Értesítő 1949 - 20. rész
Múltunk tanúi > Budakeszi
2012-09-16

20. rész: Jövőnk kiépítésénél nem szabad megfeledkeznünk arról a keresztény szellemről, amellyel manapság egyre ritkábban találkozunk.
II. évf. 24. szám, Értesítő, 1949. Karácsony
Karácsonyi gondolatok
Bizonyára valamennyien többet gondolunk most a karácsonyi ünnepek küszöbén a régi idők Szentestéire, az éjféli misékre és az elhagyni kényszerült családi otthonokra. És mennél többet nézünk vissza a múltba, annál nehezebben viseljük el a vigasztalan jelent. Önkéntelenül párhuzamot vonunk a két időszak között.
Jóleső érzés fog el bennünket, amikor a régi szép időket felelevenítjük. Ámbár kétségtelen, hogy sok erőt meríthetünk a múltból, mégis elhibázott dolognak tartjuk, ha túl sokat rágódunk rajta.
Több gondot kell fordítanunk a jelenre és még többet a jövő kialakítására. Jövőnk kiépítésénél nem szabad megfeledkeznünk arról a keresztény szellemről, amellyel manapság egyre ritkábban találkozunk. Mert csakis ez az életszemlélet képezheti azt a szilárd alapot, amelyre életünket újra felépíthetjük. Ellentmondásnak látszik ez az állítás, mert ma akárhova tekintünk, azt látjuk, hogy testvéri szeretet helyett a gyűlölet, igazság helyett az igazságtalanság, becsület helyett a hamisság kerekedett felül.
Meg lehetünk azonban győződve, hogy a tagadás erői előbb-utóbb ismét vissza lesznek szorítva oda, ahová valók. El sem lehet emberi ésszel képzelni, kétezer esztendő után olyan szellem kerekedhetne véglegesen felül, amely a hosszú fejlődés minden szellemi értéket lerombolná, anélkül, hogy helyébe vele egyenrangút állítani képes lenne.
Nekünk keresztény erkölcsi alapon tevőlegesen be kell kapcsolódnunk olyan munkába, amely már most - számkivetettségünk idején - alkalmas arra, hogy a jövő útját kialakítsa. Mindannyiunknak részt kell venni ebben a munkában, senki sem vonhatja ki magát a reá háruló feladat alól. Erejéhez mérten mindenki annyit tegyen, amennyit elvégezni képes lesz.
Nem ringathatjuk magunkat ábrándokba a jövőt illetőleg, a jobb sorsot senki sem fogja tálcán nyújtani, azért nekünk kell még verejtékezni. Azonban azt is jól tudjuk, hogy hiábavaló minden igyekezetünk, ha a körülmények a felemelkedéshez lehetőséget nem nyújtanak.
Ezért kívánjuk most mindannyian a velünk egy nézeten levő hatalmas népektől, nyújtsanak a karácsony szeretet jegyében segítő kezet, hogy újra felemelkedhessünk és honunk újjáalakításában részünket kivehessük.
Dr. G.
***
Szabadlábra kerültek az elzárt és internált magyarországi németek
Budapest. A magyar minisztertanács megbízta az igazságügyi minisztert, hogy bizonyos csoportokba tartozó elítéltek büntetését szakítsa félbe, illetve tegyen előterjesztést büntetésüknek, vagy büntetésük hátralévő részének elengedésére.
Az amnesztia alá eső csoportok között ott találjuk a hazai németség azon tagjait, akiket a németországi áttelepítésről szóló jogszabályba ütköző cselekmény miatt ítéltek el. A szabadlábra bocsájtás kérdésében az igazságügyi miniszter hivatalból intézkedik.
Ezen rendelkezés tehát szabadlábra helyezi mindazon honfitársainkat, akik innen hazatértek és emiatt otthon szabadságuktól meg lettek fosztva. Azon embereink, akik bujkálva elkerülték a letartóztatást annak idején, azok már két hónappal ezelőtt nyerték el a szabad mozgás jogát.
***
A magyar kormányzat december 4-én 40 fillérben állapította meg a zsemlye és egyéb péksütemény árát. Ez az ár pengőfillérre átszámítva 9 fillérnek felel meg. Eszerint ma a péksütemény ára kétszerese a háború előttinek.
***
A magyar kormányzat december folyamán újból megállapította a hús árát. Sertéshús kilogrammonként 13-15 forint (3-3,5 pengő), marhahús 8-14 forint (1,80-3,20 pengő) minőség szerint.
Összehasonlításképpen közöljük, hogy egy ipari munkás havi átlagos keresete 400-600 forint (90-130 pengő).
***
Újabb házelkozbzások Budakeszin
Budakesziről érkezett közlés szerint december 20-án ismét vagyonelkozbzási bizottság jelent meg a községben és eddigi megállapítások szerint mintegy 30 németajkú családtól kobozta el a házát. Hogy ezen elkobzások milyen jogcímen történtek az még nem derült ki.
Úgy látszik a hazai németajkú lakosság egyenjogúsításáról szóló rendelkezés nem volt egyéb porhintésnél, vagy legalább is vagyonjogi tekintetben annak bizonyult.
Több gazdát azon a címen, hogy nem vetették be idejében földjüket búzával 1000-3000 forintig terjedő pénzbüntetésben részesítettek. Ismét másokra ráfogták, hogy csávázatlanul vetették a búzát és azért ugyancsak több ezer forintra büntették. Ezen rendelkezések kivétel nélkül a vagyonnal rendelkező német őslakosságot érintették.
Most már nyilvánvaló, hogy a rendszer a lakosság teljes vagyoni megkopasztását tűzte ki célul.
***
özv. Kreisz Jakabné sz. Mohl volt budakeszi, jelenleg unterschefflenzi (Mosbach körzet) lakos november 25-én meghalt.
***
Mindler Ferencné sz. Stoflitz volt budakeszi, jelenleg waldmühlbachi (Mosbach körzet) lakos november 31-én meghalt.
***
Martin Gergelyné sz. Holl volt budakeszi, jelenleg unterschefflenzi lakos november 31-én meghalt.
legyezte: Albrecht György, Karlsruhe, Németország
Kapcsolódó cikkeink:
Értesítő 1946 - 1. rész
Értesítő 1948 - 2. rész
Értesítő 1948 - 3. rész
Értesítő 1948 - 4. rész
Értesítő 1949 - 5. rész
Értesítő 1949 - 6. rész
Értesítő 1949 - 7. rész
Értesítő 1949 - 8. rész
Értesítő 1949 - 9. rész
Értesítő 1949 - 10. rész
Értesítő 1949 - 11. rész
Értesítő 1949 - 12. rész
Értesítő 1949 - 13. rész
Értesítő 1949 - 14. rész
Értesítő 1949 - 15. rész
Értesítő 1949 - 16. rész
Értesítő 1949 - 17. rész
Értesítő 1949 - 18. rész
Értesítő 1949 - 19. rész