Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Értesítő -1950. február - 22. rész

Múltunk tanúi > Budakeszi

2012-10-21


Értesítő-füzetek terjesztésével tájékoztatták egymást a Németországba kitelepített budakesziek a velük megtörtént eseményekről és az otthonról érkező hírekről. A már öt éve kitelepítésben élő budakesziek lapja egyre kritikusabb hangot üt meg. 22. rész: A salzburgi határozatok

III. évf. 3. szám Értesítő 1950. febr. 1. (29)
 
A salzburgi határozatok
 
  Másodízben ülnek össze az egyházak és egyéb karitatív világszervezetek képviselői, hogy az egyre tarthatatlanabbá vált menekült kérdést beható vizsgálat alá vegyék. Három napon keresztül folytak a tanácskozások a salzburgi katolikus teológia aulájában. A résztvevők közt több ismert nevű személyiség is kifejtette nézetét.
  A konferencia közel kétszáz résztvevője egyöntetűen megállapította, hogy a potsdami határozatok* az emberiesség követelményeinek a legcsekélyebb mértékben sem felelnek meg. Az amerikai kiküldött mondotta többek között: az US. politikusok annakidején ezt a problémát egyáltalán nem ismerték és lelkiismeretlen hatalmasságok által félre lettek vezetve.

(*A szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciájának 1945. augusztus 2-i határozata a német nemzetiségű lakosság kitelepítésével is foglalkozott: „A három kormány, miután megvizsgálta a kérdés minden oldalát, elismeri, hogy a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságot vagy annak egy részét át kell telepíteni Németországba. Egyetértenek abban, hogy mindenfajta áttelepítésnek, amelyre ténylegesen sor kerül, szervezetten és humánus módon kell végbemennie." A potsdami értekezlet a németek kitelepítésének ügyét a - győztes - Csehszlovákia és Lengyelország kormányaira, a - vesztes - Magyarországon pedig a Szövet¬séges Ellenőrző Bizottságra bízta.
A potsdami konferencia a legyőzött európai államok közül egyedül a Magyarország területén élő németek vagy egy részük kitelepítését írta elő. Bulgáriát, Finnországot, Olaszországot, Romániát nem kötelezte hasonló eljárásra, ami legalábbis azt látszik bizonyítani, hogy nemcsak a németek elleni intézkedésről volt szó. A magyarországi németek kitelepítését a csehszlovák kormány is szorgalmazta, mégpedig azért, hogy a helyükre át¬telepíthesse a csehszlovákiai magyarokat.- a szerk.)

  A megbeszélések eredményeként határozatot fogadtak el, amelynek értelmében a menekültek alapvető jogait chartába fektették le. Ennek főbb pontjai: minden menekültnek igénye van teljes jóvátételre és hazájába való visszatérésre; abban az esetben, ha a visszatérés békés úton nem lenne megvalósítható, úgy joga van a vendéglátó országban való letelepedésre, avagy kivándorlásra; joga van megélhetésre, állásra, neveltetésre, továbbá az arra rászorultak különleges kezelésére.
  Ugyanakkor elhatározták, hogy javasolni fogják az UNO-nak (ENSZ-nek), állítson fel menekültügyi hivatalt. A hivatal vezetőjét pedig ruházzák fel különleges felhatalmazással a menekültek ügyének rendezése érdekében.
  A találkozóról kiadott közlemények egyöntetűen arról írnak, hogy az összes kérdésekben a résztvevők nemzetiségre és vallásfelekezetre való tekintet nélkül egy akarattól voltak áthatva: segíteni a menekülteken, főleg segíteni a nemzetközi védelem nélkül tengődő német menekült és kitelepített tömegeken.
Salzburg nagy jelentősége nem abban van, milyen közvetlen gyakorlati eredménnyel zárul a menekültekre nézve, hanem abban, hogy a világ minden tájáról odaérkezett küldöttek államaikba való visszatérésük után az ottani közvéleményt előkészítik az ügy igazságos megoldásának fontosságára. Állandóan ébren tartják a közfigyelmet a mérhetetlen károkra, amelyek jóvátétel nélkül romboló hatásukat előbb-utóbb mindenhol éreztetni fogják. Nagy megnyugvással állapíthatja meg most már minden honfitársunk, hogy világszerte kezdik elismerni jogainkat a teljes jóvátételre és a hazára.
 
Dr. G.
 
*** 
 
A magyar kormány nem küld képviselőt a hágai bírósághoz
 
  Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlése október 22. határozata a hágai nemzetközi bíróság véleményét kérte ki az emberi jogoknak a magyar kormányzat részéről történt megsértése ügyében. A hágai bíróság - mint ismeretes - felszólította a magyar kormányt, hogy a bíróság számára tegyen nyilatkozatot az eljárás lefolytatására.
  A magyar külügyminisztérium válaszában közli a nemzetközi bírósággal, hogy a magyar kormánynak nem áll módjában részt venni a hágai bíróság előtt folyamatba tett eljárásban, mert a békeszerződés semmiféle ellenőrzési jogkörrel nem bízta meg sem az ENSZ-et sem a hágai bíróságot a békeszerződés rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban.
  A külügyminisztérium szerint a budapesti kormány ellen emelt vádak "jogtalan" beavatkozást jelentenek az ország belügyeibe.
  Mint tudjuk a nyugati hatalmak a Mindszenty hercegprímás elleni eljárás kapcsán emeltek vádat a magyar kormány ellen.
 
 
 
Mindszenty (balra) a biróságon
Forrás: http://www.dunaharaszti.hu/
 
*** 
 
Fegyver beszolgáltatására hívták fel a lakosságot
 
  Kormányfelhívás szerint Magyarországon sokan vannak, akik nem adták le a háború alatt birtokukba került fegyvereket, valamint lőszert és nem tettek jelentést, ha ilyen anyag hollétéről tudomásuk volt.
  A rendelet büntetlenséget biztosít mindazoknak, akik 15 nap alatt beszolgáltatják rejtett fegyvereiket. A fegyverek állapotukra való tekintet nélkül leadási kötelezettség alá esnek.
  Magyarország mai hatalmasai ugyancsak előrelátóak és úgy látszik, semmiképpen sem akarják magukat meglepetésnek kitenni.
 
***
 
Korlátok közé szorították a munkások munkahelyi változtatási jogát
 
  A magyar minisztertanács rendelettel korlátok közé szorította az úgynevezett "munkaerő vándorlást". A kiadott rendelet indoklása többek között tarthatatlannak minősíti azt az állapotot, hogy a szakképzett munkások az egyik üzemből a másikba tegyék át a munkahelyüket, sőt legtöbb esetben a kisiparban keressenek munkahelyet maguknak.
  Ezen "visszás" helyzet javítása érdekében adta ki a budapesti kormány rendeletét, amely gyakorlatilag megszüntette a munkavállalók azon jogát, hogy ott keressenek munkahelyet, ahol a legmegfelelőbb körülmények között kereshetik kenyerüket.
  Kétféle módon állítanak korlátokat a munkahely változtatás elé. Egyrészt anyagi hátrányokkal sújtják a munkást, ha engedély nélkül más munkahelyet választ, mert táppénz igényét két éven át csak csökkentett mértékben ismerik el, továbbá ugyanezen időre korlátozzák a fizetéses szabadságidőt is. Másrészt szigorú büntetésben akarják sújtani a "munkás csábítókat", azaz azon kisiparosokat, akik az állami üzemekből engedély nélkül eltávozott szakmunkást foglakoztatni merészelik. A rendelkezés gyakorlatilag lehetetlenné teszi a munkások szabad munkavállalási jogát.
 
***
 
A Szovjetunióban újból bevezették néhány bűncselekményre, úgymint a kémkedés, hazaárulás és szabotázs cselekményekre a halálbüntetést.
 
***
 
Március 1-től kezdve lényegében megszűnik a német szövetséges köztársaság (Nyugat-Németország) területén a jegyrendszer. Ezen túl az élelmiszerek közül már csak a cukrot adagolják.
 
***
 
  A magyar minisztertanács elhatározta, hogy augusztus 20-át a "népköztársaság ünnepévé" nyilvánítja. Ezzel az intézkedéssel Szent István ünnepét akarják törölni a naptárból.
 
***
 
Ismét müködik a rögtönitélö biróság
 
  A magyar belügyminisztérium sajtóosztálya közölte, hogy ez év január 3-án a Szeged-Alsótanyához tartozó Lengyelkápolnán meggyilkolva találták Kis Imre újgazdát, az ottani kommunista párt titkárát.
  A nyomozás - állítólag - megállapította, hogy a gyilkosságot egy "kulákszervezet" hajtotta végre, amelynek élén Bodó István jugoszláv kulák állott, akit Titóék tavaly augusztusban küldtek Magyarországra abból a célból, hogy a gazdag parasztok között népi demokráciaellenes szervezetet hozzon létre.
  A gyilkosságban - állítják - közvetlen részt vettek Császár és Ördög helybeli kulákok is, akik a bizonyítékok "súlya alatt" beismerő vallomást tettek. Ugyanakkor elfogták a "szervezet" további tizenegy kulák tagját.
  A "szervezés" ügyében a nyomozás tovább folyik. A szervezet tagjait rögtönítélő bíróság elé állítják.
 
***
 
Ifj. Eszterle Mátyásné sz. Fischer volt budakeszi, jelenleg jagstfeldi lakos, 1949. december havában fiúgyermeknek adott életet.
 
***
 
Eszterle Borbála (János leánya) és Oszter Irma (András leánya) még az elmúlt év folyamán az Egyesült Államokba vándoroltak ki.
 
***
 
Martin József (neje Schulz) volt budakeszi földmíves, jelenleg grombachi (Sinsheim körzet) lakos január 25-én életének 64. évében meghalt. Temetése január 27-én volt. Több száz volt budakeszi lakos kísérte utolsó útjára.
 
***
 
Bauknecht András volt budakeszi, jelenleg münzesheimi (Bruchsal körzet) lakos január 26-án meghalt. Január 28-án temették.

legyezte: Albrecht György. Karlsruhe, Németország

Kapcsolódó cikkeink:
Értesítő 1946 - 1. rész
Értesítő 1948 - 2. rész
Értesítő 1948 - 3. rész
Értesítő 1948 - 4. rész
Értesítő 1949 - 5. rész
Értesítő 1949 - 6. rész
Értesítő 1949 - 7. rész
Értesítő 1949 - 8. rész
Értesítő 1949 - 9. rész
Értesítő 1949 - 10. rész
Értesítő 1949 - 11. rész
Értesítő 1949 - 12. rész
Értesítő 1949 - 13. rész
Értesítő 1949 - 14. rész
Értesítő 1949 - 15. rész
Értesítő 1949 - 16. rész
Értesítő 1949 - 17. rész
Értesítő 1949 - 18. rész
Értesítő 1949 - 19. rész
Értesítő 1950 - 20. rész
Értesítő 1951 - 21. rész


Vissza