvencek, mint veszélyforrások

A kutyákat jól kidolgozott éves oltási program keretében oltják veszettség ellen. Azonban sok gazda mégsem oltatja be kutyáját, holott kötelező lenne. Ez erdőszéli településeken különösen problémás, ahol a kutya kiszökve az erdőben esetleg összeakadhat egy fertőzött rókával, vagy egy veszett kóbor kutyával, melyek egy sajátos oltatlan sávot képeznek a kötelező eboltás és az erdei rókavakcinázás között.

De egy közönséges házi macska is sok tekintetben veszélyesebb lehet, mint egy róka. A macskáknak nincs kötelező veszettség elleni oltásuk. A kerítések sem jelentenek számukra kihívást, így a kutyákkal ellentétben messzire elkóborolhatnak. A macskák nyála már alapvetően sok kórokozót hordoz, többet, mint egy egészséges kutyaé vagy rókáé. Kevésbé kiszámítható a viselkedésük, a legváratlanabb pillanatokban, játék közben könnyen megkarmolhatnak vagy megharaphatnak. A veszett macska a rókával ellentétben nem "megszelídül", hanem támad, méghozzá igen veszélyes módon legtöbbször a fejet veszi célba. Innen pár óra alatt az idegrendszerbe kerülhet a vírus. Érdemes tehát a macskatulajdonosoknak felkeresni az állatorvost és kedvencüket, s így áttételesen magukat is oltássa védeni a veszettség ellen.


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg