Így írtak Torbágyról száz évvel ezelőtt…
Múltunk tanúi > Biatorbágy
2013-04-25
Torbágy nagyközség a budapest-győri vasút mellett, 270 házzal és 1508 német lakossal, a kik vallásra nézve róm. katholikusok. Posta, Távíró és vasúti állomás helyben van. A hagyomány szerint a községhez tartozó erdőben fogadta Árpád vezér Zalán bolgár fejedelem követeit.
A község 1332-33-ban már fönnállott
 |
| A torbágyi Szentháromság-szobor (barokk) az 1739-es pestisjárvány emlékére |
A török hódoltság után újratelepítették. 1715-ben 23, 1720-ban 32 adóköteles háztartással szerepel. Az utóbbi összeírás szerint lakosai, három magyar háztartás kivételével, mind németek voltak. A róm. kath. plebániáról 1716-ban történik említés. Az anyakönyvek 1714-ben kezdődnek. A XIX. század első felében a gróf Sándor és Szily családok voltak itt földesurak. 
A tagosítás* 1859-ben történt, egyezség útján. Jelenleg Metternich herczegnének, szül. Sándor Paula grófnőnek van itt nagyobb birtoka. Van itt önsegélyező-egylet, mint szövetkezet, olvasókör és temetkezési egyesület. A XIX. sztázad első felében Kis-Torbágy néven volt ismeretes. A községhez tartozik Ráczzug puszta.
Magyarország Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
szerkesztette dr. Borovszky Samu
kiadta az Országos monográfiai Társaság Budapest 1910.
*földbirtokrendezés, melynek során a gazdák a szétszórt, sok apró darabból álló birtokait összevonják és mindenki egy tagban kapja meg.
