Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Kis település nagy feladatokkal

Közélet > Budajenő

2013-04-08


A közigazgatás és az oktatás átszervezése jelentős változást hozott minden település életében. A különleges adottságú, alig kétezer fős Budajenő azonban minden nehézség ellenére biztos léptekkel halad előre a megkezdett úton, hogy méretétől függetlenül mind nagyobb tekintélyt vívjon ki magának a Zsámbéki-medencében. Budajenő új helyzetéről Budai István polgármesterrel Koós Hutás Katalin beszélgetett.

A közigazgatás átszervezése éppen hozhatta volna Budajenő számára azt is, hogy 2000 főnél kisebb faluként egy nagyobb településsel működtessen közös hivatalt. Ehhez képest januártól éppen a budajenői polgármesteri hivatal lett a szintén kétezer fő alatti Tökkel és Remeteszőlőssel közös önkormányzati működés központja.
- 2013 januárjától a 2012. januári állapot szerint kétezer állandó lakos alatti települések nem tarthatnak fenn önálló hivatalt. Maximum hét kétezer fő alatti település szövetkezett úgy, hogy csak egy település választja el őket egymástól. Töknek nem vált be a körjegyzőség Zsámbékkal, Remeteszőlős pedig Nagykovácsival nem tudott megegyezni, így összefogtunk. Tökkel határszomszédok vagyunk, Remeteszőlőstől pedig csak a szintén velünk határszomszédos Nagykovácsi választ el.

- Mi a feladatmegosztás a három falu között?
-  A három településnek egy jegyzője van. A hivatalt érintő rendeletalkotás, a munkáltatói jogok Budajenőhöz kerültek, a társtelepülések polgármesteri hivatalai a budajenői közös önkormányzati hivatal töki és remeteszőlősi kirendeltségeként működnek a jövőben. Csak azok a feladatok maradtak helyben, amik a lakosság közvetlen, helyi kiszolgálását igénylik, mint például a helyi adók beszedése, a költségvetés összeállítása, a közmunkások foglalkoztatása, a temetkezés, egyes szociális ügyek intézése. Ezeket minden településen egy pénzügyi, egy igazgatási és egy adóügyintéző végzi.

- Az új felállást április végéig kell véglegesíteni. Hogyan áll az új szervezet kiépítése?
- Készen állunk. A remeteszőlősi csatlakozással nem volt probléma, mert ott lényegében minden maradt a régiben, az együttműködés zökkenőmentes volt. Tök azonban az egy évvel korábban Zsámbékkal létrehozott körjegyzőség miatt felszámolta a hivatalát, így ott fel kell építeni újra a hivatalt, mint kirendeltséget. Tök ügyeit Zsámbéktól kellett átvennünk, ami szintén bonyolította a helyzetet. Sok feladat áll még előttünk, de lépésről lépésre megoldjuk őket.
Tizennégy főre terveztük a közös polgármesteri hivatal létszámát, de az utolsó pillanatban változtattak a feltételeken, s csak tizenegy főre kapunk keretet. Három fő bérét a települések a saját költségükön finanszírozzák. Egy főt Budajenő vállal, Remeteszőlős és Tök közösen finanszíroz egy adóügyintézőt és Remeteszőlős továbbra is vállalja a közterület-felügyelői státusz fenntartását.

- Budajenő számára mit hoz az idei költségvetés?
- A változások nem csak a hivatali struktúrában következtek be, hanem a fejlesztések területén is léphetünk egyet előre.

AZ ISKOLA

309 milliós főösszeggel fogadtuk el a költségvetésünket, amely az iskola állami kezelésbe vétele miatt százmillió forinttal lett kevesebb. Mivel 3000 fő alatti település vagyunk tőlünk nem csak az iskola fenntartását, de a működtetést is átvette az állam. A budajenői iskola műemléki épület, amelynek a rezsiköltsége fajlagosan nagyobb, mint egy mai hőszigetelési szabványoknak megfelelően épült, bár kevésbé patinás épületé. A kétszázmillióból magunk építette tornatermünket, melyet Budajenő rendezvényteremként és a helyi sportegyesületek (küzdősportok és táncegyesületek helyi klubjai) edzőteremként is használnak, csak vegyes használatra adtuk át: a rezsiköltség 60%-át, a gondnok bérének 50%-át az állam fizeti, a maradékot mi. Így rendelkezünk a tornaterem felett, a ránk eső költséghányadot pedig a használók befizetéseiből fedezni tudjuk. Ez számunkra kedvező megoldás. Az épület tulajdonosa továbbra is az önkormányzat, a fejlesztés a mi feladatunk. Idén bruttó 27 millió forintból fel is újítjuk az iskola tornakertjét. 17 milliót a Belügyminisztériumtól kaptunk, 10 milliót az önkormányzat tesz hozzá. Ennek eredményeként ugrópálya, futópálya, gumiőrleményes sportpálya létesül a labdajátékokhoz, s mindez műemlékkörnyezetben, a helyzetből adódó, kiemelt előírások betartásával, a kiemelt költségek vállalásával. Az iskola tanulói létszáma mindössze 90 fő volt 2005-ben, most 226 diák tanul Budajenőn, aminek a kétharmada budajenői. A kétszáz fős létszámhatár átlépésével annak idején elkerültük azt a veszélyt, hogy összevonják vagy bezárják az iskolánkat, amelynek a megmaradása egy település fennmaradásának és jövőjének egyik alapvető feltétele.

ÚTÉPÍTÉS

Tavaly elmaradt útépítési terveinket idén tavasszal megvalósítjuk. Az Óvoda köz, az Ady Endre utca egy szakasza, a Sport utca egy szakasza, a Szőlőhegyi út a Szőlő utcáig megújul. A beruházás párhuzamosan folyik majd az iskolai tornakert megépítésével.

PAPI SÍRKERT

A Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyertünk a szintén önkormányzati tulajdonban lévő Árpád-kori Szent Mihály templom és a keresztút mellett a hajdani bencés kolostor temetőjének kiemelt része, a papi sírkert szebbé tételére. Az első körben a terveinket elfogadták, a második körben a döntésre várunk.

A MAGTÁR

Régi tervünk a magtár felújítása. Budajenő Németországban élő díszpolgára, Gerhard Schick hozzájárulásából, mintegy három és félmillió forintból, elkészítettük a felújítási terveket, hogy legalább pályázatokon indulhassunk. A terveket már a műemlékvédelem is jóváhagyta, jogerős építési engedéllyel rendelkezünk. Pályázatot is nyertünk a Nemzeti Kulturális Alapnál a nyílászárók felújítására. A tízmilliós beruházás felét a pályázat, felét önkormányzati forrás fedezi. Sajnos a pályázati lehetőségeinket nagyon beszűkíti az a tény, hogy a főváros agglomerációjában vagyunk. Ilyen pályázatokon inkább a hátrányosabb helyzetű régiókban fekvő településeknek adnak lehetőséget. Amint újabb lehetőségünk kínálkozik, szakaszonként folytatjuk a felújítást.

AZ ÓVODA

Egyelőre megoldhatatlannak tűnő problémánk az óvoda. Évek óta kész az intézmény fejlesztési terve. Az építkezéshez szükséges ingatlant az önkormányzat kivásárolta, a terület rendelkezésünkre áll a falu központjában, de pályázni nem tudunk. Az óvoda jelenlegi épülete a központban, utakkal és a templommal körbevéve, nem bővíthető, ráépítéssel sem, mert az öreg épület statikailag nem bírja el. Közel kétszer annyi gyerek jár oda, mint amennyit az uniós norma a jelenlegi méretű játszóudvarra és a foglalkoztató helyiségekre előír. A négy csoport létszáma megközelítően 120 fő. Egy négyszázmilliós óvodát a háromszázmilliós költségvetésünkből nem tudunk megépíteni. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár írásban tájékoztatott, hogy a 2007-2013 közötti időszakban már nincs lehetőség forrást biztosítani ilyen fejlesztésre. A megvalósítás a 2014-el kezdődő uniós költségvetési időszakra tolódik.


Vissza