Három hét különbséggel temetik a házaspárt

Múltunk tanúi > Budakeszi

2014-02-20

Újabb kitelepített budakeszit veszítettünk el, akiben még elevenen éltek a magyar emlékek, ragaszkodott a magyar nyelvhez és a németországi budakesziek közösségéhez. Preiszler András temetése február 21-én lesz a németországi Ehrstädtben. Albrecht György beszámolója.

Egyre több szomorú hír ér el minket. Három hete elhunyt Preiszler András neje Marie. A kis település aprócska temetője ritkán látott ekkora gyászoló közönséget. A Budakesser Gemeinschaft (a kitelepített budakesziek németországi közössége - a szerk.) is nagyon kedvelhette Marie-t, mert az egész vezetőség és sok-sok tagja is megjelent a temetésén. A sírjára a Gemeinschaft nevében koszorút helyeztek. A Preiszler házaspár távolabb lakott tőlünk, Ehrstädt-ben, Sinsheim közelében, igy csak a budakeszi találkozókon jöttünk össze velük, de mindig úgy folytattuk a beszélgetést, mintha tegnap hagytuk volna abba. Marie annyira közénk tartozott, hogy sokszor magyarul kezdtünk el vele beszélni, mint a többi volt budakeszivel, de csak mosolyogva bólogatott, megvárván, hogy rájöjjünk: egy szót sem ért abból, amit mondunk. Böhmischer Wald környékéröl származott, nem beszélte gyönyörü nyelvünket.

Albrecht György, Müller János és Preiszler András

Annál inkább András. Az ő német dialektjét nehezen értettük, ezért mindig megkönnyebbültünk, amikor átváltott magyarra. Már régebben láttuk egymást, így meg is lepődtünk, hogy mennyire megváltozott. Marie temetésére kerekesszékkel érkezett. Nagyon megviselte felesége halála, már nem igazán vett magához ételt, nagyon legyengülhetett. Ezek után rendesen meglepett bennünket, hogy a halotti toron ugyan botra támaszkodva, de ott forgolódott körülöttünk. Mindenkihez volt egy-egy kedves szava, még néha mosolyra is fakadt. Régi barátság fűzte Müller Jánoshoz. Megható volt, amikor ritkán látott bensőséges gesztussal köszöntötték egymást: összeérintették homlokukat.

A múlt idő használata sajnos jelzi, hogy András csak három héttel élte túl nejét. Ennyi évtized házasság után is olyan erős volt kettőjük közötti szeretet, ami jól megfigyelhető azon a képen, amelyet Klári nem is oly rég készített róluk, hogy András hamar követni akarta Marie-t. Pénteken, február 21-én lesz a temetése. Odafenn újra együtt lehetnek.

***

frissítve 2014. február 22.

Február 21-én a pap kedves szavakkal méltatta Andrást. Tizenhárom évesen került el Magyarországról, Budakesziről Ehrstädt-be, ahol új otthont talált, családot alapított. Kedvelte a sportokat, igy gyorsan beilleszkededett a helyi közösségbe. Kitanulta az asztalos szakmát és hamarosan önállósította magát, saját mühelyt nyitott. Főleg ablakok készítésével foglalkozott. Korán beállt önkéntes tűzoltónak. Egyik tűzoltótársa megható beszéddel búcsúztatta Andrást. Megbecsült, köztiszteletben álló tagja volt a településnek és az egyletnek. András kiemelkedő tűzoltó munkájának elismeréséül évtizedek alatt számos, még tartományi (baden-württembergi) kitüntetésben is részesült.

Marie-t és Andrást szépszámú családja gyászolja: három gyermekük, két lány és egy fiú, valamint nyolc unokájuk és hat dédunokájuk. A sors úgy akarta, hogy a legfiatalabb világra jövetelét a dédnagymama már nem, de a dédapa még megérhette.

A legkisebb dédunoka a boldog nagymama karjaiban

Vittünk egy maroknyi budakeszi földet Preiszler András sírjára, hogy otthoni földben is nyugodhasson.

***

Köszönettel megkaptuk az Iránytű január-februári példányait, küldjük tovább kedves barátainknak. Ahogy már korábban is tettem, kinyomtattam néhány online hírt is és azokat is mellé teszem, hogy a magyar nyelvre és az otthoni hírekre kiéhezettek gyötrő étvágyát egy picit enyhíthessük.

Albrecht György, Karlsruhe

fotók: Albrecht Klára

---

Vissza