Közművelődési díjakat osztottak
Kultúra > Biatorbágy
2013-09-12
Biatorbágyon a kiemelkedő közművelődési, közgyűjteményi, helytörténeti és közösségszervező munkát végző személyeknek kétévente adományozható Dévai Gyula közművelődési díjat 2013-ban Magdó Ildikó, Szabó Júlia és Kaszás Sándor kapta kitartó és eredményes munkájuk elismeréseként.
Szabó Julianna, a mányi általános iskola igazgatóhelyettese, tizenhat éve a Füzes Táncegyüttes művészeti vezetője, sőt maga is táncol az együttesben. Elsősorban a magyarországi német táncokat tanítja. Vezetése alatt a táncegyüttes ismert és elismert lett országhatáron belül és kívül egyaránt. 2012-ben az általa készített koreográfiával a Füzes táncosai ezüstminősítést értek el, s a korábban húsz fős táncegyüttes létszáma ma már 100 fő körül jár.
Magdó Ildikó a Kis-Küküllő vidékén szívta magába Erdély páratlan népdalkincsét, gazdag kultúráját, a népzene varázsos világát. Marosvásárhelyen zenetanári diplomát szerzett, majd Kolozsváron elvégezte a Zeneakadémiát. Tanított, kórust vezetett,rádiósorozata volt, amelyben a komolyzenét népszerűsítette, ám 1988-ban férjével és két fiával mégis úgy döntött, hogy Etyekre költöznek, ahol Magdó Ildikó rövid idő alatt a kórusélet meghatározó személyiségévé vált. Az általa alapított Rigófütty népi énekegyüttes a Zsámbéki-medence több településéről – így Biatorbágyról is – fogadott és fogad gyermekdalosokat. Etyeki zeneiskolai nyugdíjazását követően már több mint egy évtizede Biatorbágyon tanítja a kicsiket és nagyobbakat a népi éneklés fortélyaira. Tanítványai, különböző felállású, korosztályú és létszámú énekes csoportjai, amerre csak megfordulnak, térségi, megyei, országos és nemzetközi sikereket érnek el. Az immár a Faluház keretei között működő Népi Ének Műhelyben a gyerekek a magyar népi zenei kultúra megismerése mellett megtanulják értelmezni a népi, tájegységi jelképrendszert akár a hangzás, akár a ruhaviselet tekintetében. Magdó Ildikó miközben énekre tanít, életre és az elődök tiszteletére nevel. Kis közösségei olyan mélyen gyökerező erkölcsi tanítást kapnak, amely nem csak gyermekkori magatartásukra, viselkedésükre hat, de további életútjukon is biztos iránytűként kíséri majd őket.
Kaszás Sándor a tisztelve szeretett zenész nagyapjától örökölt rézfúvós bariton hangszerrel nyitott magának utat a fúvószene világába. Játszott szimfonikus- és katonazenekarban, kamaraegyüttesekben is. Számos zenekari formációt álmodott és alapított, máig több Zsámbéki-medencei együttest irányít. Előadóművészi tevékenysége mellett 1992 óta zenetanárként is dolgozik. Az elmúlt másfél évtizedben Kaszás Sándor neve egybeforrt a Biatorbágyi Ifjúsági Fúvószenekar mindennapos működésével, számos helyi, hazai és nemzetközi sikerével. Meghatározó személyisége, közösségteremtő-, közösség összetartó erővel hat a nem hivatásos zenészekből álló művészeti csapatra.
Forrás: biatorbagy.hu
