Nyolc fiútestvér emlékét őrzi a Martin-kereszt
Múltunk tanúi > Budakeszi
2013-10-21
Martinné Szakál Margit |
A kereszt állításának története valóságos korrajza a századforduló első évtizedeinek, amikor nem csak a világ, de Magyarország történelmét is végigszántó események viharában az 1700-as években a németországi Ulmből Magyarországra települt Martin Mihály - tudtuk mega a családfát kutató Martinné Szakál Margit beszámolójából. 1773-ban Zsámbékon házasságot kötött Konrád Erzsébettel, akivel Mányba költözött. Frigyükból 1789-ben született meg fiuk, ifj. Martin Mihály, aki 1809-ben feleségül vette a Budakeszin élő Eszterle Annamáriát, akivel Budakeszire költözött. 1810 és 1833 között kilenc gyermekük született, akik mindannyian megélték a felnőttkort. Közülük a kereszt történetének szempontjából az 1810-ben született Martin Antalt szükséges kiemelnünk. Práth Magdolnával 1830-ban kötött házasságukból 1831-55 között hat gyermekük született. Első szülött fiuk, Martin Mátyás és annak unokatestvére, Martin Mária 1857-ben pápai engedéllyel kötött házasságából született meg 1860-ban az a Martin János, akinek Frankhauser Annával kötött házasságából született az a nyolc fiúgyermek, akiknek az emlékét a temetőben újjászületett Martin-kereszt őrzi.
Martin Mária, Rici néni, a keresztet állító Martin József lánya üdvözli a Németországból érkezett vendégeket A negyven holdon gazdálkodó Martin Jánost tekintélyes és köztiszteletben álló emberként három évre a falu bírájává is megválasztották. 1892-től a budakeszi takarékszövetkezet több tisztségét is betöltötte, végül 1916-1930-ig az elnöke volt. Gyermekei 1880 és 1894 között születtek. A kemény kézzel nevelt fiúk mindegyikét apjuk földművesnek szánta. Állnak: Martin Gergely, József, János, Antal, Jakab, András A legidősebb fiú, János (1880) csendes ember volt. A családból egyedül őt telepítették ki 1946-ban a németországi Ittlingenbe, ahol haláláig élt. A család legnépesebb ágát ő képviselte. Számos leszármazottja él a mai Németország területén. József (1882) a budakeszi takarékpénztár vezető pénztárosa, később a felügyelő bizottság elnöke lett, de szervezte a helyi gazdálkodók tejfelvásárlását is. 1922-ben ő állítatta a Martin-keresztet. A budakeszi temetőben nyugszik. Antal (1884) híresen sokat pipázott, nagyon szerette a vicceket és a finom süteményeket. Kilencven éves korában halt meg Budakeszin, utolsónak a nyolc fiú közül. Ferenc (1885) volt az egyetlen, aki a jó képességű fiúk közül a plébános és a tanító közbenjárására továbbtanulhatott. Banktisztviselő lett. Az első világháborúban orosz hadifogságba került, háborús tapasztalatairól naplót írt, melyet később fia, Kornél sajtó alá rendezett. 2001-ben meg is jelent a Hadtörténeti Közleményekben Martin Ferenc tartalékos hadnagy első világháborús feljegyzései címmel. 1945-ben, Budapest ostroma idején szovjet aknatűz saját házának kapujában sebezte halálra. Mátyás (1887) 1915. június 14-én esett el a galíciai Rogoznónál. Két árvát hagyott maga után, akiket a második világháborút követően, 1946-ban családjukkal együtt kitelepítettek Németországba. András (1889) édesapját követte a budakeszi takarékpénztár elnöki székében. Szelíd természetű, családszerető ember volt. A budakeszi temetőben nyugszik. Gergely (1891), a hetedik fiú papnak készült, de nem tanulhatott tovább. A budakeszi passiójátékokban ő alakította Jézus szerepét. Jól főzött és harmonikázott. Budakeszin élt haláláig. Szorgalmas életük csendes folyásában az I. világháború hozott fordulatot, amikor a nyolc fiúból hetet szinte egy napon soroztak be katonának. Hatan épségben hazatértek, de az ötödik fiú, Mátyás odaveszett. Egyedül József maradhatott itthon, aki azzal fejezte ki háláját a Jóistennek, hogy a háború poklából megmenekült és testvérei szerencsésen hazatértek, hogy a Pátyi és Budaörsi út között, az akkori Erste Klasse területén (később Kertészeti Egyetem Tangazdasága) sárga budai mészkőből kőkeresztet állíttatott. Az igényesen kimunkált kereszt a Budakeszin és környékén élők számára a búzaszentelés helyszíne lett, melyet április 25-én, Szent Márk napján budakeszi plébánosa tartott a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. A festői környezet miatt a magyar filmgyártás a negyvenes években a filmforgatásra alkalmas helyszínek között tartotta nyilván, így a Tolnay Klári és Jávor Pál főszereplésével forgatott Tóparti látomás című, népszerű film egyik romantikus epizódja is itt játszódik. Az ötvenes években, a kommunista diktatúra idején ismeretlenek a keresztet ledöntötték. A helybéliek, hogy megmentsék, elásták. 1963-ban id. Herein Gyula, a tangazdaság kerületi igazgatója, megmentve a pusztulástól, titkokban a budakeszi temetőbe szállíttatta és felállíttatta, ahol 1992-ben restaurálták. Az egyedi öntéssel, a budapesti öntőművekben készített, különleges korpusz eredeti színeit Bíró Péter festette újra. 2013-ban, megmentésének és újraállításának 50. évfordulóján Szendeffné Martin Mária kezdeményezésére, Herein Gyula és István szervezésében újabb összefogás jött létre a kereszt ismételt restaurálására és környezetének rendezésére. A keresztet Schall Nándor kőfaragó, az öntött vas korpuszt Klinger Ottó hozta rendbe. A szobor festését Mészöly Zsófia festőrestaurátor végezte. A kereszt környezetének kőmunkáit Sváb Márton, a kerítést és a mécsestartót Bodola Lajos készítette. Szendeffné Martin Mária *** A rendezvény végeztével Kristóf atya megáldotta az elődje, Németh László plébános sírjáról kétszer ellopott, így harmadjára felállított keresztet is, melyet Szemereki Zoltán készített el újra. Koós Hutás Katalin
Ülnek: Mátyás, Frankhauser Anna édesanya, Martin János édesapa, Ferenc Martin Ferenc fia, Kornél a feleségével A legkisebb, Jakab (1894) csendes, de nagyon jó humorú, zenekedvelő ember volt, aki nem csak a család, de a falu mókamesterének is számított. A passiójátékokban ő alakította Júdás szerepét. A budakeszi temetőben nyugszik.
A kereszt helyreállítására adományoztak:
Martin Antal
Martinné Szakál Margit
Martin Éva Mária
Martin Péter
Martin Andrea
Szendeff Mária és Jóna Gyula
Szendeff Ilona
Martin József
Martin Nóra
Martin Róbert
Herein István és Pfendtner Éva
Herein Gyula és Hischer Ágnes
Klinger Ottó
Budakeszi Német Önkormányzat
Budakeszi Kultúra Alapítvány