Egy japán Zsámbékon
Kultúra > Zsámbék
2008-12-03
Irodalmi est keretében Akutagava Rjúnoszuke, a modern japán novella mesterének munkásságával ismerkedtek a zsámbéki művelődési házban. Az 1927-ben 35 éves korában elhunyt japán író nagyszerű stílusban megírt, leheletfinoman és pontosan kidolgozott történetei az emberi természet sötét oldaláról tanúskodnak. A vihar kapujában című elbeszéléséből készítette Kuroszava Akira azonos című filmjét, amely 1951-ben a Velencei Filmfesztivál fődíját nyerte. Lackfi János íróval Bőhm András beszélgetett.
- Miért éppen Akutagava, hogyan került figyelme központjába ez a japán író?
- Akutagavával korán találkoztam, mindig érdekelt a keleti irodalom, és neki több kötete is megjelent magyarul… A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen világirodalmat tanítok, itt is előkerült a szerző. Huszadik századi klasszikusa ő a japán irodalomnak. A tizenkilencedik-huszadik század fordulóján élt, amikor hosszú, önkéntes elzárkózás után a japán uralkodók végül teret engedtek az európai kereskedelmi (és szellemi) termékek importjának: Akutagava maga is híd lett Kelet és Nyugat kultúrája között. Éles tekintetével, „kegyetlen realizmusával” kiemelkedett a korszak írói közül. Máig előttem van egy kamaszként olvasott novella, melyben egy fiú viszi fel megöregedett, teherré vált apját a „varjak hegyére”, ahová a véneket rakta ki a paraszti társadalom, akárcsak nálunk annak idején a büdösbarlangba. Akutagava derékba tört pályája is hideglelős: írt egy szép esszét az öngyilkosság magasztosságáról (a fiatal Juhász Gyula, Babits és Kosztolányi is erről levelezett annak idején, ez „benne volt a levegőben”), majd valóban öngyilkos lett, mint írta, valami „megmagyarázhatatlan szorongás” miatt. Nos, ez a szorongás ott maradt írásaiban, mindannyiszor szembesülünk vele.
- Mennyire érdekli a magyar olvasót egy szamurájtörténet?
- A világhírű rendező, Kuroszava ezt a történetet, a Bozótmélybent választotta A vihar kapujában című klasszikus filmje forgatókönyvéül, látva, mennyi izgalmas lehetőség rejlik benne. Voltaképp krimitörténet ez, adott egy haláleset és hét vallomás. Ráadásul három ember önmagát vádolja a bűntény elkövetésével, igencsak próbára téve nyomozói készségünket. A novella szerzője az olvasót teszi meg bírónak: nekünk kell kiderítenünk az igazságot. Meg is szavaztattam a zsámbéki közönséget, mint valami esküdtszéket: volt, aki engem jelölt meg gyilkosként! A lényeg, hogy megtörtént az irodalom csodája: az olvasó belépett egy száz éve írott, sok száz éve játszódó történetbe.
- Lesz-e folytatás?
- December 5-én, 18 órakor a zsámbéki Művelődési Házban Torgny Lindgren svéd írónak, a Nobel-bizottság tagjának Az ötujjú krumpli című, groteszk balladáját olvassuk, és beszélgetünk is róla. Olyan emberről szól ez, aki mindig csak egy kicsit tolja odébb a telekhatárt jelző mezsgyeköveket, de ebből nem kicsiny bonyodalmak származnak aztán. Keresztes Nagy Árpád históriás énekes barátommal pedig december 15-én, ugyancsak este hatkor, ugyanitt adunk karácsonyi műsort, mely már nagy sikerrel járt Budapesten és Dunaújvárosban is.
