Elhunyt Kruzslicz Ferenc
Múltunk tanúi > Budakeszi
2014-06-25
Életének 82. évében elhunyt Kruzslicz Ferenc, a Magyar Ellenállási Mozgalom tagja, akit a legendássá vált békéssámsoni röpcédulázásért 23 évesen, 1955 júliusában bebörtönöztek. Családjával később Budakeszin élt az Erkel utcában. Június 25-én 17 órakor búcsúztatták a budakeszi temetőben.
A második világháború befejeződése után egyértelművé vált, hogy Magyarország jövőjét a háborúban győztes nagyhatalmak közül a Szovjetunió határozza meg. Magyarország politikai mozgásterét szűkre szabta a szovjet megszállás, a szuverenitás hiánya és a kíméletlen szovjetizálás. Magyarország a Szovjetunió befolyási övezetébe került, és ezt a nyugati nagyhatalmak is tudomásul vették. Az ország irányítását a szovjetek a hozzájuk feltétel nélkül hűséges magyar kommunista vezetőkre, elsősorban Rákosi Mátyásra bízták. A kommunista diktatúra kiépítése, majd megszilárdítása és működtetése állandó ellenségkereséssel és ellenséggyártással, az Államvédelmi Hatóság, vagyis a politikai rendőrség apparátusának és hatalmának mértéktelenre növesztésével járt. A személyi kultusszal párosult terror a társadalom egészét a rendszer ellenségévé tette. Ilyen körülmények között született Békéssámsonban a lelkes helyi fiatalok által létrehozott Magyar Ellenállási Mozgalom röpcédulázási és szervezkedési tevékenysége is, amelyet az államvédelmi szervek aztán hamarosan felderítettek.
1950-ben négy húsz év körüli békéssámsoni fiatalember, Annus István, Cseszkó Ferenc, Györgyi Ferenc és Setény János a sámsoni ligetben egy padon határozta el, hogy tesz valamit a sztálinista-rákosista diktatúra ellen. Hasonló korú és indíttatású parasztfiatalok, néhányuk a helyi DISZ* tagja, csatlakoztak a Magyar Ellenállási Mozgalomhoz, köztük a budakeszi Kruzslicz Ferenc is. Ugyancsak velük tartott a majd húsz évvel idősebb Zöld Imre, aki az idősebb Annus István jegyző közvetlen munkatársa volt. Szervezeti szabályzatukban így fogalmaztak: "Mi, fiatalok összejöttünk a célból, hogy harcoljunk a kommunizmus ellen, mely hazánkat elnyomja, s rabságban tartja, s nemzeti függetlenségünk hagyományait nem tartja tiszteletben.”
A maguk fabrikálta nyomdával röpcédulákat gyártottak:
- Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja;
- Le a vörös terrorral! Független magyar hazát!
- Le az ÁVH-val!
- Hazafias Népfront - Népámítás, ne támogasd!
- Tanácsválasztás - komédia, ne szavazz!
- Takarodjon hazánkból a szovjet megszálló!
- Béremelést, szervezkedési jogot!
- Magyarok!
- A tettek órája közeleg! Szavazd le a vörös terrort! Vesszenek a bitangok!
- Munkások! Munkátok hasznából a bolsik dőzsölnek, ti nélkülöztök. Népünk legszentebb hagyományait lábbal tiporják. De közeleg az idő, mikor leszámolunk a gaz bitangokra. Készüljetek! Segítsétek az ellenállást!
Ezekkel és más antikommunista feliratokkal szórták szét röpcéduláikat Tótkomlóson, Orosházán, Vásárhelyen, Békéscsabán, majd egyre távolabb, végül már országosan terjesztettek. Négyéves működés után bukott le a mozgalom. Az 1955-ös perben az ügy elsőrendű vádlottját, Annus Istvánt és a másodrendű vádlottat, Zöld Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték, melyet később az Elnöki Tanács életfogytiglani börtönbüntetésre változtatott. A harmadrendű vádlott Hegedűs Lászlót tízévi, a negyedrendű vádlott Cseszkó Ferencet tizenöt évi, az ötöd rendű vádlott Atany Tóth Ferencet tizenkét évet kapott.
További tizenöt, összesen húsz embert ítéltek el, köztük volt Makszi István, Györgyi Ferenc, Setény János, M. Tóth Sándor, Pleskonits István, Major János, Pál János, Tóth István, Matók István, Matók József, Tóth József, Lengyel István, Benyhe Gyula, Bálint Mihály és Kruzslicz Ferenc. A rájuk kiszabott büntetések nagy különbségeket mutattak, a rendkívül súlyos tizenkét évtől három évig terjedtek. 1956. szeptember 11-én az Elnöki Tanács néhány személy esetében csökkentette a büntetést. A forradalom alatt kiszabadultak az elítéltek a börtönökből, de a szabadságharc leverése után a többségnek le kellett töltenie a hátralévő büntetését, s csak az 1963-as amnesztia után szabadultak véglegesen. A rendszerváltás után Annus Istvánt polgármesterré választották Békéssámsonban.
Koós Hutás Katalin
Orgoványi István tanulmánya felhasználásával
*DISZ: A Dolgozó Ifjúság Szövetsége a szovjet mintájú központosítás részeként a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt álló, 14-26 éves fiatalokból álló ifjúsági tömegszervezet 1950 júliusától, amely 1956-ban felbomlott. 1957-től a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vette át a szerepét.
