Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Értesítő 1949 - 14. rész

Múltunk tanúi > Budakeszi

2012-06-10


Értesítő-füzetek terjesztésével tájékoztatták egymást a Németországba kitelepített budakesziek a velük megtörtént eseményekről és az otthonról érkező hírekről.
14. rész: Lehet-e beolvadni?


Értesítő II. évf. - 1949 augusztusa

Lehet-e beolvadni?

Az utóbbi időben bizonyos oldalról sokszor hangoztatják a beolvadás szükséges és elkerülhetetlen voltát. Azt akarnák, hogy a magyarországi németség kiutasított része gondolkodás nélkül olvadjon bele a társadalmi és gazdasági téren a birodalmi németség soraiba, mert - hangoztatják ezen új apostolok - hazatérésről már szó sem lehet. Elméletüket történelmi példákra hivatkozva építik fel.   Minden érzelmi szempontot félre téve, a józan ész segítségével  vizsgáljuk csak meg közelebbről a kérdést: van-e lehetőség beolvadásra, avagy nincsen?

Ha kitekintünk romantikus fekvésű kis padlásszobánk ablakán, úgy rendszerint belelátunk a szomszéd gazda néhány négyszögöl nagyságú portájára. Fejcsóválva figyeljük a gazda és háznépének sokszor bűvészmutatvány számba menő tevékenységét, amellyel kocsiját előhúzza a színből: mert nincsen elegendő területünk. Ezt a választ kapjuk az egész faluban, az egész országban. Németföldön a második világháborút megelőző években átlagosan 140 ember élt négyzetkilométerenként. Ma Nyugat-Németország menekültekkel telepréselt területén több mint kétszáz. A rendelkezésre álló terület már tíz esztendővel ezelőtt is szűknek bizonyult. Nehezen tudnánk azt elképzelni, hogy ma az egyharmadával felduzzasztott lakosság tartósan megélhetne ugyanakkora területen.

A kérdés gazdasági vonalon még számtalan oldalról meg lehetne világítani és mindenkor az tűnne ki, hogy a beolvadásnak, érzelmi és egyéb okain kívül még áthághatatlan fizikai akadályai is vannak. Természetesen lesznek, akik megtalálják a boldogulásukat, azonban ez nem áll a nagy többségre. Ha pedig valaki több száz év előtti példákra hivatkozva azt akarja bizonyítani, hogy az akkori idők kiutasítottjai sem tértek már hazájukba soha vissza, erre azt kell felelnünk; mert olyan helyen települtek le, ahol gazdasági létük és fejlődésük korlátlanul érvényesülhetett. Mások voltak az adottságok. 

             Menzingenbe kitelepített Budakesziek 1948 - Jerzsabek Károly tulajdona

Avval persze mindannyian tisztában vagyunk, hogy ma rendkívüli időket élünk, amelyekhez honfitársainknak alkalmazkodni kell. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy ma itt úgy kell cselekednünk, mintha itt maradásunk végleges lenne. Azonban a hazatérés reményéről és ez irányú jogainkról nem mondunk le. Annál kevésbé, mert jól tudja közülünk mindenki, hogy a kiutasítás elrendeléséhez és végrehajtásához a magyarság túlnyomó többségének semmi köze nincsen.
Dr. G.

***

Az új magyar tanácsköztársaság

Budapest (aug.10.).

   A Rákosi-címer
A hétfőre egybehívott országgyűlés tárgyalni kezdte a magyar "tanácsköztársaság" felállításáról szóló törvénytervezetet.   A törvénytervezet a Kommunista párt főtitkára Rákosi terjesztette a törvényhozó testület elé, miután a tervezetet a minisztertanács egyhangúan már előbb jóváhagyta. Hozzájárult az új alkotmány törvényhez a Kisgazdapárt elnöke, Dobi miniszterelnök is, noha pártja alapfelfogásával az élesen ellentétben áll.

Az alkotmány törvény indoklásában előadta annak beterjesztője, hogy a javaslat kidolgozói az 1936. évi szovjet alkotmányt vették mintának, amelyik a "világ legjobb és leghaladottabb" alkotmánya. Rámutatott még az előadó, hogy az új alkotmánytervezet határozott lépést jelent a népi demokráciától a "proletárdiktatúra és kommunizmus felé".

Leglényegesebb intézkedése az új államberendezésnek az, hogy feloszlatják az eddigi közigazgatási és kormányhatóságokat és helyébe a tanácsi (=szovjet) rendszert vezetik be, kezdve a községtől a minisztériumokig. Ezzel együtt jár a hivatalnoki rend megszüntetése. Ugyancsak megszűnik majd a bíráskodás eddigi módja és helyébe a népbírósági rendszert helyezik, ahol majd nem a törvény "betűje", hanem az "egészséges proletár érzék" szerint fognak ítélkezni. Politikai ügyekben bevezetik a gyorsbíráskodást. A rendőrség is át lesz alakítva néphadsereggé. További lényeges pontja az új alkotmánynak, hogy bevezetik a kolhozgazdálkodást a mezőgazdaságban és a magánvállalkozóknak megtiltják az idegen munkaerő alkalmazását.

A tanácsköztársasági alkotmány megszavazása csak napok kérdése és ezzel Magyarország követte Bulgária és Románia példáját, ahol ez az átalakulás már tavasszal megtörtént.

Az alkotmány tervezet egyik fejezete az új nemzeti lobogó leírását tartalmazza. Eszerint a magyar címert eltörlik a piros-fehér-zöld színű zászlóról és annak helyébe búzakalásszal és kalapáccsal övezett ötágú vörös csillag kerül.

***

500 új kolhoz alakulását jelentették be

A hírek szerint a magyar földmívelési minisztériumba az aratás megkezdése óta tömegesen érkeznek kérelmek, amelyben mezőgazdasági szövetkezet megalakulásához "engedélyt" kérnek. Állítólag a legutóbbi hónap alatt kerekszámban 4000 dolgozó paraszt kérte annak engedélyezését, hogy a már meglévő termelőcsoportokhoz csatlakozhasson. Ezen kívül az utóbbi időben mintegy 500 új termelőcsoport (kolhoz) alakítására futott be kérelem a minisztériumba. Szám szerint mintegy 10.000 kis- és középparaszt 50.000 holdon "kíván" az idén ősszel közös gazdálkodásba kezdeni.

Úgy látszik nem túl nagy a lelkesedés a mezőgazdasági termelés eme fejlettebb fokának bevezetésére, mert az ország 12 millió katasztrális hold területet kitevő mezőgazdasági művelés alatt álló föld tulajdonosai nem nagyon sietnek "önként" belépni a kolhozokba.

***

Feljelentés özöne a nagygazdák ellen

Békéscsaba (július).

Mindazon nagyparasztok ellen, akik nem hajlandók önként lemondani földjükről, eljárások és zaklatások sorozatának vannak kitéve.

Gyomán két nagygazda ellen eljárást indítottak, mert 17 illetve 28 hold kalászos aratására nem kötöttek szerződést, továbbá, mert aratógéppel vágták a gabonát, és mert állítólag nem kötötték kévébe és nem rakták keresztbe. Más helyen a "kulákok" ellen azt a vádat hangoztatják, hogy túldolgoztatják munkásaikat; nem jelentik be társadalombiztosításra és kevesebb bért fizetnek a megengedettnél. Ismét más helyen, hogy nem végezték el idejében a tarlóhántást és egyéb esedékes munkálatokat.

A kiszabott büntetések oly magasak - sok esetben 20.000 forintot is elérik -, hogy azok fizetése lehetetlen. Napirenden vannak azon kívül súlyos szabadságvesztés büntetések és a szabotázs miatti internálások.

***

A strassburgi parlament

Az Európa Tanács tíz tagállamának külügyminisztere hétfőn megbeszélésre ült össze Strassburgban. A nyilvánosság kizárásával megtartott tanácskozón a külügyminiszterek többek közt elhatározták, hogy a tanács tagjai közé felveszik a török, a görög és az izlandi kormány kiküldöttjét is és felszólították ezen államokat, hogy tanácsokozó testületbe is küldjenek delegációkat.

A tanácsokozó testület üléseit szerdán kezdte meg. Mint ismeretes az Európa Tanács előkészítő munkálatait még az év elején végezték Párizsban. Célja új utat egyengetni az európai megbékélés és együttműködés irányában és utat mutatni egy majdani Egyesült Európa felé.

A közeljövő tanácskozásai fogják eldönteni, hogy életképes gondolatról avagy csak egy újabb UNO (ENSZ) vagy Népszövetség féle alakulatról van-e szó.

***

Budapesti jelentés szerint nemrég kezdték meg a Magyar Pamutipar üzemében az első magyar földön termett gyapot feldolgozását. Mint közlik, a minősége vetekszik az indiai gyapotéval

***

Hamburgban most vált ismeretessé, hogy az angolok a Blohm és Voss hajógyár leszerelés és szárazdokkjának robbantása után, a Deutsche Werft demontálását is elrendelték.

(A Blohm & Voss hajógyár többek között a kor legnagyobb, legmodernebb csatahajóját, a Bismarckot bocsátotta vízre 1936 júliusában. Megjegyzés A.Gy.)
Forrás: Wikipedia

***

Párás hőség Magyarországon

Július utolsó két napján és augusztus elején a magyar medencében trópusi hőség uralkodott. A hőmérő árnyékban mindenütt elérte a déli órákban a 35 fokot, sőt Pécsett 36 fok volt a hőség. Ez magában még nem lett volna különösebb jelenség, hisz ilyen meleg máskor is szokott nyaranta lenni. Ezúttal azonban az egyenlítő vidékéről egy páradús légréteg érkezett az Alföld fölé, melynek következtében a reggeli órákban erősebb köd ülte meg a mélyebben fekvő területeket. Budapesten a Duna egyik partjáról nem lehetett átlátni a túlsó partra. A nagy nedvtartalmú levegő néhány napra olyan klímát varázsolt az ország nagy részébe, mintha az egyenlítő táján feküdne. Éjszaka sem hűlt le a levegő, s Budapesten az éjféli órákban harminc fok meleget mértek.

***
 
Szovjet szobor Budaörsön

Július 4-én leplezték le Budaörsön a főváros körüli harcokban elesett szovjet katonák emlékművét. A szoboravatás alkalmával a Népfront és a lakosság nevében Maurics Károly mondott beszédet. Beszédében többek között mondotta: Budaörs lakossága sohasem felejti el, hogy a szovjet hadseregnek köszönheti "felszabadulását". Kitelelepített budaörsi honfitársaink a felszabadítást illetőleg bizonyára más véleményen vannak.

***

Frankhauser Andrásné sz. Almássy Mária vendéglősné augusztus 1-én Budakeszin meghalt. Temetése augusztus 3-án volt.

***

Madle István (neje Kneiszl) cipészmester, volt budakeszi, jelenleg kirchbergi (Crailsheim körzet) lakós június elején vérmérgezésben meghalt.

összeállította Albrecht György, Karlsruhe
szerkesztette Koós Hutás Katalin

Kapcsolódó cikkeink:
Értesítő 1946 - 1. rész
Értesítő 1948 - 2. rész
Értesítő 1948 - 3. rész
Értesítő 1948 - 4. rész
Értesítő 1949 - 5. rész
Értesítő 1949 - 6. rész
Értesítő 1949 - 7. rész
Értesítő 1949 - 8. rész
Értesítő 1949 - 9. rész
Értesítő 1949 - 10. rész
Értesítő 1949 - 11. rész
Értesítő 1949 - 12. rész
Értesítő 1949 - 13. rész


Vissza