Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Kárpát-medencei léptékkel mérő budakesziek

Közélet > Budakeszi

2012-09-26


Szeptember 21-én, Széchenyi István születésének 221. évfordulójára a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezett emlékülésen a Budakeszi Kultúra Alapítvány a Széchenyi Társaság díját vehette át a hazai és a határon túli történelmi és kulturális értékek megmentésére, ápolására irányuló, Széchenyi szellemi örökségének folytatásaként értékelt munkájáért a fóti gróf Károlyi László és felesége, Kocsi György, Zamárdi plébánosa és Körmendy Kinga, a Széchenyi-életmű feldolgozója mellett.

Az ünnepség a Lánchíd pesti hídfőjénél álló Széchenyi-szobor megkoszorúzásával kezdődött, ahol Budakesziről vezetői szinten képviseltette magát a Széchenyi Baráti Társaság, a Széchenyi István Általános Iskola és a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium is. Az általános iskolás Nagy Noémi és a gimnazista Schmotzer Kristóf szavalataikkal járultak hozzá az ünnepséghez.

Az emlékülésen Rubovszky András, a társaság főtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: ma már nem csak a magyar nyelv, de a magyar nemzet, sőt a keresztény Európa megmaradásáért is aggódnunk kell. Mivel az Európai Unió jelenlegi vezetőinek ez nem szívügye, a civil szervezetek erejére van szükség a nemzeti és az európai hagyományos értékek felmutatása és megerősítése érdekében. Tóth József, a társaság elnökének üdvözlő szavait követően bemutatkoztak a Széchenyi Társaság két erdélyi szervezetének képviselői: Pletl Rita professzor, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar dékánhelyettese és Pálfi József, Nagyvárad-Réti református lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára, akik gondolatébresztő felszólalásaikkal méltán szereztek elismerést maguknak.

„Minden, ami a hazafiakat összegyűjti, még ha a legcsekélyebb ok lenne is, hasznos és jó, számtalan áldott következménnyel.” E Széchenyi-idézetet választotta Kőrösiné dr. Merkl Hilda, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja, a Budakeszi Széchenyi Baráti Kör elnöke a Budakeszi Kultúra Alapítványt méltató beszédének alapgondolatának.

 „2004. december 5.-én Magyarország az eredményes ellenpropaganda hatására nemet mondott a határainkon túl élő magyar testvéreinkre, talán sohasem gyógyuló sebet ejtve rajtuk a kettős állampolgárság megtagadásával. Aki e gyászos nap után arra járt, fájó szívvel és szégyenkezve volt kénytelen tudomásul venni az ottaniak jogos keserűségét. Ezt tapasztalta a Budakeszi Kultúra Alapítvány néhány tagja is, akik Erdélyben járva megfogadták, hogy a vigasztaló szavak helyett, tettekkel bizonyítják összetartozásunkat.” – hangzott el a méltatásban.

A tevékenysége kezdetén képeslapokkal, helytörténeti naptárak összeállításával, sokakat megmozgató fotó-, képzőművészeti, irodalmi és történelmi tárgyú pályázatok kiírásával és bonyolításával foglalkozó alapítvány első nagy vállalkozása 2008-ban a Budapesttől hétszáz kilométerre, a történelmi Magyarország határán, az erdélyi Gyimesi-szorosban álló, 30-as számú vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrházának felújítása volt. A helyi önkormányzattal és több mint kétszáz adományozó összefogásával bő két hónap alatt elkészült ötmillió forintos beruházás sikerét közel húszezer ember ünnepelte 2008. május 11-én, pünkösd vasárnapján a Budapestről 64 év után először érkező magyar mozdony, a koronás címeres 017-es Nohab jelenlétében. Az eseményekről az alapítvány ötven perces dokumentumfilmet készített Õrház az ezeréves határon címmel, az átadási ünnepségre megjelentette Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című, már sehol sem kapható könyvét is.

A felújított őrház zarándokhellyé vált, a gyönyörű vidék a hazai és külföldi turisták sokaságát vonzza. 2008 októberében Sólyom László köztársasági elnök maga is ellátogatott az őrházhoz, s emlékéremmel tüntette ki az alapítványt. A már hagyományos gyimesbükki pünkösdvasárnapi zarándoklatról a Duna TV minden évben élő adásban beszámol.

2010-ben már két zarándokvonat érkezett a Gyimesekbe: a koronás címeres 017-es Nohab vontatta Székely-gyors mellett Széchenyi halálának 150. évfordulójára elkészített, a legnagyobb magyar arcképével és alkotásaival díszített Széchenyi-mozdony húzta Csíksomlyó-expresszt a Gyimesek akkor már felújított, legrégebbi római katolikus kistemplomához, a kontumáci (vesztegzári) kápolnához, amelynek költségeihez az alapítvány adományozói másfél millió forinttal járultak hozzá. 2011-ben pedig a Liszt Ferenc-mozdony állt a Csíksomlyó expressz élén Gyimesbükkön, ahol Hende Csaba honvédelmi miniszter is megkoszorúzta az előző évben a kápolna melletti romokon elkészült, több mint félezer nevet feltüntető magyar katonai emlékhelyet. A munkát az alapítvány adományozói több mint kétmillió forinttal támogatták.

Az alapítvány csapata a helybéliek emlékezetében és a levéltári térképeken fellelt, eddig jelöletlen katonai sírok közül első lépésként húszat kereszttel jelölt meg. Ezen sírok adatait, GPS-koordinátáit Bánkuti Ákos rendszerezte, s az alapítvány térképen is megjelentette Katonasírok Gyimesbükkön és környékén címmel. 2011-ben a Magyar Honvédelem Napja alkalmából Bánkuti Ákos, a kuratórium tagja, hadtörténeti „szakértője”, és Herein Gyula kurátor első osztályú magyar hadisír-gondozásért állami kitüntetést kapott.

2010 novemberében leégett az egy évvel korábban felújított gyimesbükki Dani Gergely Magyar Tannyelvű Általános Iskola és Óvoda. Helyreállítását az adományozóknak köszönhetően közel négymillió forinttal támogatta az alapítvány, amit az iskola külső festésére, irodabútorok, könyvszekrények, négy új számítógép és könyvnyilvántartási program beszerzésére fordítottak. A nagy összegű adománynak köszönhetően felszabadult helyi erőket az iskola tornaterem és sportpálya kialakítására tudta fordítani.

A gyimesbükki római katolikus plébánia mögötti hegyoldalon 2012 pünkösdjére Csángó Keresztút készült. A kálvária 8. stációját a Budakeszi Kultúra Alapítvány, 11. állomását a budakeszi Herein Gyula és családja, a 13. stációt Telki, mint testvértelepülés közössége támogatta. 2012-ben már három zarándokvonat érkezett Gyimesbükkre: a Székely gyorsot kísérő Csíksomlyó expresszt az Aranycsapat-mozdony húzta, mellyel a gyimesbükki őrházhoz érkezett Buzánszky Jenő, az „aranycsapat” legendás labdarúgója is.  Gyimesbükkre látogatott a czestochowai Mária-szobor másolatát a csíksomlyói búcsúra ajándékba szállító Boldogasszony zarándokvonat is.

Az alapítvány a Honvédelmi Minisztérium ajánlásával a szlovéniai magyar nagykövetség partnereként adományokat gyűjt Rostás Pál huszár szobrának felújítására a szlovéniai Budanjéban. 1813. október 3-án Rostás Pál, az 5. Radetzky-huszárezred katonája és három társa hatvan francia tüzérrel és hét lovas ellen szállt harcba, ez utóbbiakat le is vágta, de a lövések ellen védtelenül, harminc golyóval a testében esett el.  A szobor átadása helyi civil szervezetekkel és a helyi múzeummal összefogásban 2013 őszén várható.

Az alapítvány szűkebb pátriájában, Budakeszin is aktívan cselekszik. A méltató kiemelte a Budakeszi Panoráma-sorozatban 2011-ben megjelent A Sziklai-ügy. Budakeszi 1956 című tanulmányt, amely nem csak a helyi, de a magyar történetírás méltatlanul homályba vesző eseményét világította meg. Felhívta a figyelmet a Széchenyi-szobor felállításában, az Ülő Krisztus-szobor, valamint az I. világháborús emlékmű felújításában játszott alapítványi szerepvállalásra. Ez utóbbi 2011. november 2-i újraszentelése katonai tiszteletadás mellett történt Schmittné Makray Katalin, a magyar hadisír-gondozás fővédnöke, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, magas rangú tisztek, a külképviseletek vezetői és Bíró László tábori püspök részvételével.

Az elmúlt években az alapítvány sok energiát fektetett a Gyimesbükkön, a hajdani határon álló Rákóczi-vár újjáépítésének előmozdítására és az 1938-ban Szent István halálának 900. évfordulóján a Szent Jobbot kétéves országlátásra szállító ún. aranykocsinak az újjáépítésére a jövő évi, 975. évfordulóra, remélve, hogy a díszes vagon teljes pompájában a 2038. évi ezeréves megemlékezéseken is helyt áll majd. (A kép a jelenlegi helyzetet és az eredeti állapot helyreállításának látványtervét mutatja.)

A Budakeszi Kultúra Alapítvány tagjai: Koós Hutás Katalin alapító, Hidas Mátyás elnök, Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Menzingerné dr. Bokor Andrea és Szász Károly, a kuratórium tagjai, Herein István, Bechtold Gábor, Nádas Anna és Pataki Péterné, az alapítvány munkatársai. Az alapítványnak alkalmazottja nincsen, irodát nem tart fenn, kuratóriumának tagjai munkájukat főállásuk mellett, saját költségükön, szabadidejükben, alapítványi támogatásként és közösségi szolgálatként végzik.

Bánkuti Ákos, Hidas Mátyás, Szász Károly, Herein Gyula, Herein István, Nádas Anna, Menczingerné dr. Bokor Andrea és Koós Hutás Katalin
Fotó: Herein Linda


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg