Nem választási költségvetés készült
Közélet > Zsámbék
2010-04-11
"A négy év alatt fokozatosan javult a költségvetési egyensúlyunk, s már tavaly sikerült építenünk száz méter utat, amire húsz éve nem volt példa." - Lovas Lajossal, Zsámbék polgármesterével Koós Hutás Katalin beszélgetett.
- A négy év alatt fokozatosan javult a költségvetési egyensúlyunk, s már tavaly sikerült építenünk száz méter utat, amire húsz éve nem volt példa. Költségvetésünk az intézményeink működését biztosítja. Az 1,7 milliárdos főösszegben szerepel az óvoda-beruházásra nyert pályázati pénz. A működésünket reálisan lefedő összeg tehát közel egymilliárd forint. Az intézményeink működési költségeinek több mint felét nekünk kell előteremtenünk. Két nagy pályázatunk elbírálására várunk, az egyik a hatszázmilliós Főtér-pályázat 140 millió forint önrésszel. Ezt ugyan első körben formai hiba miatt visszaadták, de mi igen alapos indoklással fellebbezést nyújtottunk be. A másik a kétszáz milliós bölcsőde-pályázat, 30 millióst önrésszel.
- A hatszázmillió forint igen szép pályázati pénz egy Zsámbék méretű településnek. Mit terveznek ebből?
- Zsámbék egész központi része megújulhatna burkolatokkal, a Zárdakert felújításával, szolgáltatóház építésével, a művelődési ház felújításával, a piac áthelyezésével, forgalomcsillapító terület kialakításával, az 1739-ben a zsámbéki pestisjárvány áldozatainak emlékére állított Immaculata-szobor rekonstrukciójával és áthelyezésével. A romtemplomtól a művelődési házig terjedő területről van szó.
- Milyen beruházások zajlanak jelenleg?
- Építjük az óvodánkat a volt tiszti kaszinó mellett, 437 millió forint pályázati pénzből. Júliusra kész. Szeptemberben már egy csoporttal több gyereket tud fogadni a jelenleg hét csoporttal működő intézmény. A tiszti kaszinó helyén készül majd a bölcsőde, éppen a mai napon értesített a VÁTI, hogy 195 millió forintot nyertünk uniós pályázaton. Mivel az uniós költségvetési ciklus végére kifutnak a pályázatok, áttekintettük a kistérségi koordinátorral, hogy milyen lehetőségeink vannak még. Nem sok: közművelődési pályázaton indulunk, s a szeméttelepünk rekultivációjára és az iskola energetikai korszerűsítésére pályázunk.
- Hogyan birkózik meg az önkormányzat az ország gazdasági helyzetéből, az állami normatíva csökkentéséből adódó, egyre szűkülő mozgástérrel?
- Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy várossá válásunkkal több normatívára vagyunk jogosultak, s ez némileg ellensúlyozta a csökkenést. De így is húszmillióval kaptunk kevesebbet, mint tavaly. Hogy a vállalkozásainkat mennyire érintette súlyosan a válság, az az iparűzési adóbefizetés révén majd csak most derül ki. Tavaly 156 millió volt, idén 144 millió forintot terveztünk.
- Beszélgetésünk elején említette, hogy két nagyobb tételt elkülönítettek az idei költségvetésükben.
- Igen, a térfigyelő-rendszer kiépítésére és rendőrőrs létesítésére. Hogy ez utóbbi mennyire érinti majd a budakeszi rendőrőrs sorsát, azt egyelőre nem tudom. Én a zsámbéki polgárok érdekeit igyekszem képviselni, s ennek jegyében kezdeményeztem a rendőrőrs létesítését. Egy szakmai anyagban a rendőrség kimutatta, hogy az ellátott települések szempontjából Zsámbékon jóval központibb helyen lenne a rendőrőrs, mint Budakeszin. Mi nem szeretnénk Budakeszitől elvenni a rendőrőrsöt, csak itt is szükség lenne egyre, mert a közbiztonság helyzete egyre aggasztóbbá válik.
- Egyáltalán hogy merült fel, hogy a budakeszi rendőrőrsöt Zsámbékra tegyék át?
- Azt hiszem, jelenleg ez elsősorban anyagi kérdés: a rendőrségnek nincs pénze arra, hogy egy újabb rendőrőrsöt felállítson, ezért jöhetett szóba, hogy egyszerűen arrébb rakják az egyiket. Forgách András államtitkár levélben engem arról értesített, hogy a rendőrség hivatalosan is kezdeményezte a budakeszi rendőrőrs áthelyezését, amiről a két érintett polgármesterrel egyeztet. Ennek eredménye, hogy a kincstár a tulajdonunkba adta a Gagarin utcai körházat rendőrőrs létesítésére. A felújításhoz szükséges fedezet a rendelkezésünkre áll és még az idén meg is történik. A rendőrőrs ügyét azonban a kormányváltás érezhetően lelassítja. Nem valószínű, hogy az elkövetkező egy hónapban végleges döntés születik.
- A térfigyelő rendszert a város teljes területén kiépítenék?
- Az önkormányzat megveszi magát a rendszert nyolc kamerával, amire magánszemélyek és a vállalkozások rácsatlakozhatnak. A mi kameráink mind a négy bejövő utat figyelik majd. A rendszert a rendőrséggel folytatott eddigi egyeztetés alapján egy nyugdíjas rendőr vagy közterület-felügyelő figyelheti. Ha lesz rendőrőrsünk, akkor oda kötjük majd be.
- Tökön nagyszabású csatorna-beruházás folyik, amely a zsámbéki szennyvíztisztítóval összekötve válik működőképessé. Mi a tökiek csatlakozásának feltétele?
- A befogadó nyilatkozatunk csak akkor érvényes, ha Tök aláírja az erről szóló szerződést is. Eszerint Töknek fizetnie kell 56 millió forintot (a felét természetben: vízben vagy területben) a hálózat karbantartására és fenntartására, amit a zsámbékiak a szennyvíztisztító építésekor már megfizettek. A nagyobb terhelés óhatatlanul szükségessé is teszi ezt. A csatlakozással szükségessé válhat egy 390 méteres szakasz 25 millió forint költséggel járó bővítése, amit szintén a tökieknek kell vállalniuk. Ha a bővítés elmarad, előfordulhat, hogy nagyobb esőzések esetén az alacsonyabban fekvő zsámbéki területeket elönti a szennyvíz.
- Tök elfogadta zsámbékiak feltételeit a csatlakozásra?
- Tök a tavaly határozattal elfogadta a feltételeket, de nem kívánt szerződni róla. Zsámbék két hete ismételten határozatba foglalta a feltételeket, de a tökiek részéről még nem egyértelmű a szándék a szerződés aláírására. Folytatjuk az erről szóló tárgyalásokat.
- Több környező településhez hasonlóan olcsóbb vizet szeretne Zsámbék is. Milyen esélyeik vannak erre?
- Zsámbékon a vízdíj kétszer akkora, mint Budapesten. Háromszáz forintért vesszük Tatabányáról köbméterenként, pedig a Zsámbéki-medence körvezetékén át Biatorbágyról 200 forintért kaphatnánk a Duna-vizet. Ehhez azonban meg kellene győznünk Herceghalmot és Etyeket, hogy ők is a biai Duna-vizet vásárolják. A másik lehetőség a saját kút beüzemelése. Ez 30-50 millió forint, de ha a beruházást más forrásból (pályázat) tudjuk fedezni, úgy a víz nagyjából 100 forintba kerülne 300 helyett. A víz ára azonban nem csak ezért magas. A hálózatban nagyjából a víz húsz százaléka vész el. Ezért kell most költenünk sokmillió forintot az évtizedek óta elhanyagolt hálózatunk rendbetételére.
- Mennyire sújtják Zsámbékot a környezetünkben egyre inkább jellemző közlekedési nehézségek?
- Az M0 kiváltó szakasza lettünk: a 10-es útról Esztergom felől és a Megyeri-híd felől érkező teherautók rajtunk keresztül kerülik ki Budapestet a nyugati autópályák felé, hiába büntethetők emiatt. Bár a rendőrség fokozott ellenőrzést ígért, nem hiszem, hogy ez átütő sikert hoz majd. Óriási az átmenő forgalmunk, főként reggelente. Van úgy, hogy öt percig lehetetlen átkelni a főúton.
- Segítene ezen, ha az M1 Zsámbékig ingyenesen használható lenne?
- Biztosan, de ezt a kérésünket az illetékes szakminisztérium elutasította azzal az indoklással, hogy akkor bárki kérhetné ugyanezt. Számomra ez nem indok, hanem magyarázat, éppen ezért nem is elfogadható. Mi azért kérjük az ingyenességet, mert a körgyűrű helyett használnak bennünket. Ha kapunk egy elkerülő utat mi is – amire egyébként most van esély – akkor mi sem kérjük az ingyenességet.
- Mit ért azon, hogy esélyük van elkerülő útra?
- A Pilisjászfalutól Zsámbékig húzódó elkerülő út első, Zsámbéktól Perbálig terjedő szakaszának megépítésére a NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő) Zrt. engedélyezett tervekkel idén pályázatot nyújt be. Sürget az idő, mert a beruházás uniós támogatással épülne és be kell adni a pályázatot ahhoz, hogy az uniós költségvetési ciklus végére elkészülhessen. Az út Zsámbékon a benzinkút alatt torkollik a herceghalmi útba, a lakott területtől 400 méterre halad Tök felé, majd Perbált is elkerülve Tinnye előtt csatlakozik a régi országútba. Tinnye ugyan nem örül ennek a helyzetnek, de ha most nem épül meg az első szakasz, akkor a második, az ő szakaszuk sem készül el belátható időn belül. Viszont ha már egy út első része kész, a másodikra is lesz pénz előbb-utóbb.
