Albert Gábor két új kötete
Könyvajánló > Budakeszi
2013-09-28
A Túlélési technikák - Platón és/vagy Fukuyama, illetve a Profik és amatőrök című kötet bemutatója október elsején 17.30-kor lesz a Magyar Írószövetségben (VI. Bajza u. 18.). Az október 30-án 84. életévét betöltő, Budakeszin élő író közel ötven önálló kötetének a fele az elmúlt másfél évtizedben a Pont Kiadónál jelent meg.
A könyvbemutatón a Budakeszin élő József Attila-díjas íróval Gáspár György irodalomtörténész beszélget. Közreműködik Mécs Károly színművész és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói. A házigazda Szávai Ilona, a Pont Kiadó vezetője lesz.
Túlélési technikák - - Platón és/vagy Fukuyama - Esszék és eszmék
Két „túlélési technikát” és két történelmi személyt szembesít egymással Albert Gábor ebben a nagyívű és szenvedélyes esszésorozatban. A több mint kétezer évvel ezelőtt élt Platón képviseli a gondolkodót (Szókratész védőbeszéde), és a tizenkilencedik századi forradalmár, Bakunyin a politikust (A gyónás). Üzenetük mai napig aktuális. Albert Gábor két magatartásforma erőterében fogalmazza meg véleményét a bűn és a bosszú logikájáról, a felejtés és a megbocsátás egymást kiegészítő vagy tagadó jellegéről, az erkölcs és politika nehezen összebékíthető ellentétéről, a történeti sebekről, amelyek gátolhatják vagy elősegíthetik nemcsak az egyén, a kisebb közösségek, hanem Európa túlélését is. Esszéiben szó kerül a görög hagyományokat megtagadó huszonegyedik századi Európáról, a Fukuyama-féle történelemvízió abszurditásairól, és legfőképpen arról, hogy a magyarságnak milyen esélye van a túlélésre ebben az új, vajúdó világban.
Profik és amatőrök
Széchenyi Istvánt döblingi száműzetésében miért látogatja oly szorgalmasan a „pölöskei inspektor”? Kit takar ez a név? A hírneves ügyvéd, Eötvös Károly a Vajda, ötvennyolc évesen hogy keveredik az irodalomba? A toprongyos Mednyánszky báró, miért nevezi magát Öreg Kutyának? Albert Gábor olykor szinte novellákba hajló tanulmányai ezekre a kérdésekre is válaszolnak, miközben a magyar irodalom olyan elfelejtett alakját is megidézik, mint a francia szalonok világában otthonos Justh Zsigmondot, aki otthon, parasztjai közt szeretne meghalni. De essék szó arról, hogy az öngyilkosságát megelőző éjjel Teleki Lászlót ki kereste fel nagy titokban, vagy hogy a miniszterelnök Tisza Kálmán miért védte a dzsentriket, és miért nem állt a bukovinai székelyek mellé: a háttérben a teljes magyar múlt eszmei panorámája kirajzolódik. A szerzőnek ugyanis az a meggyőződése, hogy a múlt alapos ismerete nélkül jelenünkben is csak botladozhatunk.
A szerzőnek e két köteten kívül ebben az évben még két másik kötete is megjelent már Homályos tükör tisztítása és Velünk történt? címmel.
„Tükör által homályosan látunk”, mondja Pál apostol a Korintusbeliekhez írott levelében. Albert Gábor arra vállalkozik, hogy ezt a bizonyos tükröt a lehetőségekhez mérten megtisztítsa a homálytól, és világosan, torzítás nélkül lássuk helyzetünket. Ebben a kötetében is gondjairól, szellemi segítő társairól és reményeiről számol be. Folytatja azt a munkát, amelyet legutóbb megjelent, hasonló szellemű és tárgyú ikerkönyvében – Sok itt a baj, Uram, mindenben, nagyon is sok – megkezdett. Legendák nélkül néz szembe a magyar felelősséggel. A kultúrának, a magyar lelkiismeretnek olyan szellemeit idézi meg, mint a politikus és gondolkodó Teleki Pált, a költők közül Illyés Gyulát, József Attilát, Ady Endrét és Babits Mihályt, s olyan kevésbé ismert filozófust, mint a Dosztojevszkij bűvöletében alkotó Vatai Lászlót. Magyarságismereti kalauzzal zárul a kötet, de írhatta volna azt a címet is, hogy Európaismereti kalauz, mert ikerkönyvéhez hasonlóan amikor rólunk ír, a közös Európa lelkiismeretét is vizsgálja.
A Velünk történt? - Sorsok és aldozatok kötetcím utalás arra az összegező, számot vető pillantásra, amellyel a prózaíró visszanéz, kérdez, és számbavesz… Például történeteket, melyekben hadseregek vesznek át országrészeket… Amikor a prózaíró visszatekint, és számbavesz, már csak néhány kérdés tehető fel: Velünk történt? Hány éve történt? A világ, úgy látszik, így megyen…? Vagy talán mégiscsak ez volna a világ rendje? A prózaíró és művei, műveinek szereplői pedig válaszolnak, fel sem tett kérdésekre is.
