Két honvédelmi miniszter a szoboravatáson
Panoráma > Budakeszi
2013-12-09
November 15-én avatták Szlovénia és Magyarország honvédelmi miniszterei a szlovéniai Budanjéban a napóleoni háborúk idején hősi halált halt huszár, Rostás Pál a szobrát, melyet a Budakeszi Kultúra Alapítvány közreműködésével újítottak fel.
1813. október 3-án egy összecsapásban Rostás Pál, az 5. Radetzky huszárezred katonája életét áldozta bajtársaiért. Rostás Pál három társával egy sebesült huszárokat szállító menetoszlopot kísérve a Wippach folyó völgyében haladó országúton Haidenschaft (ma Ajdov¹èina) és Wippach (ma Vipava) között az országút melletti templomnál ütközött meg az őket üldöző hatvan gyalogos és hét lovas franciával. 
Negyedórán át küzdve a hét lovas franciát levágták, de a hatvan gyalogos francia sortüzétől, harminc golyótól eltalálva halt hősi halált Rostás Pál. A hőstettnek Wippach lakói szemtanúi voltak, és a franciák távoztával a halott vitézt díszes temetésben részesítették, sírja fölé pedig már ekkor emléket emeltek. A vidék akkor is szlovén lakosságú volt, akik már hosszú ideje lojális alattvalói voltak az osztrák császárnak, így a földjüket és császárukat védő magyar huszárt hősüknek tekintették.
A Hadtörténelmi Közlemények 1914. évi 3. füzetében megjelent egy leírás a wippachi huszáremlékműről, amely szerint a szobor állításakor, 1845. október 16-án Rostás Pál földi maradványait exhumálták, díszes koporsóba tették, és sírja fölé helyezték a kőszobrot, melyet a Görztől Prevaldba vezető forgalmas úton haladók is láthattak.
Az első világháború során a Wippach folyó völgye felvonulási és hadtápterületté vált. Ismerjük a fronthoz vonuló egyik magyar gyalogos katona naplóját 1915-ből, amelyben csodálkozva és egyben elismerően ír a hazától távoli, szépen megőrzött hős huszár emlékművéről.
A szobor és a kerítése valószínűleg a II. világháborús olasz megszállás alatt semmisült meg. A kőszobor maradványait a nova goricai múzeum lapidáriumában őrzik súlyosan megrongálódott, hiányos állapotban, de a megőrzött dokumentáció és a Honvédelmi Minisztérium által átadott korabeli huszár egyenruha-leírások alapján lehetővé vált a helyreállítás. A Nova Goricai Kulturális Örökségvédelmi Intézet az emlékművet megfelelő nyilvántartásba is vette.
A szlovéniai Budanje helyi közösségének elnöke, Zmago Ko¹ina 2010 augusztusában Magyarország ljubljanai nagykövetségéhez fordult a Mária-templom mellett álló magyar huszáremlékmű helyreállításának támogatása érdekében. Akkor a felújítás teljes költsége közel 17.000 € volt, melynek jelentős részét a budanjeiek vállalták és a szomszédos Ajdov¹èina is négyezer euróval támogatta. A szobortalapzat és a kerítésalap megtisztítását és restaurálását ebből és a helyiek munkájával oldották meg.
A huszárszobor újbóli elkészítése, a talpazat betűinek kifestése, a helyi Kulturális Örökségvédelmi Intézet által is elfogadott, az eredetivel egyező kerítés elkészítése a magyar külügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, a Budakeszi Kultúra Alapítvány adományozói, így a budapesti Budavári Önkormányzat, valamint a szlovéniai József Attila Kulturális Egyesület és a Muravidéki Magyar Önkormányzat támogatásával, Magyarország ljubljanai nagykövetségének, és természetesen a helyi budanjei közösség, azon belül is az alapítvány közvetlen kapcsolata, Jo¾ko Èlekoviè odaadó szervező munkájával valósult meg.
A felújítás részleteiről az alapítvány honlapja, a www.budakeszikultura.hu ad részletes tájékoztatást, a Rostás Pál-rovatban..
Bánkuti Ákos
***
A szobor talapzatának felirata:
„Rostás Pálnak Cs. Kir. V-dik Huszár Ezered közvitézének, ki MDCCCXIII Octob. III-kán e vidéken hátráló ellenség állását IV társaival kutato, hős elszántságal egyedül reá rohant. LX gyalog s’ VII lovastól környezve Leonidásként óra negyedig az ellenfél bámultára vívot, míg XXX golyótul érve a Hon s Fejedelemért vitézül éltét áldozá. Bajnok társoknak hála jelül a hason czímű Ezered”.
***
Támogatók: KÜM: 1.410.000,-
HM: 510.000,-
Budakeszi Kultúra Alapítvány: 1.100.000,-
melyből a Budavári Önkormányzat 400.000,-
