Corvin Mátyás Firenzében
Kultúra > Budakeszi
2013-12-18
Az idei magyar-olasz kulturális évad egyik legjelentősebb eseménye a firenzei San Marco Múzeum tárlata, amely Medici Lorenzoval párhuzamban mutatja be Mátyás korát és a magyar reneszánsz kultúrát. A kiállítás egyik kurátora a budakeszi Farbaky Péter művészettörténész januártól a BTM főigazgatója.
Az október 10-től január 6-ig Budapesti Történeti Múzeummal (BTM) partnerségben a fienzei San Marco Múzeumban megtekinthető kiállítás nem mindennapi különlegességeket tartogat. A Mediciek irányította város és Mátyás kapcsolata kellően intenzív és sokrétű volt ahhoz, hogy hatalmas kiállítási anyagot állíthasson össze a két magyar - Farbaky Péter és Pócs Dániel -, és két olasz - Lia Brunori és Magnolia Scudieri - kurátorból álló csapat. Több éves munka eredménye az európai és tengerentúli gyűjteményekből 92 tárgyat bemutató kiállítás. Közülük különösen kítűmik a Magyar Nemzeti Múzeum féltett kincse, Mátyás trónkárpitja, melyet a XV. században Firenzében szőttek, s amelynek a restaurálása nemrég fejeződött be.
A firenzei tárlathoz az Egyesült Államok, Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Németország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország, Svájc és a Vatikán harmincöt gyűjteményéből kölcsönöztek műtárgyakat. A kiállításon bemutatnak corvinákat, festményeket, szobrokat, érmeket, építészeti töredékeket, ötvöstárgyakat, majolikákat és fegyvereket. Bemutatják a Corvin-szervíz két pompás majolika tálját, melyet a londoni Victoria & Albert, valamint a new yorki Metropolitan Múzeum gyűjteményéből kölcsönöztek. Magyarországról hét közgyűjteményből huszonhat műtárgy érkezett Firenzébe a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően.
A San Marco Múzeum könyvtártemében eredeti reneszánsz környezetbe került a tárlat, amely két térképpel indul: az első Mátyás közép-európai hódításait, a másik Európa térképét mutatja, segítve a a látogatóknak a reneszászkori mahgyar királyság elhelyezését. 
A Zsigmond királytól Corvin Jánosig terjedő időszakot felölelő kiállítás több tízezer látogatót vonz, s jelentős nemzetközi sajtóvisszhangot kapott, amelynél jobb országimázs-eseményt el sem képzelhetünk.
A kiállításhoz csaknem négyszáz oldalas olasz nyelvű katalógus készült.
Farbaky Péter, aki eddig a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettesi posztját töltötte be, a nyugdíjba vonuló eddigi igazgatót a feladatra kiírt pályázat nyerteseként január elsején követi a főigazgatói székben.
***
Párhuzamos történetek - Budapest és Kassa, főváros és régiócentrum a XIX. század második felében
Ezzel a címmel nyílt október 23-án kiállítás a Kelet-szlovákiai Múzeumban Kassán, Európai idei kulturális fővárosában. Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja kérte fel a Budapesti Történeti Múzeumot a kiállítás megrendezésére. A január 26-ig egy euróért látogatható tárlatot Martonyi János magyar külügyminiszter nyitotta meg.
A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása a párhuzamosan mutatja be a két város XIX, századvégi urbanisztikai és építészeti fejlődését. Pesten és Kassán is lebontják a városokat béklyóba szorító városfalakat, megváltozik, modernizálódik a városkép, kialakulnak a városi parkok, továbbfejlődik a városi közlekedési hálózat. A kiállítás párba állítja a két város néhány középületét, így pl. a budapesti Keleti és Nyugati pályaudvart és a kassai vasútállomást, a színházakat (Kassán 1897-99 között épült fel), a kulturális élet helyszíneit, a kávéházakat és a szállodákat (a híres Schalkház szálloda Kassán Frey Lajos tervei szerint épült fel), a kassai Felső-Magyarországi Múzeum (ma Kelet-szlovákiai Múzeum) 1876-ban nyitotta meg kapuit. Összehasonlíthatók az igazgatási és szociális épületek is (városháza, bíróság, iskolák, kórházak, stb.).
A Budapesti Történeti Múzeum mellett számos más intézmény, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Magyar Építészeti Múzeuma, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára, Kassa város Levéltára, a Fővárosi Képtár, a Kiscelli Múzeum és a kassai Kelet-szlovákiai Képtár gyűjteményéből kölcsönzött tárgyakat felvonultató kiállításon a látogató megismerkedhet a két város 1867 és 1918 közötti építészetének rokon vonásaival és természetesen a különbségekkel. Milyen volt a gyáripar hatása, a közigazgatás és igazságszolgáltatás, a városi higiéné, a garnizon, a vasút és posta, kultúra és szórakozás, iskolák és múzeumok? Milyen párhuzamokat fedezhetünk föl a Mátyás-templom és a kassai székesegyház 19. századi felújításánál?
A kiállítás háromnyelvű, míves katalógusa szerint a három teremben összesen 65 műtárgyat tekinthetünk meg.
A kassai Nemzeti Színház (1899) és a budapesti Magyar Színház (1897), mindkettő Láng Adolf tervei alapján
Koós Hutás Katalin
Kapcsolódó cikkeink:
Kitüntették: dr. Farbaky Péter - 2012-08-23
Nagy az érdeklődés - május 1-ig meghosszabbították a kiállítást - 2012-04-19
Budakeszi tudós a pesti Német Színházról - 2012-04-11
Látogatóban Farbaky Péter művészettörténésznél - 2008-05-21
Hunyadi Mátyás, a király - 2008-04-09
