Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Értesítő 1949 - 16. rész

Múltunk tanúi > Budakeszi

2012-06-24


Értesítő-füzetek terjesztésével tájékoztatták egymást a Németországba kitelepített budakesziek a velük megtörtént eseményekről és az otthonról érkező hírekről.
16. rész: Gyűjtsünk tapasztalatokat!


Gyűjtsünk tapasztalatokat
 
Különösen nehezére esett honfitársainknak, amikor Baden és Württemberg kisebb-nagyobb községeiben ideiglenes lakóhelyet jelöltek számukra, az itteni szokásokhoz való alkalmazkodás. A szokások, munkamódszerek és rendszerek a dolog természeténél fogva a földrajzi és egyéb tényezők közrehatása folytán mások a Duna völgyében, mint a Rajna mentén, noha lényegbe vágó különbség nincsen. Ezekhez a munkamódszerekhez az emberek rendszerint ragaszkodnak, s csak nehezen hajlanak változtatásra, még ha változás javukra is válik.

Emlékezzünk csak vissza, hogy három évvel ezelőtt mekkora feltűnést keltett gazdáink körében, amikor az itteni földmívesek nem jó szemmel nézték azt a segítséget, amelyet honfitársaink az otthonról magukkal hozott módszer alapján nyújtottak. Mondhatnánk kézzel-lábbal védekeztek a mi munkaszokásaink ellen. Mindazok, akik hosszabb időt töltöttek mezőgazdasági munkán kénytelen-kelletlen elsajátították az itteni szokásokat.

Meg kell állapítanunk, hogy ez nem is baj, mert sok olyan dolgot tanultak, amit bizony otthon is igen jól fel tudnak használni. Persze nagyon sok helytelen munkafolyamattal is találkozunk. A mi szempontunkból a lényeg az, hogy mindazt, ami jó, azt eltanuljuk, azonban semmit, ami régi bevált módszerünkben jónak bizonyult, el ne felejtsünk. Hogy példával illusztráljam a fentebb mondottakat: sajátítsuk el maradéktalanul a trágyakezelés módját és a trágyázási rendszert, azonban eszünkbe ne jusson majd otthon a trágya telepet a szobaablak alá, esetleg az utcára helyezni!

 Ami a gazdáinkra áll, az vonatkozik az iparosokra is. Hány kőművessel beszéltem, aki más módszert állapított meg a falak építésénél, hány asztalossal beszéltem, aki joggal kifogásolta a túlságosan specializált rendszert. Egyet meg kell állapítanunk, hogy iparosaink szakképzetsége átfogóbb, mint az átlagos idevalósi iparosé.

Azonban nagyon tévednénk, ha azt hinnénk, hogy mesterembereink itt már nem tanulhatnak újat. Vegyük csak a minden munkafolyamatban alkalmazott nagyszámú gépek használatát, akkor látjuk, hogy bizony van mit elsajátítani.

Lényeges honfitársaink szempontjából, hogy a szülőföldön távol töltött éveket ismereteik gyarapítására fordítsák, anélkül azonban, hogy jól bevált sajátságok veszendőbe menjenek.

Dr. G.

***
 
Kevés a szakmunkás

A magyar építőiparban nagy szakmunkás hiány mutatkozik. Különösen kevés a vasbetonszerelő, ács, kőmíves és állványozó. A minisztertanács ezért utasította az építésügyi minisztériumot, hogy sürgősen gondoskodjon megfelelő szakmunkások "kiképzéséről". 

A feladat sürgős lehet, mert jó szakmunkásokat akarnak nevelni a tanulatlan munkásokból három hónap alatt. De nemcsak gyakorlati átképzésben fognak a munkások részesülni, hanem elméleti oktatásban is és ezen belül a politikai és ideológiai képzésnek különös fontosságot tulajdonítanak. Mert - jelentették ki az építőipari minisztériumban - az újonnan átképzett emberek nem csak vakolókanállal fognak építeni, hanem a marxizmus-leninizmus alapján fogják harci feladataikat is elvégezni.

Az átképzésre kerülők között több leány is van, akik állítólag nagyon meg vannak elégedve új feladatkörükkel. Ez utóbbi jelenség arra mutat, hogy nehéz lehet a nők részére is a könnyebb munkakörben való elhelyezkedés.

***

Mocsnek János (anyja Scheider) és Ormai Irma (anyja Eszterle) szeptember 10-én tartották esküvőjüket a budakeszi templomban.

***

Mayer Ferencné sz. Ring Adél budakeszi lakós ez év augusztusában fiúgyermeknek adott életet.

***

Kellner Ferenc (neje Schleer) volt budakeszi, jelenleg heidelbergi lakos 65 éves korában augusztus 24-én meghalt. Temetése ugyanott augusztus 26-án volt.

***

A budakeszi elemi iskolában alkalmazott tanerők közül a már régebben ott tanító Dr. Timár Sándornét, Beutlschmidt Gézáné Martonfi Irént és Szentirmai Katót más vidékre helyezték el.

összeállította Albrecht György, Karlsruhe
szerkesztette Koós Hutás Katalin

Kapcsolódó cikkeink:
Értesítő 1946 - 1. rész
Értesítő 1948 - 2. rész
Értesítő 1948 - 3. rész
Értesítő 1948 - 4. rész
Értesítő 1949 - 5. rész
Értesítő 1949 - 6. rész
Értesítő 1949 - 7. rész
Értesítő 1949 - 8. rész
Értesítő 1949 - 9. rész
Értesítő 1949 - 10. rész
Értesítő 1949 - 11. rész
Értesítő 1949 - 12. rész
Értesítő 1949 - 13. rész
Értesítő 1949 - 14. rész
Értesítő 1949 - 15. rész


Vissza