A csend világáról tartott előadást Weisz Fanni Törökbálinton
Közélet > Pest megye
2014-01-14
Főállású Angyalként a Hallatlan Alapítványnál dolgozó siket szépségkirálynő hallóknak tartott előadást arról, milyen siketként élni, s hogy a többségi társadalom sokszor milyen egyszerű eszközökkel tudná segíteni őket, hogy aktív részvevői lehessenek a közösségi életnek.
Weisz Fanni halló családba született, második gyermekként, miután bátyja szintén halláskárosult. Édesanyja nem ismerte a siketek anyanyelvét, a jelnyelvet, amelyet akkoriban elsajátítani, egyáltalán hozzáférni szinte lehetetlen volt. Az egymás megértésének legkülönbözőbb praktikáit fejlesztette ki a család és a gyerekek halló társaikkal jártak együtt iskolába, ahol amellett, hogy hátrányos helyzete miatt Fannit sok megaláztatás érte, szinte lehetetlen volt együtt haladnia a többiekkel a tananyagban. Fanni tervei szerint videós jelnyelvi tolmács segítségével a siket gyerekek ugyanúgy részt tudnak majd venni az oktatásban, mint halló társaik.
Fanni január 13-án a törökbálinti Munkácsy Mihály Művelődési Házban tartott előadásában megismertette a hallgatóságot a jelnyelv fontosabb vonásaival. Fanni jelnyelven fejezte ki magát, mondanivalóját állandó segítője, egy jeltolmács fordította.
A jelnyelv, melyet 2009-ben a magyar országgyűlés hivatalos nyelvként is elfogadott, valójában vizuális kommunikáció, s három részből áll: kézjelekből, testbeszédből és a mimikából, melyekből e két utóbbit a hallók is napi szinten használják, csak mondanivalójukat a saját hangjukon kiejtett, saját fülükkel ellenőrzött szavakkal tudják kiegészíteni. A jelnyelvvel ragozni nem lehet, tehát például azt a szót, hogy ettem, a jelnyelv három részből rakja össze: én - eszik - volt.
A siketek egy része, így Fanni is, tud beszélni, csak nem hallják a saját hangjukat. Mivel egy halló számára sokszor idegenkedést vált ki ez a fajta beszéd, ezért félnek használni. Fanni szerepe e tabuk lebontásában ezért is óriási jelentőségű, mert sorstársai számára a különleges szépségű, sikeres, a magyar köztársasági elnök újévi beszédét a háttérből jeltolmácsolni tudó fiatal lány olyan minta, akinek a példamutatása a leghatékonyabb módszer a fogyatékkal élők bátorítására, hogy keressék és sajátítsák el azokat a módszereket, amelyekkel nekik is sikerülhet teljes életet élni.
Magyarországon jelenleg háromszázezer hallássérült él, közülük közel hatvanezer a siket. A Hallatlan Alapítvány fő célja a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők - ezen belül elsősorban a siketek és nagyothallók – társadalmi integrációjának elősegítése. Az alapítvány által létrehozott és működtetett, hazánkban egyedülálló videós jelnyelvi tolmácsszolgáltatás segítségével az alapítvány irodájában webkamera előtt ülő jelnyelvi tolmácsok a nap 24 órájában, a Vodafone 97,4 százalékos szélessávú lefedettségének köszönhetően az ország szinte minden pontjáról elérhetőek okostelefonon vagy táblagépen keresztül egy szabadon letölthető videó programmal.
***
Az esten a szegedi, Klúg Péterről elnevezett hallássérült óvoda, általános iskola alapfokú művészetoktatási intézmény, szakiskola, diákotthon és egységes pedagógiai módszertani intézmény Gondolatjel csoportja népszerű dalokat adott elő jelnyelven (Kell még egy szó; Mit tehetnék érted; Mutasd meg, mekkora a szíved; Gangnam Style).
Az intézmény 1900-ban kiadott tanterve szerint a hallássérült gyermekek tanításának célja az, hogy „a gyermeket megtanítsák beszélni, hogy azoknak az ismereteknek a birtokába juttassák, amelyek a gyakorlati életben szükségesek, és a gyakorlati oktatás terén olyan jártasságot biztosítsanak a növendékeknek, hogy az intézetből kilépve képesek legyenek valamely kenyérkereső pályán boldogulni.” Ezt az irányvonalat követve az intézmény 1901-ben, Klúg Péter vezetésével nyitotta meg kapuit. Az elmúlt évszázad során a változó igényeknek megfelelően folyamatosan módosultak, bővültek szolgáltatásaik. A hallássérült gyerekek ellátásában jelenleg regionális feladatokat látnak el Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében.
„Ez a mi építőmunkánk minden más pedagógiai munkánál nagyobb erőfeszítést, nagyobb odaadást és önfeláldozást kíván, mert minden más munkánál nehezebb. Kis eredményért is teljes szakbéli felkészültséggel mindig nagy és fárasztó utakat kell megtenni.(…)” (Klúg Péter)
Koós Hutás Katalin
