Érvek és tények
Közélet > Páty
2010-02-05

Zsarnóczay István szerint a történet 2003-ban egy 18 lyukú, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas golfpályával kezdődött, jelenleg pedig egy gigantikus méretű városias jellegű település építését lehetővé tevő szabályozási terv elfogadása van napirenden. A képviselő idézett a 2008 július 16-i testületi ülés egyik határozatából: „…a testület elkészíttet, és megtárgyal egy olyan szabályozási terv javaslatot…”. Ezzel a mondattal cáfolta azt, amit a beruházást támogató képviselők úton-útfélen hangoztattak, hogy már ezen a testületi ülésen döntés született. Kifogásolta, hogy a település lapja, a Pátyi Kurír eddig nem tájékoztatta a lakosságot a most tervezett beruházásról. Kitért arra is, hogy több képviselő volt Spanyolországban, de tapasztalataikat nem adták át a testület többi tagjának, és útjukról nem számoltak be a pátyi polgároknak sem.
Horváth Gábor építőmérnök cáfolta azon információkat, melyek a pátyi útfejlesztéseket a golfterület szabályozási tervének módosításához kötik. Elmondta, hogy a befektető által összeállított településfejlesztési szerződés tervezetében lévő 10 millió euróból 5 millió eurót az iparterület útjainak (nyugati elkerülő, déli gyűjtő) 1 millió eurót a lakóterület útjának (északi gyűjtő) és 4 millió eurót a golfterület (Páty-Telki határút) fejlesztésére kíván fordítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Golf terület szabályozási tervének módosítása nélkül is elkészülnek a nyugati, déli és északi gyűjtő utak, hiszen ezek a befektető, és képviselőjének érdekeltségi körébe tartozó területek értékesíthetősége szempontjából elengedetlenül szükségesek. A Páty-Telki határút viszont kistérségi összefogással, uniós pályázatok segítségével megvalósítható.
Körmendi Imre, a Corvinus Egyetem településfejlesztéssel foglalkozó tudományos munkatársa, aki már írt szakvéleményt a pátyi golfberuházásról, hozzászólása első részében bírálta az Agglomerációs Törvényt, mert ez túlzott beépítési lehetőséget tesz lehetővé a településeknek.
Ismertette a területi főépítész véleményét, amely szerint jelenlegi szabályozási tervmódosításban a tulajdonosi érdekek testesülnek meg és nem a közösségi érdekek. Feltette a kérdést: szükség van-e 1500-2000 lakásra a Pátyot nem erősítő, különálló településrészen? Felhívta a figyelmet arra, hogy egy ekkora beruházás, magában hordozza az önálló településsé válás lehetőségét is. A hallgatóság körében a legnagyobb megdöbbenést az váltotta ki, amikor a tervezett szint területi mutatókról beszélt. Körmendi Imre szerint ezek olyan városias közeget, városias sűrűséget jelentenek, melyek Budapest belső területein is megállnák a helyüket. Az előadó a golfpályára benyúló utakat és épületeket is furcsállta, mert az általa eddig megismert pályák nem ilyenek.
Tollner József szerint a tervező cég honlapjáról letöltött képek, ill. a szabályozási tervből kiszámolt adatok meggyőzték a jelenlévőket, hogy itt már régen nem golfpályáról, sokkal inkább városról van szó, rengeteg lakással, hatalmas bevásárlóközpontokkal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozási terven lévő magasságok az épületek átlagmagasságát jelentik. Építészek kiszámították, hogy az új szabályozási terv lehetővé teszi azt is, hogy ha 72 méter magas piramist szeretne építeni a beruházó, akár azt is megteheti. Ez kettő és fél szerese egy tízemeletes ház magasságának. Bár a képviselő nem állította, hogy a beruházó piramist akarna építeni, ezzel az adattal csak azt kívánta szemléltetni, hogy a szabályozási tervben lévő 15 méteres átlagmagasság ezt is megengedi. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a beruházás elkészülne, a tervezett utak nem el, hanem rávezetnék a forgalmat Pátyra. Nagy problémát jelentene a 10-15 évig elhúzódó építkezéssel járó teherautó és kamionforgalom, valamint az elviselhetetlen zaj- és porterhelés is.
Többen kíváncsiak lettek volna a hallgatóság soraiban helyet foglaló, a beruházást támogató önkormányzati képviselők véleményére, de ők nem igazán érezték szükségét annak, hogy az elhangzottakkal vitatkozzanak, vagy a vélemények ütköztetésével segítsék a résztvevőket. A nézők között helyet foglaló Mervó József (a beruházó cég vezérigazgatója) sem szólalt meg. Végül jó órával az első kérés után Dr. Sal Béla képviselő kért és kapott szót. Õ az előtte szólók állításait általánosságban alaptalannak minősítette, de konkrétumokat azokról nem mondott. Nem adott választ a spanyol útjukkal kapcsolatos kérdésekre sem, pedig ő is az utazók között volt. A pátyi közéletben jártasabbak számára meglepetést okozott, hogy a tájékoztatás hiányáért a polgármestert és a jegyzőt tette felelőssé. Nem említette, hogy a helyi tájékoztatást a beruházást támogató képviselők felügyelik a lap szerkesztőbizottságában, s ők nevezték ki pályáztatás nélkül az újság új főszerkesztőjét.
A fórum után Mangel Gyöngyi, az MR1 Kossuth Rádió Zöldövezet című műsorának munkatársa beszélgetést készített az előadókkal, amely a másnapi műsorban adásba is került.
Kapcsolódó cikkeink:
Elmaradtunk a felelősségtudat fejlődésében - 2010-02-07
Egyelőre szántó marad a fejlesztendő terület - 2010-02-05
Pátyé lehet a régió legerősebb gazdasága - 2010-02-04
Budakeszi a pátyi beruházás ellen szavazott - 2009-12-17
Mi készül Pátyon? - 2009-12-04
Február 14-én szavazhat a nép - 2009-12-03
Településméretű lakópark Páty és Telki között - soha nem látott lakossági ellenállás szerveződik - 2009-12-01
Falugyűlés.hu - 2009-11-30
Kapcsolódó cikk: Kipukkadt a golflabda - 2009-12-27 (golfportal.hu)