Április 6-án lesznek az országgyűlési választások
Közélet > Pest megye
2014-01-20
Csak 199 képviselő kerül az országgyűlésbe, egyfordulós választással. Megszűnik a kopogtató cédula és a kampánycsend. Külhoni magyarok is szavazhatnak, de csak az országos listára. Aki viszont a nemzetiségi listát választja, az országos listára már nem szavazhat.
Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök kizárólagos joga az országgyűlési képviselők általános választásának idejét megjelölni. Az időpontnak az előző választást követő negyedik év áprilisában vagy májusában kell lennie, vasárnap kell, hogy legyen, kivéve a húsvét- és pünkösdvasárnapot. Azzal az indokkal, hogy az utolsó három országgyűlési választás április első felében volt, hogy a kampány ne legyen a szükségesnél és az indokoltnál hosszabb, hogy az új kormány mielőbb munkához láthasson, az ország mihamarabb hozzájuthasson az újonnan megnyíló uniós forrásokhoz, a hogy húsvétra újra nyugalom legen az országban, a köztársasági elnök az idei országgyűlési választásokat április 6-án vasárnapra tűzte ki.
Mi változik?
Létszám
Az eddigi 386 helyett csak 199 országgyűlési képviselő kerül be a parlamentbe: 106 egyéni választókerületből, 93 az országos listákról. A választás csak egyfordulós lesz, azaz április 6-án a végeredmény is megszületik. Az egyfordulós választáson mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától. A parlamenti küszöb öt százalék maradt.
Kampány
A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 15-én indul. A listával rendelkező pártok fejenként 470 perc, azaz közel nyolcórányi hirdetési időt kapnak. A nemzetiségi listát állító jelölő szervezeteknek is lesz 130 percük reklámra. Mivel a tévécsatornáknak ingyen kell közzétenniük a hirdetéseket, biztosra vehetjük, hogy a pártok ki is fogják használni ezt a keretet.
Kampánycsend nem lesz. A kampány hivatalosan is a szavazás napján az urnazárásig tart. Annyi megkötés van csak, hogy a választás ideje alatt nem lehet majd a tévében hirdetni, választási gyűlést tartani, s tilos lesz kampányolni a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belüli közterületen. A törvény ugyanakkor nem tiltja az online kampányt ezen a napon.
Országos vagy nemzetiségi lista
Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges. Az országos listákat március 4-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB).
A nemzetiségi listát 13 hazai kisebbség állíthat. Erre külön lehet szavazni – de csak annak, aki előzetesen regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Erre január elsejétől lehet regisztrálni levélben vagy online - a tájékoztatókat az év elején mindenki megkapta. Bárki vallhatja magát valamelyik nemzetiséghez tartozónak, így viszont regisztrációjával automatikusan kizárja magát az országos listára való szavazásból. Ebben az esetben tehát csak egyéni jelöltre és valamelyik nemzetiségi listára szavazhat.
A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak a törvényhozók, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe. Nemzetiségenként egy kisebbségi mandátum megszerzésére nyílik lehetőség úgy, hogy előbb összesítik az 5 százalékos küszöböt elérő pártokra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, és az így kapott összeget elosztják az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93-mal), majd ezt az eredményt néggyel. Így alakul ki a kedvezményes kvóta, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele.
Egyéni jelöltek
A pártoknak a jelöltállításhoz most is szükségük van a választók ajánlására. A korábban komoly visszaélésekre alkalmat adó ajánlószelvényes rendszer azonban megszűnt, helyette a jelöltek február 17-től március 3-ig gyűjthetik a támogató aláírásokat. Az ajánlóíveket a választási iroda állítja ki, csak ez lesz hiteles. Egy jelölt indulásához most elég lesz csak 500 ajánlást összegyűjteni. Ezzel a kis pártok is viszonylag könnyen elindulhatnak a választásokon. Az aláírásokat az aktivisták nem gyűjthetik buszon, iskolákban, közhivatalokban, a rendészeti szerveknél és a kórházakban.
Újdonság lesz, hogy a választók az ajánlóívek közül akármennyit kitölthetnek, azaz akár támogathatják a körzetükben a fideszes és az ellenzéki jelölt indulását is. Egy jelöltre viszont értelemszerűen csak egy ajánlást adhatnak, és az ajánlás nem vonható vissza. Az érvényes ajánláshoz fontos, hogy mindenki felírja az ívre a személyes adatait is.
Töredékszavazatok
Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. Ez azt jelenti, hogy ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19.999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat jár pártjának az országos listán (ebben az esetben tehát eggyel több, mint a második helyezettnek).
A területi listák megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, s azokat hozzáadják a pártlistás szavazatainak számához.
Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, méghozzá a jelenlegihez hasonló módon, az úgynevezett d'Hondt módszerrel. Ennek lényege, hogy a pártlistára leadott voksokat és a töredékszavazatokat pártonként egy táblázatban összegzik, majd elosztják kettővel, hárommal, néggyel stb. Az így kapott számoszlop határozza meg a mandátumok kiosztását: először az a párt kap képviselői helyet, amelynek oszlopában a legnagyobb szám található, majd a következő, és így tovább, amíg kiosztható mandátum van.
A külhoni magyarok is szavazhatnak
A határon túli magyarok csak úgy szavazhatnak, ha előbb regisztráltatják magukat a Nemzeti Választási Irodánál. Ehhez kérniük kell, hogy vegyék fel őket a választói névjegyzékbe. A kérelmet online vagy postán küldhetik el. Igazolniuk kell, hogy megszerezték a magyar állampolgárságot is. A mostani választáson az szavazhat, aki a választási regisztrációs kérelmét a szavazás előtti 15. napig, azaz március 22-ig eljuttatta a Nemzeti Választási Irodába. A határon túli magyarok a választásokon csak az országos listára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem.
A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 5-én éjfélig meg kell érkeznie.
Magyarok külföldön
A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 29-ig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.
Aki a szavazás napján nem lakóhelyén, hanem Magyarország egy másik településén élne a választójogával, április 4-én 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától a másik településre. Fontos változás, hogy a mostani választáson az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak. Korábban annak a választókerületnek a jelöltjeire szavazhattak, ahová átjelentkeztek.
Hogyan szavazhatunk?
A Nemzeti Választási Iroda a szavazás előtt 48 nappal, azaz február 17-ig mindenkinek értesítőt küld a választás időpontjáról és arról, ki melyik szavazóhelyiségben szavazhat. Mivel az országgyűlési képviselők létszámának csökkentésével a választókerületek is megváltoztak, nem biztos, hogy mindenkinek ugyanoda kell majd mennie szavazni, mint eddig.
Szavazni érvényes személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal lehet, emellett szükséges a lakcímkártya vagy személyi azonosító is. A szavazókörben azonosítanunk kell magunkat, ezután megkeresik a nevünket a választói névjegyzékben, aláírjuk a jelenléti ívet, és két szavazólapot kapunk: az egyiken egyéni jelöltre, a másikon országos listára (vagy nemzetiségi listára) szavazhatunk. Szavazni iksszel vagy kereszttel lehet, a lényeg, hogy két egymást metsző vonalat rajzoljunk az erre kijelölt kis négyzetbe.
A választás várhatóan négymilliárd forintba kerül majd.
Koós Hutás Katalin
