59. Tartományi Sváb Bál Gerlingenben
Kultúra > Zsámbék
2014-06-07

A zsámbéki delegáció a pilisvörösvári Die Adlersteiner zenekarral és dr. Görög János nyugállományú nagykövettel indult a kitelepítettek fellegvárába, ahogy Gerlingent Németországban sokan emlegetik.
Gerlingen a kitelepítettek védnöke
Az 1946-os kitelepítéskor a zsámbékiak második transzportjából több mint 200 ember érkezett ide. A környéken ezerfős zsámbéki kolónia kezdte újra életét az elűzetés után. A Gerlingenben letelepedett zsámbékiaknak, dunabogdányiaknak és egyházaskozáriaknak köszönhetően a város hamar a magyarországi németek központjává vált. Ebben a munkában és a II. világháború után romokban heverő Stuttgart és környéke újraépítésében a zsámbékiak élen jártak. Gerlingen már 1969-ben védnökséget vállalt a kitelepítettek szervezete felett. A zsámbékiak és a Magyarországról elűzöttek már 1952-ben megalapították helyi egyesületüket és azóta is aktívan építik a kapcsolatot a két ország közt. 2008 óta külön szervezőcsapat munkálkodik a rendezvények előkészítésén, a programok, hazalátogatások megszervezésén.
A végtelen vendégszeretet vonzereje
Gerlingen különlegessége a végtelen vendégszeretet. Mi, zsámbékiak, gyakran érezzük úgy, mintha itt egy kis szelet Zsámbék kelne életre. Van itt például múzeum zsámbéki viseletekkel, használati tárgyakkal és egy komplett zsámbéki szobával, nagyon sokan beszélnek és értenek magyarul. És hogy miért fontos ez az esemény? Mert egyszer egy évben összegyűlnek azok az emberek és leszármazottaik, akik 1946-ban egy igazságtalan döntés miatt kényszerültek elhagyni a szeretett magyar hazát. Abban a pár órában, amíg a bál tart, olyan, mintha kicsit otthon lennének. Megelevenednek a viseletek, a hagyományok, elszakított rokonok, szomszédok találkoznak. És a Magyarországról érkező vendégek híreket hoznak otthonról. Mert nekik a mai napig csak egy otthonuk van. Sokat jelent az is, hogy a német elit vezető politikusai, kutatói, magyarországi intézetek vezetői, sok polgármester és neves ember tiszteli meg jelenlétével az eseményt. Minden évben egy magas rangú ember mond díszbeszédet, mint pl. Habsburg Ottó, Erwin Teufel vagy Szűrös Mátyás. Ez már önmagában is megadja a bál rangját.
Sváb bál Gerlingen-módra
Gerlingen mindenkori polgármestere pezsgővel várja a vendégeket, majd a Prinz Eugen Marschra bevonulnak a népviseleti csoportok a csarnokba. Minden évben több németországi „sváb” tánc- és kultúrcsoport vesz részt ezen. A menet elején viszik a hatalmas, magyar nemzeti színekkel díszített rozmaring csokrot, melyet díjként ítélnek oda a bál folyamán. Ezt az a csoport kapja, aki évek óta aktívan ápolja a magyarországi német kultúrát és színvonalasan őrzi nemcsak a hagyományos táncot, hanem a svábság egyéb tradícióit is. Mi 2009-ben már megkaptuk ezt a díjat és azóta is nagyon büszkék vagyunk rá, mert ez az egyik legnagyobb ilyen irányú külföldi elismerésünk.
A legnagyobb számban a budaörsiek, az elekiek, a biatorbágyiak, a leányváriak és a zsámbékiak vesznek részt a népviseleti bemutatón. Majd a pazar bevonulás után a díszbeszédek, majd a zenés-táncos bemutatók következnek. A kitelepítettek hagyományőrző csoportjai magyar táncokat éppúgy bemutatnak, mint magyarországi német polkákat, keringőket. Ebben élen jár a wernaui együttes és a kitelepített zsámbékiak unokáiból álló gerlingeni csoport. Majd következik a magyarországi vendégcsoport előadása. Õk mindig több részletben mutatkoznak be, hiszen a szeretett haza hírnökei. Így idén mi is négy blokkban léptünk fel a zenekarunkkal. A műsor közben bőséges vacsorát szolgálnak fel a teremben, ami ha 800 vendéget veszünk, nem kis teljesítmény a szervezőktől. A program után aztán indul a tánc hajnalig.
Az élmények felejthetetlenek
A bál egyik legmeghatározóbb élménye Hartmut Koschyk, a Bundestag nemzeti kisebbségek helyzetéért és a külföldi németség kapcsolataiért felelős képviselőjének beszéde volt. Fontosnak tartja, hogy ez a nagy tradícióra visszatekintő esemény a mai napig elősegíti a magyar-német kapcsolatok fejlődését.
Számunkra a bál egyik csúcspont volt, mikor bemutattuk a 300 éves Zsámbékon című összeállításunkat, mely magában foglal egy archív és újkori képekből álló megemlékezést a Zsámbékon eltöltött 300 évről és Wenczl József Emlékképek látványos c. koreográfiáját. A műsorunk után sokan gratuláltak, még többen elérzékenyülten szorították meg szavak nélkül a kezünket. Hartmut Koschyk pedig a színpadon jelentette ki, hogy mindenképpen el akar jönni Zsámbékra és meg szeretné ismerni ezt a helyet, ahol még így ápolják a sváb hagyományokat a majdnem 95%-os kitelepítés ellenére!
Tánccsoportunk tagjainak nagyon sokat jelentenek, hogy olyan emberekkel találkozhatnak, akiknek azok a hagyományok, amelyeket őrzünk és színpadon bemutatunk, még az életük természetes része volt. Fontos az is, hogy ők a mai napig keresik a kapcsolatot és leírhatatlan élmény, mikor egyikünk vagy másikunk ük-dédszüleiről kezdenek mesélni, hiszen ők még ismerték, látták őket.
Az utunk során alkalmunk nyílt megnézni a Stuttgartot és a Mercedes Benz múzeumot is, amely a fiataloknak óriási élmény volt. A hazaúton pedig nem hagytuk ki a dunamenti svábok legfontosabb városát, ULM-ot sem. Itt a Dunamenti Svábok Központi Múzeumában páratlan dolgokat láttunk és a gyerekek is interaktívan ismerkedhettek az elődeink történelmével, tárgyaival. A zsámbékiak számára az egyik legérdekesebb dolog volt, hogy lépésről-lépésre láthattuk a múzeumban, hogyan készülnek a csoportunk díszei, az ún. mirtusz-koszorúk. Felejthetetlen utazásunkat pedig egy közös képpel zártuk le, melyet egy Ulmer Schachtel előtt készítettünk. Ezeken a hajókon érkeztek 300 évvel ezelőtt őseink a német területekről az új hazába.
Kapcsolódó cikkünk: 50. EUROPEADE - zsámbéki szemmel - 2013-08-19