Katonai emlékhely készül az ezeréves határon
Panoráma > Budakeszi
2010-04-05

2009-ben az õrház melletti Rákóczi-vár kitisztogatása és a Gyimes-völgy elsõ római katolikus templomának, a kontumáci kápolnának a felújítása jelentette ezt a változást. Idén a sok harcot átélt vidék katonai áldozatainak állítanának emléket a gyimesbükkiek a Budakeszi Kultúra Alapítvány és adományozóik segítségével.
Ez a vidék mindig a hadak útja volt. Évszázadokon át török- és tatárbetörések pusztítottak itt, de Károly Róbert is erre ment Moldvát megfenyíteni. A XX. században az I. és a II. világháború harcai hagytak nyomot az ezeréves határ szorosaiban és hágóin. A II. világháborúban, 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között, a román átállás után, Sebõ Ödön, az akkor 24 esztendõs fõhadnagy, az addigra utánpótlás nélkül hagyott 32. határvadász zászlóalj parancsnoka katonáival hõsiesen helytállva védte a szorost. Három hétig feltartóztatta a könnyû átvonulásra számító szovjet hadsereget olyan eredményesen, hogy csak kerülõ utakon jutottak be Erdélybe. Miután román segítséggel bekerítették a szorosban harcoló, utolsó magyar csapatot, Sebõ Ödönék a bekerítésbõl kitörve, utóvédharcokat folytatva hátráltak nyugat felé. Ennek az idõszaknak állít emléket Sebõ Ödönnek A halálra ítélt zászlóalj címmel megjelent emlékezése, melyet a Budakeszi Kultúra Alapítvány újra megjelentetett.
A hegygerincek lövészárkokkal, tankállásokkal bordázottak, melyek révén az ezeréves határ vonala pontosan nyomon követhetõ. A Békás-szoros, a Gyimesi-szoros, az Úz-völgye, az Ojtozi-szoros határvidékén több mint hétezer ember esett el a harcokban. A golyózáporban néha csak arra volt lehetõség és idõ, hogy a lövészárokba fektessék a halottakat és egy kis földet terítsenek rájuk. Ezeken a helyeken sokszor még ma is csontokat mos ki az esõ. A helybéliek még tudják, hol maradtak temetetlen holttestek, jelöletlen tömegsírok. Amikor Holló József altábornagytól, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum fõigazgatójától megtudta az alapítvány és rajtuk keresztül a gyimesbükkiek, hogy tavaly õsszel Magyarország hadisír gondozási egyezményt írt alá Romániával, a hír nagy lökést adott az eseményeknek. A gyimesbükkiek rövid idõ alatt több mint háromszáz elesett katonának a nevét nyomozták ki, tömegsíroknak a helyére derült fény a helybéliek emlékezetébõl, akik évtizedeken át õrizték ezeket a titkokat, de beszélni nem mertek róla. Az utolsó pillanat ezeket a nyomokat felderíteni, hiszen még élnek olyanok, akik a harcokban maguk is részt vettek. A szovjet és román elesetteknek a szorosban már állítottak emlékmûvet, a vasúti õrházzal szemben, a Tatros túloldalán, de a magyar áldozatoknak nincs helye, ahol egy fohász elhangozhatna értük.
Ennek a helyzetnek a megváltoztatására fogtak össze ismét gyimesbükkiek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány, hogy a római katolikus egyházközség területén, a tavaly felújított kontumáci kápolna melletti romok felhasználásával egy katonai emlékhelyet alakítsanak ki, ahol az itt elesett vagy ide valósi áldozatok neveit márványtáblára vésve õriznék meg az utókornak az 1848-as forradalom, az I. és a II. világháború, az 1956-os és az 1989-es forradalmak hõseinek és áldozatainak emlékét.
A neveket az emlékhely felavatása után is tovább gyûjtik, szükség szerint újabb és újabb márványtáblát függesztve ki a falakra. Az ismeretlen katonák emlékét is márványtábla õrzi majd, amely mellett egy térképen koordinátákkal - és a helyszínen kopjafákkal - jelölik meg a felkutatott tömegsírokat.
Alig két hónap múlva, május 23-án, Pünkösd vasárnapján délben tervezik az emlékhely felavatását. A gyimesbükki egyházközség, az önkormányzat és a Budakeszi Kultúra Alapítvány képviselõi által egyeztetett tervek kivitelezése három millió forintba kerül.
Ha célkitûzésünket támogatásra méltónak találják, juttassák el adományukat az Budakeszi Kultúra Alapítvány e célra vezetett számlaszámára:
OTP 11742348 – 20016612
Külföldrõl: OTPVHUHB HU43 1174 2348 2001 6612 0000 0000
A helyiek úgy mondják, hogy amióta Pünkösdvasárnap az a több tízezer magyar ember a többségében még mindig magyarok lakta Gyimes-völgybe, az ezeréves határra érkezik, akkor jó Gyimesbükkön magyarnak lenni. Azok az emberek, akik a magyarságuk miatt egyfajta nyomás alatt élnek, fontos, hogy segítséget kapjanak - jelképekben, eszmei támogatásban, vagy abban, hogy a Kárpát-medence figyelmét érzik -, hogy ha dönteni kényszerülnek, a magyarságuk mellett döntsenek, és ne a feladás felé sodródjanak. Akkor talán egy kicsit könnyebb nekik magyarnak maradni Budapesttől 800 kilométerre keletre, ott, az ezeréves határon is.
***
Csíksomlyó expressz 2010
Az elsõ nemzeti zarándokvonat, a 2008-as, nyolc kocsis Székely gyors útján több mint négyszázan vettek részt. Tavaly már az erdélyi vonalszakaszon engedélyezett maximális tizenhárom kocsival kerekedett fel a vonat, hogy az orrán a koronás címert büszkén viselõ 017-es Nohabbal keresse fel a csíksomlyói búcsút, s hogy másnap a gyimesi bércek között eljusson az ezeréves határon álló vasúti õrházhoz.
Idén a különvonat szervezõi a nagy érdeklõdésre való tekintettel már két zarándokvonatot indítanak. Az egyik a jól ismert, a svéd acéllovag által vontatott, az észak-erdélyi vaspályán közlekedõ Székely gyors, míg a másik a dél-erdélyi villamosított vasúti fõvonalat bejáró Csíksomlyó expressz, mozdonyán Széchenyi István és a Lánchíd képével, s a felirattal: „Merjünk nagyok lenni!”.
A Csíksomlyó expressz a villamosított dél-erdélyi vasúti fõvonalon, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lõkösháza–Kürtös–Arad–Déva–Tövis–Balázsfalva–Segesvár–Brassó–Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda–Madéfalva útvonalon közlekedik. Utasait akárcsak korábban, ezúttal is falusi turizmus keretein belül, alcsíki székely családoknál szállásoljuk el. A Csíksomlyó expressz programja megegyezik a testvérvonat Székely gyorséval.
Székely Gyors utazási iroda, 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/C, IV. emelet.
telefon: 06-1/787-5626
e-mail: info@szekelygyors.hu
web: www.szekelygyors.hu