Így írtak Tökről száz éve…
Múltunk tanúi > Tök
2011-08-03
.jpg)
Magyar nagyközség a biai járásban, 310 házzal és 1311 református lakossal. Postája helyben van, távírója Zsámbék s legközelebbi vasútállomása Herczeghalom. Először az 1633-34-ik évi török kincstári fejadólajstromban szerepel, mikor a budai szandzsák budai járásához tartozott, 12 adóköteles háztartással.
1626-29. években a református egyház már szervezve volt. A templom 1784-ben épült, 1802-ben pedig megnagyobbították. 1690-ben lakott népes helység és a pilisi járásban Tótfalu után a legvagyonosabb. 1715-ben 35, 1720-ban 50 adóköteles magyar háztartást írtak itt össze. Ez is a Zichy-féle uradalomhoz tartozott, melyet az oroszvári kincstári uradalommal elcseréltek. 1848-ig az óbudai koronauradalom volt a helység földesura. A lakosság 48-as olvasókört tart fönn. A domonkosi dűlőben a hajdani domonkosok templomának a romjai láthatók. A községhez tartozik a falu melletti u. n. libagyöpön felásott római sírokban faragott kőemlékeket találtak, melyeket a Nemzeti Múzeumban őriznek.Vásárhelyi Géza gyűjteménye Tinnyén az ott előkerült s az Arch. Értesítő 1890. és 1893. évi folyamaiban ismertetett emlékeket is őriz, így a dunabogdányihoz hasonló (domborműves kőtábla, a mely stilizált levélindás keretben élénk mozdulatú bachaikus tánczosnőt mutat, ki felemelt baljával velumának csücskét, jobbjában thyrsust tart.) 
és eraviscus (a Budapest környéki Dunavidék illyr-kelta őslakossága – a szerk.) kocsipostát ábrázoló két kőlapot.
Magyarország Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
szerkesztette dr. Borovszky Samu
kiadta az Országos Monográfiai Társaság Budapest 1910.
