Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Így írtak Torbágyról száz évvel ezelőtt…

Múltunk tanúi > Biatorbágy

2013-04-25


Torbágy nagyközség a budapest-győri vasút mellett, 270 házzal és 1508 német lakossal, a kik vallásra nézve róm. katholikusok. Posta, Távíró és vasúti állomás helyben van. A hagyomány szerint a községhez tartozó erdőben fogadta Árpád vezér Zalán bolgár fejedelem követeit.

A község 1332-33-ban már fönnállott

A torbágyi  Szentháromság-szobor (barokk) az 1739-es pestisjárvány emlékére
s ekkor egyházilag a veszprémi püspökség budai főesperesi kerületéhez tartozott. 1429-ben Brankovics György rácz despota, majd ennek fia Lázár volt az ura. Brankovics Lázár magvaszakadtával Mátyás király 1459-ben Guthi Országh Mihálynak adományozta a helységet.

A török hódoltság után újratelepítették. 1715-ben 23, 1720-ban 32 adóköteles háztartással szerepel. Az utóbbi összeírás szerint lakosai, három magyar háztartás kivételével, mind németek voltak. A róm. kath. plebániáról 1716-ban történik említés. Az anyakönyvek 1714-ben kezdődnek. A XIX. század első felében a gróf Sándor és Szily családok voltak itt földesurak. A tagosítás* 1859-ben történt, egyezség útján. Jelenleg Metternich herczegnének, szül. Sándor Paula grófnőnek van itt nagyobb birtoka. Van itt önsegélyező-egylet, mint szövetkezet, olvasókör és temetkezési egyesület. A XIX. sztázad első felében Kis-Torbágy néven volt ismeretes. A községhez tartozik Ráczzug puszta.

 Magyarország Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
 szerkesztette dr. Borovszky Samu
 kiadta az Országos monográfiai Társaság Budapest 1910.

*földbirtokrendezés, melynek során a gazdák a szétszórt, sok apró darabból álló birtokait összevonják és mindenki egy tagban kapja meg.


Vissza