Munka kisgyermekkel
Közélet > Pest megye
2013-10-01
Nagy sikerrel zajlott le a Munka kisgyermekkel (MuKi) program második atipikus állásbörzéje és vitaindító kérdezz-felelekje szeptember közepén volt az OKISZ Magyar Iparszövetség székházában. Az ingyenes rendezvény célja az volt, hogy „testközelbe” hozza a munkát kereső kisgyermekes szülőket és a munkát kínáló cégeket. A munka és a magánélet egyensúlyi szempontjait meghívott szakértők segítségével a vállalati kultúra szemszögéből vizsgálták meg. A programhoz mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról még lehet csatlakozni.
A Munka kisgyermekkel program az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával a TÁMOP 1. prioritás keretében valósul meg. A projekt célja, hogy segítsen a kisgyermekes szülőknek visszatérni a munka világába, illetve, hogy támogatást adjon a cégeknek az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásában. A két éves program során egyrészt százhatvan szülő részesül ingyenes nyelvi, illetve informatikai képzésekben és személyiségfejlesztő tréningekben, hogy utána könnyebben illeszkedjen majd vissza a munka világába, másrészt hatvan cégnek biztosítanak – szintén ingyen – atipikus foglalkoztatással kapcsolatos tréningeket. Az aznapi állásbörzén olyan cégek jelentek meg, mint az AEGON, a Nestlé, a British Telecom, az IGS Informatika, illetve a 3-P Labour Shield Munkaügyi és Munkavédelmi Tanácsadó Kft., a Csúcs 91 Kft., vagy a Consequit Zrt., akik több mint száz munkalehetőséget hoztak.
Eddig hatvan édesanyát helyeztek el
Dr. Bárdos Krisztina, a projektgazda IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program jelenleg mintegy kétszáznegyven olyan szerződött szülőt számlál, aki kész munkába állni, és háromszázötven olyan céggel vannak kapcsolatban, aki a MuKi segítségével atipikusan is foglalkoztatna munkaerőt. Eddig hatvan édesanyát sikerült elhelyezni.
Géring Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának kutatója kifejtette, Magyarországon általánosan a 40 órás munkahét jellemző, és amíg Hollandiában a nők 70 százaléka dolgozik részmunkaidőben, addig Magyarországon ez az arány 10 százalék. Magyarországon a részmunkaidős lehetőséggel a munkavállalók nemcsak az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének hiánya miatt nem élnek, hanem az úgynevezett „jelenlét-kultúra” is okozója ennek: „A munkavállalók sokszor nem merik bevállalni az atipikus munkavégzést, mert nem fogadja be őket a közösség. A legnagyobb nyomás nem a főnök, hanem a munkatársak irányából éri őket.” A közösségből való kimaradás és a teljesítmény láthatóságának biztosítása nehéz feladat.
Kálmán Edina, a Munka kisgyermekkel program projektmenedzsere hozzátette, hogy a programon belül a legtöbbször a hatórás állásra van igény a kismamák részéről, de gyakori a nyolc órás állás keresése is, hiszen a négy órában végzett munka bérezésével az édesanya nem tud a szükséges mértékben hozzájárulni a családfenntartáshoz.
A távmunka előnyei és hátrányai
Hatékony atipikus foglakoztatási formaként említették az előadók a távmunkát. Ennek előnyeit és hátrányait vizsgálva kiderült, hogy szülői részről a legnagyobb akadály a csapathoz való tartozás és a személyes kötődés hiánya, az „elszigetelődés”, ahogy az egyik szülő jelezte, céges oldalról pedig az adatbiztonság és az ellenőrizhetőség kérdése. A távmunka legnagyobb pozitívumaként a szülői oldal a rugalmasságot, a céges oldal a költséghatékonyságot emelte ki.
Lukenics Viktor, az IGS Informatika Kft. ügyvezetője a céges fenntartásokkal kapcsolatosan elmondta: „Mindez az irodán kívüli munkavégzés szabály- és keretrendszerének kialakításával védhető ki. A virtuális irodákkal komoly költséget lehet spórolni; ezzel a foglalkoztatási koncepcióval komoly megtakarítások idézhetők elő. Mi például meg tudjuk mutatni a cégeknek, hogy hogyan integrálják a távmunkával dolgozni szándékozókat a saját rendszerünkbe.”
A távmunka alkalmazása kapcsán Papp András, a3-P Labour Shield Kft. ügyvezetője fontos jogszabályi előírásokra hívta fel a figyelmet. A munkavégzés helyszínét jelentő területnek meg kell felelnie az úgynevezett hitelesített munkaállomás feltételeinek: „A munkaszerződésben ez esetben meg kell nevezni a munkavégzés helyszínét, illetve szakértőkkel szükséges megvizsgáltatni a helyet, hogy az megfelel-e a törvényi szabályozásoknak például tűzvédelmi szempontból. Nehézkessé teszi a helyzetet, hogy akár egy bútor lecserélése esetén is hivatalosan értesíteni kell a munkáltatót. Sok cég érzi ezt az eljárást bonyolultnak, és inkább eltekint a távmunka alkalmazásától.”
A közönség soraiban ülő egyik cégképviselő saját jó gyakorlatot mutatott be: „Az otthoni munkát végzők rendszeresen, hetente egyszer vagy kétszer bemennek a céghez, és személyesen egyeztetnek a munkáltatóval, illetve a kollégákkal. További segítséget jelentenek a közös tréningek is, mert ezek a kapcsolattartást erősítik.”
A csoporthoz tartozás és a megfelelő rugalmasság biztosításának megfelelő „ötvözete” lehet az úgynevezett „6+2”, ahogy Szabó Letícia, a GE Power & Water HR-igazgatója fogalmazott: „Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkahelyén hat, otthon pedig két órában dolgozik, emellett nyolc órás fizetést kap. Így biztosított a jelenlét, és a csoporthoz tartozás is, és a rugalmasság is.”
Az egyik szülő hozzászólásában kiemelte, hogy szerinte nem mindenki alkalmas a távmunkára, mert nem mindenki tudja jól beosztani az idejét. Szabó Letícia erre reagálva kifejtette, hogy szerinte a kisgyermekesek otthonlét alatt megtanult pozitív képességei munkáltatói szemszögből is hatékonyan használhatók a távmunkában és a rugalmas foglalkoztatásban; ilyen például a határidők betartása, a feladatok priorizálásának képessége és a feladatok megfelelő ütemezése. A négy gyermekes édesanya hozzátette: „Én személy szerint szeretek kisgyermekesekkel együtt dolgozni, mert lojálisak, lelkiismeretesek és lehet rájuk számítani. Amikor pedig én mentem vissza a szülések után dolgozni, azt mondták a kollégáim, hogy minden alkalommal „érzékenyebb” főnök lettem, mert mindkét oldal igényeit egyre jobban megértettem.”
Az állásinterjún nem a kisgyerekről kell beszélni
A kisgyermekesek elhelyezése kapcsán Csapó Gábor, a MuKi munkaerőpiaci tanácsadója a szülői önértékelést és a szülői kommunikáció nehézségit emelte ki. Véleménye szerint sok szülő követi el azt a hibát, hogy az állásinterjún is önmaga hiányosságaival, és a GYES-en, GYED-en töltött időszakkal foglalkozik. „Az állásinterjún nem kell beszélni a gyerekekről, és az önéletrajzban nem minődül szakmai tapasztalatnak az, hogy valaki GYES-en van". A gyermek kérdése az interjú alatt félelemként jeleik meg, holott ez egy értékesítési feladat: a szülőnek el kell tudni adnia magát, és azt érdemes hangsúlyoznia, hogy milyen hozzáadott értéket tud adni a cégnek. Nem mint édesanya, hanem mint tettre kész munkavállaló. Ebben segít a Munka kisgyermekkel program.”
Még lehet csatlakozni
Németh Sarolta, a projekt kommunikációs vezetője a program végén elmondta, hogy mind szülői, mind céges oldalról van még lehetőség csatlakozni a Munka kisgyermekkel programhoz; az új belépő kisgyermekesek a Munka kisgyermekkel program munkaközvetítési szolgáltatásait, illetve a mentorálást fogják tudni igénybe venni, a cégek pedig pontosan felmért munkaerőt, és tanácsadási szolgáltatást várhatnak a MuKi-tól. „Szeptemberi aktualitásként fontos megjegyezni, hogy a munkaerőpiaci programban részt vevő munkakereső szülők gyermekeit kötelező felvenni a választott bölcsődékbe és óvodákba – érdemes tehát igénybe venni a MuKi ingyenes szolgáltatásai mellett ezt a lehetőséget is.” – tette hozzá.
További információ: www.munkakisgyermekkel.hu
Szülői csatlakozás: jelentkezes@munkakisgyermekkel.hu
Céges csatlakozás: Csapó Gábor munkaerőpiaci tanácsadó (csapo@ifka.hu, +36 30 239 2229)
A TÁMOP–1.4.3.-10/1-2F-2011-0010 számú projekt az Új Széchenyi Terv támogatásával valósul meg.
A projekt az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. irányításával, az IFKA, a Victum Képzési Központ, illetve az Artima Szervezetfeljesztő és Tanácsadó Kft. konzorciumi partnerségében valósul meg.
A szakmai kerekasztal és az állásbörze kiemelt partnere: OKISZ Magyar Iparszövetség
Az esemény médiatámogató partnere: Civil Rádió
A projekt kommunikációs vezetője: Németh Sarolta, IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (06-1-312-2213/ 155, nemeth@ifka.hu)
A Munka kisgyermekkel (MuKi) program kommunikációs partnere az Iparfejlesztési Közalapítvány megbízásából a PResston PR Kft.
Munka kisgyermekkel program
IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.
H- 1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 16.
www.munkakisgyermekkel.hu
www.ujszechenyiterv.gov.hu
