Hetven éves a budakeszi református gyülekezet
Közélet > Budakeszi
2014-05-04
1944-ben alakult meg Budakeszin az első presbitérium. Ez az első teljes év az anyakönyvben is. Tunyogi Csapó András vallástanár, majd Falussy Sándor hitoktató végez szórvány-gondozást. 1946-47-ben dr. Nagy Gyula gyülekezettoborzó lelkész vállal szolgálatot a gyülekezetben Ravasz László püspök kérésére.
1947-ben a gyülekezet megkapja a svábok kitelepítése után üresen álló Geiselhardt-házat lelkészlakásnak és imateremnek, ahol a kertben haranglábat állítanak, s 1948. március 14-én felszentelik a 165 és a 75 kilós harangot. 1949-től az első választott lelkipásztor Fónagy Zoltán (1962-ig), aki 1947. szeptember 1-jétől segédlelkészként már szolgált a budakeszi gyülekezetben. 1954-től Budakeszihez tartozik a telki és budajenői szórványgyülekezet. 1962-től Merétey Sándor a gyülekezet lelkipásztora, aki már 1956 óta szolgált itt segédlelkészként.
A templom építése azért vált szükségessé, mert az 1949-ben, az akkori lehetőségeknek megfelelően épült, 1964-ben felújított imaház az 1980-as évekre már szűknek bizonyult. Merétey Sándor lelkipásztor 1990 decemberében vetette fel először a gondolatot presbiteri ülésen. Az igény bejelentésére az önkormányzat a választ nehezen adta meg. A fő gond a templom helyének kiválasztása volt az 1946-os kitelepítést megelőző majd negyed században a római katolikus és sváb hagyományokat követő településen. Pataky Szabolcs budakeszi építészmérnök, az akkori építésügyi helyettes államtitkár javaslatára az építészek mesteriskolájának 1992. évi felvételi pályázati témája a budakeszi református templom helykijelölése lett. A tervpályázatot dr. Draskóczy András építészmérnök-presbiter bonyolította le. A három legjobb megoldásnak a fő téri szovjet emlékmű helye, a parókia kertje és a parókia előtti tér kínálkozott. A második körre hét pályázót hívtak meg, akik közül Basa Péter tervét választották ki 1993 végén. Az építési engedélyt az egyházközség 1995. augusztus 21-én kapta meg. 1996. augusztus 18-án Tőkés László erdélyi református püspök letette a Határainkon túli magyarok emléktemplomának alapkövét. A kivitelezést Kámán Ferenc vezette Kám-For kft. 1996 szeptemberében kezdte el. 1997. október 24-én beemelték a régi harangokat az új templom tornyába, melynek vörösfenyő faszerkezetét egy nyolctagú erdélyi brigád készítette a templom teljes faszerkezetével együtt. Napra pontosan két évre rá, 1999. október 24-én felszentelték a templomot, Budakeszi legkülönlegesebb épületét.
A gyülekezet azonban nem csak a templomát, de a közösségét is építette. 1990-ben megalakult a 336. Karácsony Sándor Cserkészcsapat. 1996-tól Albert Zsuzsa, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője irodalmi esteket rendezett, amely a reformáció emléknapjához kötve hagyománnyá vált. 2000-ben Zákányi Zsolt vezetésével megalakult gyülekezet vegyes kara, amely később fel is vette Liszt-díjas karnagya nevét. Az egykori gyülekezeti hely Budakeszi életében is fontos kulturális helyszín lett Kálvin-terem néven, ahol a 2005-ben megalakult Protestáns Kör azóta is tartja művészeti-tudományos-hitéleti összejöveteleit.
Március 30-án ünnepi istentiszteleten Fónagy Miklós esperes igehirdetésével adott hálát a budakeszi református gyülekezet megalakulása 70., gyülekezetté válása 65. és új temploma felszentelésének 15. évfordulóján. Az istentisztelet után a Kálvin-teremben megnyitották a gyülekezet történetét bemutató kiállítást.
Koós Hutás Katalin
fotók: Iránytű/Bánkuti Ákos
