Megnyílt a Nagy Gáspár-emlékház Bérbaltaváron
Kultúra > Budakeszi
2013-10-09
A parányi vasi községben, csodálatos természeti környezetben rejtőző Nagy Gáspár Emlékház egyik állomása lehet egy sokat ígérő emléktúrának, hiszen nem messze esik Csöngén Weöres Sándor szülői háza és Nagy László iszkázi emlékháza is. A szomszédos Csehimindszenten pedig éppen egy nappal később, szeptember 29-én avatták a Mindszenty hercegprímás szülőházában berendezett emlékmúzeumot.
Nagy Gáspár anyai nagyszüleié volt a Rákóczi u. 33. alatti, egykor egyszobás parasztház. A költő édesanyja, Kelemen Erzsébet 1948-ban ment férjhez a nagytilaji Nagy Gáspárhoz, s áldott állapotba kerülvén az utolsó heteket Baltaváron töltötte a szülői házban, ahol 1949. május 4-én megszületett ifjabb Nagy Gáspár. A gyermek idejének nagy részét itt töltötte a nagymamával, a nagynénikkel. Nevelését keresztanyja, 
Kelemen Rózsa, a „Kereszt” határozta meg leginkább. Időközben nagy erőfeszítésekkel, a legkeményebb beszolgáltatások és padlássöprések idején felépült a szülők egyszobás háza Nagytilajban, a Petőfi u. 18. alatt. Nagy Gáspárnak a nagytilaji és a baltavári ház egyaránt az otthont jelentette.
Az avatóünnepségre buszokkal, autókkal jöttek a közeli Vasvárról, melynek kulturális központja a Kossuth-díjas költő nevét viseli, Budakesziről, ahol a családjával élt, s ahol a városi könyvtár az ő nevét vette fel. Érkeztek költők, művészek, barátok, munkatársak Budapestről, a pannonhalmi diáktársak és a helybéliek.
Valaki ír a kezeddel
A szülőházat a Göcsej Hegyhát Leader Egyesületnek köszönhetően uniós pályázati pénzzel is megtámogatva, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Akadémia és a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével három év alatt újította fel a költő felesége, Szabó Márta és három gyermekük, Réka, Áron és Rita által létrehozott Nagy Gáspár Alapítvány, s rendezett be számos kéziratot, fotót, személyes használati tárgyat bemutató kiállítást Valaki ír a kezeddel címmel. H. Bagó Ilona, a kiállítás kurátora kiemelte, az igazi munka csak most kezdődik azzal, hogy Nagy Gáspár erős hitét, erkölcsi meggyőződését tükröző életművét a világgal megismertessék.
A megnyitón Nagy Gábor, az alapítvány kurátora, Fukszberger Imre, a Göcsej Hegyhát Leader Egyesület és a Vasi hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás vezetője, Csehimindszent polgármestere, Monostori Imre irodalomtörténész, H. Bagó Ilona, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője mondott köszöntőt. A kiállítást Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia főosztályvezetője nyitotta meg. A házat Déri Péter, csehimindszenti plébános áldotta meg. A műsorban közreműködött Kristófi Ágnes énekművész, a csehimindszenti asszonykórus és Szabó András előadóművész.
„Nem, nem voltam bátor…
Csak éppen nem mertem félni. Mert akkor már emelt fővel, de még innen a krisztusi koron nagyjából mindent tudtam arról a 13 napról, amiből én kimaradtam, de aminek magyarként örökre adósa vagyok, mint ahogyan 1848-nak is. Nyilván ez az érzés munkált bennem akkor is, amikor 1988. június 16-án a fűvel-gazzal benőtt 301-es parcellában, ahol lehettünk vagy százan, elszánt emlékezők, - a temető körül meg kétannyi rendőr és spicli – a TIB vezetőinek (Mécs Imre, Rácz Sándor, Fónay Jenő) kérésére elszavaltam két botrányosnak számító, betiltott versemet, …amelyeket akkor még a cenzúra könyveimből kigyomlált.” – mondta el Nagy Gáspár 2000. október 23-án ünnepi beszédében Bécsben.
Nagy Gáspárt 1968 élménye eszméltette arra, hogy a Dunatáj népeinek sorsközössége ma is eleven valóság. Műveiben azokat a diktatúrákkal szembeforduló közép-európai – lengyel, román, litván, cseh – költőket szólította meg, akiket hozzá hasonló módon eljegyzett a történelem. Történelmi és etikai érzékenysége, világképének, költői nyelvének sokrétű gazdagsága, költői személyiségének belső biztonsága különleges színe a magyar irodalomnak. – írta róla a nyáron elhunyt Görömbei András, a hűséges barát, Nagy Gáspár monográfiájának készítője, a Nagy Gáspár Alapítvány kuratóriumának volt elnöke.
Koós Hutás Katalin
.jpg)
