Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Értesítő 1949 - 19. rész

Múltunk tanúi > Budakeszi

2012-09-02


Értesítő-füzetek terjesztésével tájékoztatták egymást a Németországba kitelepített budakesziek a velük megtörtént eseményekről és az otthonról érkező hírekről.
19. rész: Ifjúságunk jövője


II. évf. 23. szám
Értesítő 1949. dec. 1.
 
Ifjúságunk jövője

Az elmúlt hetekben ismét alkalmam volt többet forgolódni széjjelszórt honfitársaim körében. Megfordultam kicsiny falvakban és nagyobb településeken és nem egy ízben a késő éjjeli órákig elbeszélgettem embereinkkel a legkülönbözőbb kérdésekről. Bizony meg kell állapítanom, hogy nagyon sok azon problémák száma, amelyre megnyugtató választ csak nehezen, vagy alig lehet adni.

A felmerült problémák egyik sokat vitatott témája: Mi lesz gyermekeinkkel, mi lesz serdülőkorban levő ifjúságunkkal?

Ezen a téren is, miként sok másban is - ma honfitársaink gyakran megoldhatatlannak látszó feladat elé lettek állítva. A múltat, az otthoni normális viszonyokat nem vehetjük itt irányadónak. Itt mindannyiunknak, szülőknek, ifjaknak egyaránt előre kell tekinteni. Mindannyiunknak szembe kell nézni a rideg valósággal és ki kell keresni a legjobbnak ígérkező megoldást.

Ehelyütt meg kell állapítanom, hogy ezen a téren bizony eddig elég sok hiba történt. Kérdéseimre igen sok helyen azt a választ kaptam, hogy a 17. avagy 18. életévét betöltött ifjú segédmunkásként dolgozik. Igen sok esetben hallom, hogy más lehetőség híján mint gazdasági cseléd munkálkodik.

Mindannyian megállapíthatjuk, hogy ezen esetekben nagy hiba történt. Nem azért, mert segédmunkásként dolgozni talán kevesebb megbecsülést jelent, hanem azért - mint a múltban úgy a jövőben a szakmunkások rendszerint könnyebben boldogulhatnak, és lényegesen többet kereshetnek. Elég baj az, hogy földmíves és kereskedő honfitársaink - meglett, sokszor deresedő fejű családapák - most itt segédmunkásként kénytelenek dolgozni. Ezen azonban változtatni egyelőre nem tudunk.

Egészen más azonban a helyzet fiatalságunknál. Tudom, hogy igen sok család csak nehezen tudja nélkülözni a fiatalok keresetét. Ha azonban fiaink és leányaink jövőjéről van szó, akkor semmilyen áldozattól sem szabad visszariadnunk. Húzódjanak még jobban össze honfitársaink, de taníttassák mesterségre fiaikat. Ha törik, ha szakad.

Bármilyen eldugott kis faluban is laknak embereink, mindenhol akad közlekedési lehetőség a nagyobb helyekre, ahol fiataljaink valamely ipart elsajátíthatnak. A mesterségek közül is főleg az építőiparral kapcsolatos szakmák, de még inkább a korlátlan fejlődési és ezzel együtt járó kereseti lehetőségeket jelentő technikai ágak látszanak a legmegfelelőbbeknek.

Jól tanuló gyermekeinket pedig a lehetőséghez képest járassuk magasabb iskolába. Ifjúságunk egykor hálás lesz majd az önzetlen szülői segítségért.
Dr. G.

***  

További osztrák-magyar jegyzékváltás

A magyar külügyminisztérium tájékoztatási osztálya közli, hogy az osztrák kormány újabb jegyzékben kifogást emel a magyar-osztrák határon elhelyezett aknazár miatt. Az osztrák kormány jegyzéke megállapította, hogy több esetben súlyos kimenetelű sérüléseket szenvedtek a határőr egységek, valamint a határ menti gazdák is. Követeli a magyar kormánytól, hogy a biztonsági berendezéseket távolítsa el a határzónából és fizessen kártérítést az elszenvedett károkért. A magyar válaszjegyzék ismételten visszautasította az osztrák állításokat és továbbra is hangoztatja az osztrák határőrök vétkességét a bekövetkezett robbanások esetében. A kártérítési igényt visszautasította a budapesti kormány.

***  

A szülők iskolái

Közlés szerint országszerte megnyílnak a szülök iskolái. Az iskola nagy feladatot vállal magára - mondja a jelentés - mert a szülőket hozzásegíti ahhoz, hogy leküzdjék a kapitalista nevelés "maradványait". Egyik fontos feladata, hogy megismertesse a szülőkkel a szovjet "módszereket". A szülők "szakszerű" átnevelése érdekében leckefüzeteket adtak ki, amelyek az "újkori" nevelés alapelveit tartalmazzák. Eddig körülbelül 250.000 füzet jelent meg.

***

A Wiener Tageszeitung értesülése szerint Magyarországon ez év végéig akarják államosítani a magánkereskedelmet.

***

Dr. Kerényi Aladárné a Buda környéki járás volt tisztiorvosának neje, november 14-én életének 55. évében a bajorországi Prienben meghalt. Az elhunytban Kertészné-Kerényi Irén operaénekesnő édesanyját gyászolja.
 

Kapcsolódó cikkeink:
Értesítő 1946 - 1. rész
Értesítő 1948 - 2. rész
Értesítő 1948 - 3. rész
Értesítő 1948 - 4. rész
Értesítő 1949 - 5. rész
Értesítő 1949 - 6. rész
Értesítő 1949 - 7. rész
Értesítő 1949 - 8. rész
Értesítő 1949 - 9. rész
Értesítő 1949 - 10. rész
Értesítő 1949 - 11. rész
Értesítő 1949 - 12. rész
Értesítő 1949 - 13. rész
Értesítő 1949 - 14. rész
Értesítő 1949 - 15. rész
Értesítő 1949 - 16. rész
Értesítő 1949 - 17. rész
Értesítő 1949 - 18. rész


Vissza