1848-as is lehet a pátyi lelet
Múltunk tanúi > Páty
2011-04-22
A Füzes-patak medrének tisztításakor, március 29-én az 1800-as évekből származó ágyúgolyót, puska- és késmaradványokat találtak az ott dolgozó munkások. A nagy riadalom ellenére a leletek veszélytelenek. Történelmi vonatkozásuk azonban annál jelentősebb lehet.
Az ágyúgolyóról kiderült, hogy nehéz, régi fojtásos, hosszú csövű ágyúból kilőhető vasgolyó-lövedék. Az ágyú csőhossza 18-35-ször nagyobb lehetett, mint a vasgolyó átmérője és laposabb ívű pályán nagyobb távolságra lehetett lőni vele, mint például a mozsarakkal. A golyó felületét több centiméter rozsda borította, a többi tárgy is erősen korrodált állapotú. Régóta víz alatt álltak, az agyagba beágyazódva. Találgatásokba bonyolódhatunk, mi is történt 1848-49-ben Pátyon. A Páty – Fejezetek a község történetéből (1986) című kiadvány röviden taglalja ezt az időszakot: „A reformkor és az 1848-49-es események Páty békésen gazdálkodó lakosságát is felrázták. Az 1848 tavaszán lejátszódott reménykeltő események ellenére ősszel szétröppent a hír: veszélyben a haza! Az emberek tömegesen jelentkeztek katonának. A vármegye - az összeírt nemzetőrség alapján - november 28-i közgyűlésén a megyét hét őrnagyi kerületre osztotta. Páty 58 lovast és 94 gyalogost, tehát 152 főt adott az összesen 4591 főt számláló ötödik őrnagyi kerületnek. A szabadságharc bukásával Haynau bosszúja Pátyot sem kímélte. Többek között Várady Józsefet (udvari tanácsos, 1850-től a pátyi kastély és birtok új tulajdonosa - szerk.) is elfogatta, bár fogsága rövid ideig tartott. A helyzet azonban a kiegyezéssel itt is konszolidálódott és a fejlődés oly mértéket öltött, hogy Pátyot a századfordulóra a főváros gyümölcsöskertjeként kezdték emlegetni.”
A könyv nem tesz említést az állítólagos puskacsőkerítésről, mivel bizonyítékok nincsenek. Egy francia főnemesi családból származó honvédtábornok, Guyon Richard neve házasság révén (felesége Mária, a pátyi Splény Ignác lovassági tábornok lánya volt) azonban bevésődött a falusi anekdotákba. A komáromi vár parancsnokaként hazatérésekor magával hozott „jó pár darab, 1849-ben, a vár védelménél” használt puskacsövet, melyből a ma is részleteiben álló kastélykerítést megépítették.
Az Iskola utca alól kifolyó vízelvezető csatornaág kifolyásánál talált lelet muzeális megőrzéséről Czentár László helytörténészt kérdeztük.
- Előkerült egy tizenkét centiméter átmérőjű vasgolyó, vagyis ágyúgolyó, egy huszonkét centiméter hosszú késpenge, egy húsz centiméter hosszú, kúpos menetvégű négyszög-keresztmetszetű vasdarab, egy huszonöt milliméter átmérőjű, negyven centiméter hosszú puskacső-maradvány és egy vascső darabja, aminek a szerepét még nem sikerült meghatározni.
- Hogyan kerülhettek a csatornába? Elrejtették vagy egyszerűen kidobták? 
- Valószínűleg elrejtett tárgyak ezek, a felszínre az árok mélyítésével kerültek. A rejtekhely az árok oldala, vagy egy valamikori kőhíd talapzata lehetett, amely később leomlott. Csupán maradványaira bukkantunk az új betonhídba beépítve.
- A megtalált puskacsőből azonosítható a fegyver típusa?
- Nem, sajnos a maradvány nem alkalmas a beazonosításra.
- Pontosan mely időszakból származnak?
- Nem tudjuk. Nagy valószínűséggel az 1800-as évekből származnak, de még felmerülhet a kuruc kor, 1710 környéke is, mivel akkor már sűrűn használták az e fajta ágyúgolyókat.
- Számítanak még leletekre?
- Nagyon figyelünk mindenre, de egyelőre más nem került elő. Mivel az érintett terület, a „kertek alja” már az avar korban is lakott volt, számíthatunk más korokból származó értékes maradványok felbukkanására is.
- Konzerválhatók-e a most található tárgyak?
- Az ágyúgolyó és a vasrúd valószínűleg megőrizhető, a többi igen szétbomlott állapotban van.
- A kastély ’48-as puskacső-kerítésének eredete vitatott, formája azonban megegyezik a szabadságharc folyamán használt fegyverekével. Szakvélemény nem készült, de ha valóban eredeti, akkor egyértelmű, hogy Guyon Richard révén került Pátyra, 1849. május 28. után. A jelenlegi lelet alkalmas-e arra, hogy kormeghatározást végezzenek, összehasonlítva a kerítés és a most előkerült puskamaradványok anyagát?
- A most talált leletek nem alkalmasak arra, hogy összehasonlító vizsgálatokat végeztessünk. Nem zárható ki tehát, hogy 1848-49-ben használt harcászati eszközöket találtunk.
- Ha a pátyi Várady-kastély kerítése eredeti puskacsövekből áll és anyaguk megegyezne a mostani leletek anyagával, Ön szerint mekkora lenne az eszmei és anyagi értéke?
- Számokban nem tudom meghatározni. A helyi közösség számára felbecsülhetetlen.
- Hova kerülnek ezek a tárgyak és mikor tekintheti meg a nagyközönség?
- A közösségi ház helytörténeti gyűjteményébe. Valószínűleg már a május 14-15-i Pátyi Tavasz keretében megtekinthető lesz.
Hájas Ágnes
Kapcsolódó cikkünk: '48-as fegyverek? - 2006-03-01
